Alapozó: Digitális fényképezés 3.

Vágólapra másolva!
A digitális fotózás alapjaival foglalkozó cikksorozatunk harmadik, befejező része a vaku helyes használatával és az expozíció megfelelő beállításával foglalkozik, emellett elhangzik néhány gyakorlati tipp is.
Vágólapra másolva!

Vaku

A vaku a fényképezőgépek egyik leginkább félreértett szolgáltatása, és hibás használatának számtalan rémséges példájával találkozhatunk olyan felvételeken, amelyeken a vakuval megvilágított részeken kívül szinte minden szurokszerű sötétségbe vész. A legtöbb fényképezőgép olyan beépített vakuval van felszerelve, amely automatikusan felvillan, ha a megfelelő expozícióhoz egy bizonyos értéknél (mondjuk 1/50 másodpercnél) hosszabb megvilágítási időre volna szükség, és így fennáll az a veszély, hogy a kamera beremegése miatt a kép életlenné válik.

A legtöbben a vakut a gyenge fény általános ellenszerének tartják. Ez azonban súlyos tévedés. A vaku fénye nem olyan erős, hogy egy bizonyos távolságon túl képes legyen megvilágítani a képelemeket. A digitális fényképezőgépek vakuinál ez a határ néhány méter, de még a fényképezőgépre szerelhető nagy és drága vakuknál sem haladja meg a 15 métert.

Azok a tárgyak, amelyek ezen a tartományon kívül helyezkednek el, nem kapnak elég fényt, és beleolvadnak a sötét háttérbe. Ha a téma nagyobb távolságra van tőlünk - mondjuk a Halászbástyáról fényképezzük az éjszakai várost -, az egész kép sötét lesz. Az ilyen témák megörökítéséhez hosszú - alkalmasint több másodperces - expozíciós időre van szükség, a vakut viszont nyugodtan kikapcsolhatjuk. Ilyen hosszú expozíció természetesen elképzelhetetlen kézből, tehát állványról is gondoskodnunk kell, és arra is ügyeljünk, hogy a képmezőn ne haladjon át mozgó tárgy, mert fényes csík marad utána a felvételen.

Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor az expozíciót vezérlő automatika azt hiszi, hogy vakuzás nélkül is elegendő fény áll rendelkezésre a jó képhez. Tegyük fel például, hogy egy verőfényes nyári napon egy fa árnyékában akarunk lefényképezni valakit. Ha vaku nélkül készítjük el a felvételt, a modell arca teljesen sötétbe bukik. Ha viszont vakut használunk, a felvillanó fénnyel deríthetjük az árnyékot, és feljavíthatjuk fotónkat.

Menjünk a saját fejünk után

Tíz tanács kezdőknek
1. Az expozíciós programokat csak addig használjuk, amíg el nem sajátítottuk a fényképezőgép használatát. A programok helyes expozíciót biztosítanak, de az alkotás örömétől megfosztanak bennünket.
2. A rekeszprioritási módot akkor használjuk, ha szabályozni akarjuk a mélységélességet.
3. Az időprioritási módot akkor használjuk, ha el akarjuk kerülni a bemozdulást -- ha tehát gyorsan mozgó tárgyakat fényképezünk.
4. Sose felejtsük el, hogy a vaku hatótávolsága csupán néhány méter.
5. Ha éjszakai felvételt készítünk távoli objektumokról, ezt vaku nélkül, hosszú megvilágítási idővel és állványról tegyük.
6. Tanuljuk meg, melyek azok a helyzetek, amikor nem bízhatunk az automatikák által beállított távolsági és expozíciós értékekben.
7. Jól nézzünk bele a keresőbe, mielőtt elsütnénk a gépet.
8. Ne használjuk nyakra-főre a zoomot -- ha tehetjük, inkább menjünk közelebb a témához.
9. Tanulmányozzuk a profi fotósok munkáit, és próbáljuk ellesni tőlük a képszerkesztés szabályait.
10. Gyakorlat teszi a mestert -- minden exponált képkocka a hasznunkra van, mert a tapasztalatainkat gyarapítja.

Az autofókusszal kapcsolatban az örök kérdés: "Honnan tudja a fényképezőgép, hogy mit akarok lekapni?" Ha a téma a kép középpontjában van, a gép valószínűleg pontosan fog mérni. De ha nem éppen középen helyezkedik el, a kamera a háttérre fogja beállítani az élességet.

Ezen segíthetünk a kézi élességállítással vagy a fókusz rögzítésével. Utóbbi azt jelenti, hogy ráirányítjuk a gépet a témára, ügyelve arra, hogy az pontosan a képmező középpontjába kerüljön; félig lenyomjuk az elsütő gombot, jelezve a gépnek, hogy tartsa ki ezt a fókusztávolságot, majd átkomponáljuk a képet, és ezt követően teljesen lenyomjuk az elsütő gombot.

Az expozíciós beállításoknál többnyire rábízhatjuk magunkat a gépre. De nem mindig. Az egyik gyakori probléma akkor jelentkezik, ha fénnyel szemben fényképezünk, és a háttér legnagyobb részét a ragyogóan tiszta ég tölti ki. Amennyiben a kép középpontja napfényben fürdik, a fényképezőgép ehhez állítja be az expozíciós értékeket, és a többi rész alulvilágított marad.

A jelzett problémán a rekesz és a megvilágítási idő kézi beállításával vagy az expozíciós értékek rögzítésével segíthetünk (utóbbi ugyanúgy működik, mint a fókusz rögzítése). Hasonló gondot okoz a havas táj fényképezése. Az alulvilágítás elkerülése érdekében itt is felül kell bírálnunk az automatikus beállításokat, és az első vagy második technikával "kényszerítenünk" kell a fényképezőgépet a kép túlexponálására.

Nem csak technika

Amit eddig elmondtunk, az alapvetően a fényképezés technikájáról szólt. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy aki megértette, és betartja az eddigieket, az technikai szempontból kifogástalan fényképeket fog készíteni. De nem biztos, hogy ezek egyben jó képek is lesznek - és itt lépnek be a kompozícióval kapcsolatos kérdések.

A fényképezés technikai kérdéseivel ellentétben itt szinte lehetetlen rövid, egyértelmű szabályokat megfogalmazni. És még ha volnának is ilyen szabályok, biztos, hogy rövidesen jönne egy fotós, és könnyedén átlépne rajtuk valamilyen meghökkentő, újszerű hatás elérése érdekében. Az egyetlen tanácsunk: jó alaposan nézzünk bele a keresőbe, mielőtt exponálnánk. Veszedelmesen könnyű oda sem figyelve elcsettenteni a kamerát, de mi értelme, ha közben lemarad a képről a modell fejének kétharmada?

Ha kényszerítjük magunkat a legalapvetőbb kompozíciós szabályok betartására, már csak gyakorlatot kell szereznünk. És közben az sem árt, ha saját munkáink mellett minél többet tanulmányozzuk kiváló fotósok alkotásait is.

Végül feltétlenül érdemes még néhány szót szólni a zoom használatáról. Ne felejtsük el, hogy a zoomolás csökkenti a képperspektívát, mélységben "összenyomja" a képet, általában tehát jobb eredményt ad, ha zoomolás helyett közelebb megyünk a témához. Erre természetesen nincs mindig mód, és sokszor előfordul az is, hogy éppen a perspektíva csökkentése a célunk - de sose zoomoljunk csak azért, mert lusták vagyunk kicsit gyalogolni.

Móray Gábor

Korábban:

Digitális fényképezés 1.

Digitális fényképezés 2.

Digitális fotókütyük a CeBit-en


Könyvajánló:

Digitális technika - fotó-videó