DVDx 2.0 - A törvényesség peremén

Vágólapra másolva!
Napjainkban virágzik a DVD-iparág. Szinte minden valamirevaló film napvilágot lát ezen az adathordozón, hiszen remek minőségben, térhatású hanggal és sok-sok érdekes járulékos információval egyetemben lehet egy korongra varázsolni a filmeket. Előfordulhat azonban, hogy drágán vásárolt korongjainkat kímélni szeretnénk a túl gyakori használattól. Szerencsére a rajta lapuló filmet más formában is élvezhetjük; erre ad módot ez az egyszerű és kényelmes segédprogram.
Vágólapra másolva!

Akik asztali DVD-lejátszóval rendelkeznek, biztosan rájöttek már, hogy masinájuk nemcsak DVD korongokkal boldogul el nagyszerűen, hanem szabványos VCD és SVCD hordozókat is le tud játszani (legalábbis majd minden típus képes erre). Őket nem nagyon boldogítja a DivX formátum léte, hiszen DivX segítségével ma még nem tudunk olyan változatot készíteni DVD filmünkről, amelyet asztali masinánk is lejátszik (megjegyzendő, hogy nincs már messze ez az időpont sem). Számukra lehet tökéletes megoldás az SVCD formátum és ezzel egyetemben a DVDx 2.0 program, amely egy lépésben, egyszerűen képes elkészíteni a film SVCD változatát. Természetesen nem csak az asztali készülékek használói lelhetik örömüket az SVCD formátumban, hiszen a népszerű számítógépes, szoftveres lejátszóprogramok (PowerDVD, WinDVD stb.) is elboldogulnak vele.

Mit tehát a teendő?

Helyezzük számítógépes DVD-meghajtónkba a kiszemelt korongot. Ez után két megoldás közül választhatunk. Vagy egy lépésben, DVD-nkről indítjuk el az átalakítás műveletét, vagy egy erre alkalmatos segédprogram révén a merevlemezünkre mentjük annak tartalmát (ez a lépés azonban felvet néhány jogi problémát, de merjük remélni, hogy ha a saját birtokunkban lévő DVD-vel tesszük mindezt, akkor nem sújt le ránk a törvény keze). Ez a második, kissé talán problémásabb megoldás azért szorgalmazható, mert egy lépésben végezve a műveletet, közvetlenül a DVD-ről dolgozva, az hatalmas igénybevételnek lesz kitéve, hosszú órákig dolgozik rajta DVD-meghajtónk, és ez idő alatt borzasztóan forrón is tartja azt. Mi javasolnánk a köztes lépés beiktatását.

A program telepítése és indítása igazán nem jelenthet gondot senkinek. Az már más kérdés, hogy futtatás után rémes csiricsáré látvánnyal szembesülhetünk, de ne ijedjen meg senki, az ízléstelen felület mögött értékek lapulnak. A File menüben három olyan pont is található, amely a különböző üzemmódokhoz idomulva nyitja meg állományainkat. Az Open DVD root szolgál a közvetlenül DVD-ről történő átalakításhoz, az Open IFO a merevlemezre mentett DVD anyagokhoz, míg az Open MPEG(s) önálló VOB vagy MPEG állományok kezeléséhez. Utóbbinak csak akkor van értelme, ha nem DVD anyaggal dolgozunk, vagy nem teljes anyaggal, és nincs meg az IFO állományunk. A kívánt mód megadása után a következő fontos dolgunk a Settings menü Input settings menüpontjának tüzetes szemrevételezése. Amennyiben sikeresen kiválasztottuk az átalakítandó anyagot, akkor a bal felső sarokban, az Index lenyíló menüben látható, hogy az adott DVD (vagy VOB) milyen adatfolyamokat tartalmaz. Szerencsés esetben csak egyet, a film kópiáját, de több folyamot is láthatunk ott. Rendszerint a leghosszabb - többnyire 1,5-2,5 óra hosszú - maga a film. Válasszuk ki azt, de ezt többnyire automatikusan megteszi nekünk a program. A beállítóablak DeCSS szekcióját érdemes változatlanul hagyni, illetve ha dekódolatlan képet kapnánk, akkor lehet vele kísérletezni. Többnyire nem lesz problémánk.

Az Audio szekció alatt kell meghatároznunk, hogy a DVD-ket színesítő több hangsáv közül melyiket használjuk, melyiket szeretnénk a kész SVCD hangjaként élvezni. Meghatározhatjuk a 48 KHz-ről 44 KHz-re történő konvertálás minőségét, és a hangsáv hangerejét. Remek lehetőség, hogy nemcsak sztereó módban alakíthatjuk át a hangot, hanem Dolby Surround módban, ahol még térhangzás is megmarad. (Igaz, nem Dolby Digital, csak DS, de azért az sem megvetendő.) A Subtitle rész rendkívül fontos a magyar hanggal nem rendelkező DVD-k esetében (vagy ha elégedetlenek vagyunk a magyar szinkron minőségével). Itt határozhatjuk meg ugyanis, hogy a több párhuzamosan tárolt felirat közül melyiket kódolja rá a képre.

Forrás: ORIGO