Repülésre kényszerítettünk egy helikoptert

"Felhúzom a kollektív kart, a botkormánnyal bedöntöm az orrát, miközben a jobbra való kilengést a lábpedállal ellensúlyozom. Felszálltunk!" Az [origo] munkatársai az első hazai, polgári célú szimulátoron megtapasztalták, hogy a filmekkel ellentétben a valóságban milyen rettenetesen nehéz egy helikoptert irányítani, bár a videojátékos beidegződések sok nehézség leküzdésében segítenek. Egyenlegünk két sikeres és két halálos kimenetelű leszállás.

A Kék villám című filmből megtanulhattuk, hogy egy csatornában, hidak alatt is gond nélkül üldözhetik egymást helikopterek, a Terminátor második részéből pedig kiderült, hogy akár egy furgont is lehet követni az autópályán. Ha valahol felcsendül Wagner Valkűrök lovaglása című szerzeménye, a legtöbb ember fejében egy vietnami falut szétlövő amerikai helikopterek jelennek meg az Apokalipszis most híres jelenete nyomán.

Süvít a rotor, megremeg a géptest

A filmek azt sugallják, hogy a helikopter egy őrületesen menő, akárhonnan felemelkedni képes, így gyakorlatilag bármilyen célra bevethető légi jármű. Pedig a mozgása hozása valójában egy mindkét kéz és mindkét láb összehangolt munkáját igénylő, hihetetlenül bonyolult művelet.

Nézze meg, hogyan vezettünk egy helikoptert a virtuális térben!

Az átépített kelenföldi raktárban lévő szimulátor vezetőfülkéjében egy néhány perces bemutató után megkezdem a felszállást: a hajtóművek indítása után az egész kabin a rotorok sebességének megfelelő ritmussal rezeg. Bal kezemmel lassan elkezdem felhúzni az autó kézifékjére hasonlító kollektív kart, amellyel az emelkedést lehet szabályozni, a gép azonnal elkezd jobbra húzni, hiszen a rotor is ebbe az irányba forog.

Egy mesterlövész nyugalmával kell vezetni

A lábpedállal azonnal korrigálni kell a fordulást, hogy irányban tudjam tartani a gépet, de az előrehaladáshoz a botkormánnyal előre is kell dönteni a helikoptert. Ha azonban az akciófilmek színészeinek látványos mozdulatait akarjuk utánozni, gyakorlatilag másodpercek alatt a földbe csapódunk. A botkormányt nagyon finoman, egy-két centiméterre érdemes csak megdönteni, a legjobb eredményt akkor lehet elérni, ha a csuklót a térden pihentetjük. Tovább nehezíti a navigálást, hogy a helikopter egy-két másodperces késleltetéssel reagál az utasításokra, a magamfajta amatőr pilótát a szimulátoron is csak a videojátékos tapasztalatok segítik. A helikopter vezetését leginkább egy olyan lövöldözős játékhoz tudnám hasonlítani, amelyben nagyon távolról kell gyors egymásutánban több célpontot is likvidálni az egérrel.

A Happycopter helikopterszimulátora kívülről egy kisgépre hasonlít

Ha a felszállás bonyolult, akkor a leszállás szinte lehetetlen feladat: a magasság fokozatos csökkentése némi gyakorlás után nem nehéz, de így csak hatalmas kiterjedésű pusztaságokon sikerül landolni. Ha egy adott ponton, például a szimulátorban lévő olajfúrótorony platformján szeretnénk leszállni, hajszálpontos célzásra van szükség, ráadásul a célpont nem is előttünk, hanem alattunk van, ami jócskán megnehezíti a feladatot, pedig az élethű szélhatásokat a könnyebb használhatóság végett ki is kapcsolták. Az [origo] háromfős brigádjából a valóságban már csak egy személy lenne életben, a másik két kolléga ugyanis elrontott egy vagy több leszállást, melynek során földbe vagy vízbe csapódott.

Húszmillióért önnek is lehet otthon helikoptere

Surján András, a Happycopter központ vezetője és ötletgazdája nem rendelkezik sem helikopteres, sem repülős múlttal, maga is a helikopterszimulátorán tanulta meg a forgószárnyas járművek vezetését a virtuális térben. A kelenföldi központ azért hiánypótló, mert polgári célú, azaz bárki számára rendelkezésre álló helikopteres szimulátorközpont sehol másutt nem működik Magyarországon.

A cég vezetője húszmillió forint körüli összegért szerezte be német gyártmányú helikopterszimulátorát, amely kívülről egy kéttonnás Bell 222-es gépre hasonlít, beltere és a virtuális térben való viselkedése azonban egy hatalmas, hat és fél tonnát nyomó Sikorsky S-61 Sea King mentőhelikoptert mintáz - erről a típusról a cikk végén olvashat részletesen.

Ezt látja a pilóta az elé vetített virtuális tájon

Az élethűségről nemcsak a valódi helikopteréhez hasonló pilótafülke, hanem az üléseket a rotor sebességének megfelelően rázó motorok gondoskodnak. A helikopter szélvédője elé kifeszített vászonra hátulról vetíti a gyakorlatilag a teljes látómezőt kitöltő képet egy projektor, amely az X-Plane 10 nevű professzionális szimulációs szoftvert futtatja a szimulátorgép orrába rejtett windowsos PC-ken. Ezek egyike kizárólag a virtuális tájak megjelenítésével, a másik pedig a helikopter fizikájának kiszámításával foglalkozik.

Oktatásra is használni szeretnék

Jelenleg a szimulátor kizárólag szórakoztatási célokat szolgál, bár a központ vezetőjének elmondása szerint tesztüzeme alatt sok profi pilóta is kipróbálta a gépet, és nagyon elégedett volt az élethűségével. Egy helikopterpilótákat képző hazai cég a rossz látási viszonyok közötti, kizárólag a műszerekre támaszkodó repülési gyakorlatait szeretné a budapesti szimulátoron végezni, ehhez azonban még meg kell szerezni a berendezésre a megfelelő tanúsítványt is.

Nem kézifék, kollektív kar: ez emeli a helikoptert a magasba

Az X-Plane szoftverrel gyakorlatilag a Föld bármely pontját be lehet repülni, bár részletesen kidolgozva csak néhány nagyobb város érhető el a virtuális térben. Próbánk során például Innsbruck és Seattle légterét jártuk be a helikopterrel, e városokban az épületeken kívül még az utakon közlekedő autók, fák is látszódtak, néha pedig repülőgépek és hőlégballonok mellett is elhaladtunk. Az időjárás bármikor éjszakaira állítható a szimulátor melletti vezérlőterminálról, éjjellátós repülés szimulálására is lehetőség van, de a virtuális pilóták olyan vészhelyzetek kezelését is gyakorolhatják, amikor mondjuk egy madár teszi működésképtelenné a segédrotort, és anélkül kell biztonságban földet érni. Surján András a helikopterszimulátor mobillá tételét is tervezi, a berendezést egy teherautó platójára építenék be, így bárhová el lehet majd vinni.

A kelenföldi Happycopter központban előzetes bejelentkezést követően lehet repülni a virtuális helikopterrel, negyedórányi repülésért ötezer forintot, félórásért nyolcezer forintot, egy óráért tizenötezer forintot kérnek el. Ez utóbbi összegért már egy utas is csatlakozhat a pilótához a kabinban, ezért egyébként külön ezer forintot kérnek el.

Milyen gép a Sikorsky S-61 Sea King?

Az orosz származású, legendás Igor Sikorsky által tervezett amerikai SH-3 (S-61) Sea King helikopter egy kifejezetten haditengerészeti célokra szánt forgószárnyas. Az első repülését 1959-ben végrehajtó helikopter fő feladatköre a tengeralattjárók felderítése és megsemmisítése volt. A konstrukcióval szemben támasztott követelmény volt, hogy vízfelszínre is le tudjon szállni, ezért a törzs alsó részét csónaktestűre alakították ki. Hosszú pályafutása során folyamatosan modernizálták, sőt, licenc alapján többek között Nagy-Britanniában is gyártották. A hidegháború idején fontos feladatkört látott el az amerikai és a vele szövetséges hadiflották védelmében. A haditengerészet mellett a szárazföldi alakulatok is használják, sőt az Egyesült Államok elnökét is egy speciálisan átalakított, a tengerészgyalogság tulajdonába tartozó Sea King-változat szállítja rövidebb útjaira. Világszerte elterjedt típusnak számít, és bár már hosszú ideje nem gyártják, számos példánya még mindig aktív szolgálatban áll.

A Sikorsky helikopterrel kapcsolatos információkért köszönet Temesvári Péternek!