Digitális földi műsorszórás Budapesten

Vágólapra másolva!

Októbertől Budapest közel teljes területén működik az Antenna Hungária kísérleti digitális földi műsorszóró szolgáltatása. Decembertől a fővárosban már mobil készülékekkel vagyis akár egy mozgó járműben is lehet majd fogni a kitűnő minőségű adást. Az internetes és interakív szolgáltatások nyújtására is alkalmas rendszer kereskedelmi hasznosítása 3-4 év múlva kezdődhet meg.

Vágólapra másolva!

internet Antenna Hungária műsorszórás főváros

Az Antenna Hungária 1999 júliusában indított kísérlete újabb mérföldkőhöz érkezett - jelentette be dr. László Géza, a vállalat elnök-vezérigazgatója. A cég által nyújtott földi sugárzású digitális adást immár Budapest szinte teljes területén lehet fogni az erre alkalmas dekóderekkel, illetve készülékekkel. A tervek szerint decembertől a mobil elérés is megvalósul. Az Antenna Hungária ez utóbbi megoldást már most demonstrálta: a sajtó képviselőinek egy mozgó buszon mutatta be az analóg és a digitális tévéadás közötti különbséget.

A pán-európai DVB-T (Digital Video Broadcasting Terrestrial) alapú rendszer adását hagyományos szobai antennával vagy mobil eszközök esetében akár egy negyven centiméteres botantennával is lehet fogni. Dr. László Géza szerint így akár egy autóban is lehet televíziós adást nézni, internetezni vagy interaktív szolgáltatásokat igénybe venni. A digitálisan sugárzott csatornákat analóg tévékészülékkel is lehet nézni: ehhez olyan dekóderre, avagy set-top boxra van szükség, amely a digitális jeleket analóggá alakítva adja tovább a tévének. A másik lehetőség olyan televíziók és más digitális eszközök vásárlása, amelyekbe a dekódert eleve beépítették.

Átrendeződő médiaipar

Dr. László Géza úgy véli, a digitális földi műsorszórás alapjaiban rendezi majd át a magyar médiát, mivel interaktivitást, bövülő csatornaválasztékot és mobilitást hoz az iparágba, továbbá számos, ma még futurisztikusnak tűnő szolgáltatás megvalósítását teszi lehetővé.

A DVB-T megváltoztatja a média megszokott értékláncát, amely eddig a műsorok gyártóiból, a műsorszórókból és a fogyasztókból állt: megjelenik a multiplex szolgáltatók és a feltételes hozzáférés fogalma. A multiplex szolgáltatók saját műsor gyártása nélkül létező tartalmakat plusz saját szolgáltatásokat szerkeszthetnek össze egy csomagba. A feltételes hozzáférés során egy adáshoz, tartalomhoz hozzáférést vásárló ügyfél bejelentkezik a rendszerbe, aminek köszönhetően személyre szabott információkat kaphat, és interaktív szolgáltatásokat vehet igénybe.

A DVB-T révén egy televíziós csatorna helyén 4-6 digitális csatornát lehet közvetíteni, ami a piaci szereplők számára, az új csatornák típusára, és a műsorkészítésre is kihatással lehet. Megjelenhetnek például a reklámcsatornák, lehetővé válik az interakítv távoktatás, és egyéb multimédiás szolgáltatások, az adást nézők pedig egy egyszerűen kezelhető menü segítségével választhatnak a különféle szolgáltatások közül. Mindez a tévézési szokásokat is befolyásolhatja - állítja az elnök-vezérigazgató.

Várható bevezetés 2005 körül

Az Antenna Hungária szerint több oka is van annak, hogy a rendszer kereskedelmi hasznosítására legkorábban csak 3-4 év múlva kerülhet sor. Egyrészt ki kell építeni a szükséges infrastruktúrát - ami nagy beruházást jelent. Másrészt az adás vételéhez szükséges eszközök ára ma még magas a magyar lakosság számára: egy dekóder 250-300 dollárba kerül, egy digitális televízió ára pedig 2500 dollár körül mozog. Végül pedig szükség van törvényi szabályozásra is.

Dr. László Géza szerint a földi digitális sugárzás terén nincs még olyan nemzetközi példa, amelynek alapján meg lehetne ítélni, mekkora beruházásról van szó, és a bevezetés milyen piaci hatásokkal jár. Ilyen példa lehetne az UMTS rendszerű mobilhálózat, de ezek bevezetése világszerte késik - kivéve a japán DoCoMo szolgáltatását. Európában már több ország tett lépéseket a DVB-T irányába, de egyik sem jutott még olyan fázisba, ami mintaként szolgálhatna. Az Antenna Hungária számításai szerint a cég saját, létező hálózatára települve a rendszer kiépítése 10 milliárd forintba kerülne, míg külön, új rendszerként történő megépítésére 60 milliárdot kellene költeni.

Az 1999-ben indult projekt még egy kis teljesítményű adóval sugárzott. A közel teljes budapesti lefedettség eléréséhez az Antenna Hungária külső forrásokat vont be: az ORTT-től és az Informatikai Kormánybiztosságtól kapott 500 millió forint tette lehetővé a második lépcső megvalósítását. De még most is vannak olyan funkciók, melyeket a cég még nem próbált ki, illetve nem valósított meg: például a kép és szöveges információ együttes lehívhatóságát, a vezetékes és mobil távközlési rendszerek integrálását. Ezért az újabb lépcsők megvalósításához további forrásbevonásra lesz szükség.

Ami a szabályozást illeti, az Antenna Hungáriának muszáj ezt a fejlesztést elvégeznie, mivel ezen a területen koncesszióval rendelkezik, és a későbbiekben törvény kötelezheti rá, hogy digitális földi sugárzást nyújtson a piac szereplőinek. Ugyanakkor dr. László Géza szerint a médiatörvény és távközlési törvény módosítására is szükség lesz a szolgáltatás megindítása miatt. Kérdés az is, mit szólnak hozzá a kereskedelmi tévék, hogy a csatornák számának bővítésével újabb konkurenseik jelenhetnek meg a piacon. A 2005-ös indulás mellett szól még az is, hogy nemzetközi szinten csak ebben az évben véglegesítik a frekvenciákat, amelyeket a DVB-T használhat.

[origo]