Víz is hűtheti otthoni számítógépünket

Ha máshol nem is, de a gépjárművekkel kapcsolatban biztosan mindenki hallott a vízhűtésről. Első hallásra talán bizarrnak tűnhet ennek alkalmazása a számítógépek területén, a rendszer azonban otthon is könnyen kivitelezhető.

Vizes lepedő

Amikor számítógép vízhűtéséről beszélünk, akkor nem arról van szó, hogy a számítógépet rá kellene kötni a csapra. A hűtéshez elegendő egy liter folyadék, hisz ez csak a hőt szállítja. Egy jól megkonstruált vizes hűtő teljesen zárt rendszerű, nem kell hozzá vödör vagy akvárium. Az ilyen zárt rendszerű hűtővel ellátott gépek igényes kivitelezés esetén nagyon biztonságosak, akár a feje tetejére is állíthatjuk, semmi sem fog kiszivárogni. Egy kezdetleges vízhűtéshez szükséges összes elemet be lehet szerezni egy jobb barkácsáruházban, igaz, ekkor lesz még mit fúrni-faragni, forrasztani. Nagyjából 20-25 000 ezer forintos beruházást jelent egy vízhűtő rendszer, ami egy jobb léghűtőnek majd a kétszerese. Így felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy vajon mit is nyújt valójában a vízhűtés. Leginkább akkor jön szóba, ha egészen csendes vagy iszonyúan felturbózott számítógépet szeretnénk építeni.

A rendszer alapvetően három fő egységből áll. Egyik a processzorra szerelhető, zegzugos járatokkal ellátott réz vagy alumínium hűtőblokk - ez veszi fel a processzortól a hőt, és adja át a víznek. A másik a szivattyú, amelyik ezt a felmelegedett folyadékot a harmadik elembe, a melegleadó radiátorba szállítja. Az egész rendszer azért lehet hatékonyabb a hagyományos léghűtésnél, mert a melegleadó radiátornak sokkal nagyobb lehet a felülete, mint egy hagyományos léghűtőnek, ráadásul itt viszonylag egyenletes a hőelosztás, nem úgy, mint a léghűtőknél, ahol a processzor felett sokkal melegebb a fém.


Forrás: ORIGO


A rendszer hőleadója
igen nagy helyet igényel
A megoldás helyigényes (és nem is a szivattyúra vagy a CPU-ra szerelhető hűtőblokkra kell gondolni), a melegleadó egység általában akkora, mint két CD-meghajtó. Egy nagyobb PC-házban általában van ennyi felesleges hely, míg a kis tornyok esetében a hátsó falra vagy a gép tetejére lehet szerelni. Jó esetben a szivattyú hangtalanul üzemel, de extrém hűtés alkalmazásakor a melegleadó radiátorra mérettől függetlenül nem árt egy-két közepes nagyságú, például PC-tápventilátort felszerelni. Ezek a ventilátorok jóval kisebb zajt csapnak, mint a komolynak kikiáltott, boltban kapható léghűtők ventilátorai, mert nagyobbak, így alacsonyabb fordulatszám esetén is több levegőt tudnak szállítani. A hazai piacon is kaphatók olyan ventilátorok (például az Enermax), amelyeken a fordulatszámot a felhasználó is állíthatja. Így minden további nélkül csendes lehet számítógépünk, hőmérséklet szempontjából pedig még ebben a nyári melegben is meg lehet célozni a 40-50 fokos tartományt. Így egy vízhűtésű gép nagy örömet szerezhet azáltal, hogy végre nem kell sugárhajtóművet megszégyenítő hangú ventilátort eltűrnünk a szobában.

És ha ez sem elég...

Persze van, aki nem elégszik meg ennyivel: ekkor nincs más hátra, olyan aktív hűtést kell készíteni, ahol a hűtőközeg hidegebb a környezeti hőmérsékletnél. Ekkor kerülnek az előtérbe a peltier elemek és a kompresszoros gázhűtők. Minden esetben az a legtisztességesebb megoldás, ha ezek a misztikusnak kikiáltott eszközök folyadékot hűtenek, és a vízhűtő rendszerben ez a lehűtött folyadék kering. A szamitogep.hu munkatársaként a mezei vízhűtőtől kezdve a peltier elemes hűtésig már szinte mindent kipróbáltam. Tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy érdemes megelégedni az említett 40-50 fokos CPU-val, mert a végletes hűtési megoldások ára már összemérhető a számítógép árával, és így is csak nagyjából 5-15 százalékos gyorsulásra számíthatunk, ha utána még tovább tuningoljuk a számítógépet.

Forrás: ORIGO

A vízhűtés legkritikusabb kérdése, hogy mi történik, ha leáll a keringés, vagy netán elkezd valahol kiszivárogni a víz. Utóbbi legkézenfekvőbb orvoslása az lenne, ha olyan folyadék keringene a rendszerben, ami elektromosan nem vezet - ilyen az úgynevezett transzformátorolaj. A legtöbb megszállott mégsem ezt használja, hanem az autóhűtő-folyadékot, és inkább nagyon odafigyelnek a csövek illesztésére. Ha ez egyszer sikerült, akkor a későbbiekben már nem lesz gond ezzel. A keringés megszűnése Pentium processzorok esetében általában nem tragikus, egyszerűen kikapcsol pár perc után a számítógép (célszerű a BIOS-ban helyesen beállítani a lekapcsolási hőmérsékletet). AMD processzorokkal sincs nagy gond, hiszen keringetés nélkül is kell legalább egy perc, mire a processzor maghőmérséklete eléri a 70-80 fokot. A legtöbb AMD-hez használatos alaplap lehetőséget kínál a túlmelegedés utáni lekapcsolásra. Az AMD processzor egyedül arra kényes, ha semmilyen hűtő nem kerül rá, vagy azt menet közben leveszik.



Vízhűtés lépésekben

Lássunk egy konkrét példát, amikor egy AMD XP 1600+ számítógép processzorát, a lapkakészletet és a VGA kártya hűtését folyadékos hűtéssel látjuk el - célunk az is, hogy csendes legyen a gép. A lenti hűtést alkalmazva - a legnagyobb terhelés esetében is - maximum 45 fokos volt a CPU. Később a videokártyát is feljebb "húztuk", valamint a processzort 2000+-nak állítottuk be a BIOS-ban. Az eredmény hasonló: 45 foknál feljebb nem ment a mutató.

1. A 300 wattos tápegység ventilátora túlságosan hangos volt, így feszültségcsökkentéssel szinte teljesen elnémítottuk.
2. A CPU hűtőegysége vörösrézből készült - a CPU-foglalat szélén található pöckök segítségével rögzítették (a blokk nem olyan nehéz, hogy a két pöcök ne bírná el).
3. Teljesen felesleges lett volna a lapkakészletre is rézhűtőt helyezni, mert ott a CPU-hoz képest annyira kis hő keletkezik, és olyan nagy felületen, hogy egy alumíniumblokk is bőven elegendő.
4. Az ASUS Ti500-as Geforce 3 kártyára készült hűtőblokk egy 10 mm vastag alumíniumlap, amelybe miniatűr labirintust készítettünk. Három lyuk és csavarok segítségével stabilan rögzíthető a videokártyára.
5. A két felső 5,25-ös beépítőhelyre építettük be a melegleadó radiátort - ezt elölről egy nagy, de szintén elnémított ventilátorral fújattuk. Hiszen ha nincs légáram, akkor csak idő kérdése, hogy mikor melegszik fel a PC-házban a levegő és a víz, és akkor oda a vízhűtés előnye. Ez a minimális légáram bőven elég ahhoz, hogy a hűtővíz hőmérsékletét 10 fokkal a szobahőmérséklet felett lehessen tartani.
6. A szivattyú öntapadós korongokkal lett rögzítve a 3,5 hüvelykes merevlemeztartó helyek alá. Annak érdekében, hogy ez hosszú távon se essen le, a tapadókorongokat pillanatragasztóval is bekentük.
7. A radiátorból a víz először a szivattyú szívócsonkjához érkezik. Innen a CPU hűtőblokkjába halad a hűtővíz, majd ebből egy kisebb ívvel a lapkakészlethűtőben landol. Végül a bonyolult videokártya-hűtőbe kerül a hűtőfolyadék, majd innen vissza a melegleadó radiátorba. Bár először biztosan elrettentő a sok cső és csatlakozási pont, az autóknál használt csőbilinccsel ez biztonságosan megoldható.


Ordasi Gábor