Láthatáron a 10 GHz-es processzor<br/>

Az Intel kutatói jelentős áttörést értek el a félvezető-technológia terén, mikor előállították a világ legkisebb és leggyorsabb tranzisztorát. Az alig 0,03 mikron méretű és három atom vastagságú tranzisztor a mai processzoroknál tízszer zsúfoltabb, és nagyjából ugyanennyiszer gyorsabb struktúrák előállítását teszi lehetővé.

Processzor - milliónyi tranzisztor
egy szilícium-lapkán

A félvezetőgyártó szerint a 0,03 mikronos chipek sebessége a tudományos-fantasztikus regényekben vázolt eszközök - például valós idejű fordítókészülékek - megjelenését teszik lehetővé. A processzorok megnövekedett teljesítménye mindenképpen hozzájárul a mesterséges intelligencia fejlődéséhez és széles körű elterjedéséhez.

Az összezsugorított tranzisztorok azonban nemcsak a sebesség további fokozását hozzák, hanem a költségeket is csökkentik - mondta Dr. Sunlin Chou az Intel technológiai csoportjának helyettes vezetője. "Kutatóink a 0,03 mikronos technológiával jócskán átlépték azt a határt, amelyről korábban azt tartottuk, alatta nem lehet működőképes tranzisztorokat készíteni" - tette hozzá Chou.

Ez idáig több szakértő úgy vélte, képtelenség egy bizonyos méretnél kisebb CMOS tranzisztorokat előállítani, ugyanis elektromos szivárgás lép fel a túlságosan összezsúfolt alkotóelemek között - magyarázta Dr. Gerald Marcyk kutatómérnök. Természetesen nem szabad azt gondolnunk, hogy ez a határ nem létezik - fűzte hozzá Marcyk -, azonban becsléseink szerint valójában 0,02 mikronnál húzódik.

Az integrált áramkör tervrajzát ráfényképezik a szilíciumszeletekre, majd kémiai eljárás során lemaratva a fölös részeket kialakítják a tervrajznak megfelelő struktúrákat a chipen. A technológia gátját idáig nem az anyag jelentette, hanem az ilyen kis méretekben már meglehetősen pontatlan fényképészeti eljárás.

Az Intel által kidolgozott technológia azonban a látható fény tartományától igen messze eső ultraibolya sugarakat használ, amelyek még ilyen kis méretekben is lehetővé teszik az áramköri elemek kialakítását a szupertiszta szilíciumostya körömnyi felszínén.

A 0,03 mikron elérésével azonban az Intel már az anyag korlátait feszegeti, mivel ennél kisebb méretek esetén a kutatóknak szembe kell nézniük a kvantumjelenségekkel és a félvezető belsejében fellépő anomáliákkal.

Gordon E. Moore

De mi lesz 2010-ben, ha a félvezető-technológia valóban eléri végső korlátait? Szakértők szerint a következő lépcsőfokot a kvantum-áramkörök jelentik majd, azonban a jóslatok szerint az első kvantum elvre épülő számítógépek 2020 után fognak csak megjelenni. Kutatók úgy vélik, a félvezetőgyártóknak már most készülniük kellene a 2010-et követő egy évtizedes vákuumra és az azt követő váltásra.

Michaleczky Péter

Ajánló: