Az Országgyűlés május 29-én elfogadta az elektronikus aláírásról szóló törvényt, ami szeptemberben fog életbe lépni. Csehország után Magyarország a második a régióban, ahol törvény született a digitális szignóról, az Európai Unió direktívájával összhangban. A politikusok és az információtechnológiai ipar képviselői egyetértenek abban, hogy a szabályozás jelentős mérföldkő az információs társadalomhoz vezető úton, és rendkívüli módon meggyorsíthatja az elektronikus kereskedelem, az elektronikus ügyvitel és az online ügyintézés fejlődését Magyarországon.

Mire jó az e-szignó?

Az internet megteremti rá a lehetőséget, hogy otthon ülve bankszámlát nyissunk, lakcímváltozást jelentsünk be, adóbevallást küldjünk be a hatóságnak, árucikkeket rendeljünk, szerződést kössünk a számítógépünk segítségével. Ehhez azonban egyértelműen azonosítani kell bennünket a világhálón, több okból is. Egyrészt azért, hogy később se mi, se más ne tagadhassa le azt, amit elektronikus dokumentum formájában tettünk, kértünk, vagy ígértünk. Másrészt azért, hogy valaki más ne követhessen el visszaélést a nevünkben. Ugyanakkor viszont azt is garantálni kell, hogy a digitálisan aláírt elektronikus okirataink akár hosszú éveken át változatlanok maradnak, a tudtunk nélkül senki se tudja őket megváltoztatni.

Ezen problémák kezelésére számos különféle módszer létezik a számítástechnika világában, amelyeket évek óta alkalmaznak például egyes bankok és ügyfeleik közötti elektronikus kapcsolat során - vagyis a megoldás idővel magától, törvényi szabályozás nélkül is létrejönne. Csakhogy számtalan eltérő rendszer alakulna ki, és törvény nélkül a vitás esetekben rendkívül nehéz lenne a bizonyítási eljárás. Az állam által megszabott feltételeknek megfelelő e-szignót azonban egy bíróságon minden vita nélkül hitelesnek kell elfogadni.

Hogyan működik?

A digitális aláírás egy titkosító avagy kriptográfiai kódra épül. Mint minden titkosító rendszer, ez is kulccsal működik, melynek segítségével kódolhatjuk és visszafejthetjük az információt. A különbség csupán az, hogy itt két kulcs van: egy személyes és egy nyilvános. A személyes kulcs felel meg az aláírásnak - ezt nem szabad kiadni a kezünkből -, ezzel kóduljuk a tőlünk kimenő információt. A nyilvános kulcshoz viszont bárki hozzáférhet, és ezzel fejtheti vissza az általunk titkosítva kiküldött dokumentumot, adatokat. (A titkosítás egyúttal azt is garantálja, hogy "ütközben", illetve archiválás után a tudtunk nélkül senki sem módosíthatja az elektronikus iratot.) Aki ezek után semi bízik bennünk, az igénybe veheti egy független hitelesítő szolgáltatásait, amely megmondja, hogy létezik-e az adott kulcs, és kinek a tulajdonában van.

Gyakorlati szempontból nézve mindez sokkal egyszerűbb. Az elektonikus aláírás megjelenhet például egy chipkártya formájában, amit magunkkal hordunk. Ha a számítógépünkre rácsatlakoztatunk egy kártyaolvasót, akkor ettől fogva szabadon dönthetünk róla, hogy hagyományos módon írunk e-mailt (például a barátainknak), vagy a levél küldése előtt a kártyát a leolvasóba helyezzük, és kiadjuk az utasítást a levelezőprogramunknak, hogy a kártya segítségével írja alá a levelet. Ehhez csupán egy PIN kódot kell megadnunk, mint a bankkártyáknál, és a kiküldött levél máris hivatalos okiratnak számít, amit az önkormányzat, az adóhatóság, vagy bármilyen hivatalos szervezet köteles úgy kezelni, mintha egy személyesen, papíron aláírt dokumentummal lenne dolga.

Máris felpezsdült a szakmai élet

A törvényt még el sem fogadták, amikor a szakemberek százai már azt tervezgették, milyen gyakorlati lépésekre van szükség az elektronikus aláírás mielőbbi alkalmazásához. A parlamenti szavazás napján E-Önkormányzat címmel a Fovárosi Közgyűlés Informatikai Bizottsága konferenciát rendezett a helyi önkormányzatok és intézményeik számára, amelyen főképp az elektronikus ügyintézés bevezetéséről, és az új Budapesti Információ-gazdálkodási Programról volt szó. A konferencián több mint 230-an, az önkormányzati döntéshozók és az intézményekben dolgozó informatikai szakemberek vettek részt.

250-en regisztrálták magukat a Hírközlési Főfelügyelet és a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetségének közös, kétnapos konferenciájára, amely szintén a törvény megszületésének napján ért véget. Az egyes szekcióülések témái és előadói jól tükrözték, hogy a digitális szignó az élet minden területére hatással lesz, ám ehhez előbb számos létező adminisztrációs rendszert át kell alakítani. Előadások hangzottak el az elektronikus aláírás alkalmazásáról az adóbevallás, a nyugdíjfolyósítás, a vám- és jövedéki adatcsere, a cégnyilvántartás, a banki ügyintézés terén, de a meghívott szakemberek beszéltek az elektronikus iratok archíválásáról, a digitális szignót hitelesítő szolgáltatók működéséről is.

A törvény alapelvei

A konferencián dr Dessewffy Anna, a törvényt előkészítő Informatikai Kormánybiztosság főcsoportfőnöke ismertette a szabályozás alapelveit, és fő szempontjait. Kiemelte, hogy a törvény a kizárólag elektronikus formában létező dokumentumokra vonatkozik. Ha például egy iratot mind hagyományos, mind elektronikus formában elkészítenek, akkor az nem esik az e-szignó törvény hatálya alá. Kivételt képeznek továbbá a családjogi vagy öröklésjogi ügyletek, amelyeket nem lehet kizárólag elektronikus aláírással rendezni: ezen ügyletekhez a későbbiekben is szükség lesz az érintettek saját kezű aláírására. A főcsoportfőnök hozzátette: a törvény lényege, hogy életbe lépése után egyetlen aláírást sem lehet érvénytelennek tekinteni pusztán azért, mert digitális. A szabályozás ugyanakkor azt is rögzíti, hogy semmiyen körülmények között sem szabad kötelezőnek előírni az elektronikus aláírást - vagyis mindig lehetőséget kell hagyni a hagyományos szignálásra is.

Dessewffy Anna elmondta, hogy az elektronikus aláírásról szóló törvény nem teszi automatikussá sehol sem az elektronikus ügyintézést. Ahhoz ugyanis, hogy az elektronikus ügyintézés megvalósuljon, az eljárástípusról szóló törvénynek is rendelkeznie kell. Az önkormányzatok esetében újabb kitétel, hogy maguknak az önkormányzatoknak rendeletben kell kimondaniuk, miszerint illetékességi területükön használható az elektronikus aláírás.

[origo]

Korábban:

Két év alatt 40 milliárd forint az információs társadalom kiépítésére, 30 ezer család számítógéphez juttatása, sikeres elektronikus kormányzati projekt, várhatóan ősszel életbe lépő törvény az elektronikus aláírásról, a Linux támogatása és végül a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia első változata - a kormányzat az utóbbi napokban számos bejelentést tett, amelyek alapján úgy tűnik, hogy végre felgyorsul az információs társadalom kiépülésének állami támogatása Magyarországon.