Szalag helyett - DVD-újraíró a Philipstől

Teszteltük a Philips DVD-R890 típusú asztali DVD-író készülékét. A holland gyártó maximálisan felhasználóbarát DVD+RW modellje igen jó minőséget produkált, ráadásul elődjénél olcsóbb áron.

A különböző cégek egymás után hozzák ki különféle DVD-író készülékeiket legyen az számítógépes vagy asztali modell. A Philips DVD-R1000 EISA sikerei után most egy kedvezőbb árfekvésu készülék is megjelent a piacon, nem csoda hát, hogy idén is elnyerte a díjat versenytársai elől. A készülék tesztelése közben az a kérdés is megfogalmazódott bennem, hogy vajon milyen helyzetből indulnak ezek a gépek a piaci versenyben. Bár a CD-írók esetében a gépek többsége számítógépes berendezés, az asztali készülékek száma nagyságrendekkel kisebb, a DVD esetében számos jel mutatkozik ennek az aránynak a visszafordulására.

A Philips DVD-R890 egy olcsóbb készülék lett elődjénél, ami néhány formai jellemvonásból is kitunik. A formatervezők szakmai rátermettségét dicséri azonban az előlap kivitelezése, mely igazán elegánsra sikeredett. Míg az előd egy magas, robosztus - inkább high-end berendezéseket idéző - szerkezet volt, addig a 890-es magassága az átlag DVD-lejátszókhoz hasonló, az 1000-esnek kb. kétharmada.

Forrás: ORIGOAzt már megszokhattuk, hogy a DVD készülékeken csak a legfontosabb kezelőszervek kaptak helyet, ez különösen igaz jelenlegi esetünkben, ahol már elképzelhetetlen lenne a vezérlés menük nélkül. A kijelzőt takaró hatalmas plexi trükkös jószág, csak a felső része alatt van kijelző, alsó része a lemeztálcát rejti. Szokás szerint az előlapon is találunk videóbemeneteket: kompozit, S-Video, sztereó hang és Fire Wire a digitális kamerával rendelkezők számára. A hátlapon a DVD-lejátszók megszokott kimenetei (Scart, S-Video, kompozit, sztereó hang, digitális hang) mellett még egy Scart (ki) bemenet és a antennakábel csatlakoztatására alkalmas be- és kimenetek is megtalálhatók. A DVD-író ugyanis sokkal inkább hasonlít egy videómagnóra.

A Philips a DVD+RW rendszer fejlesztőjeként a "plusszos" írható és újraírható formátumokat támogatja, ugyanakkor meglepett, hogy lejátszásra elfogadja a DVD+R és RW, azaz a "minuszos" DVD lemezeket is (természetesen videó módban megírva, lezárva). Természetesen a gyári DVD és CD lemezek mellett a CD-R és RW formátumokat ,valamint az MP3 tartalmú CD-lemezeket is lejátszhatjuk vele.

Kezdőknek

A készülék maximálisan felhasználóbarát, az első bekapcsoláskor nem kerülhetjük el a legfontosabb beállítási kérdéseket. Az ugyan kissé furcsa volt, hogy az automatikus csatornabeállítás jó húsz percet vett igénybe, ami valószínuleg még hosszabbnak tunik az újdonsült és kíváncsi felhasználók számára. Sokkal kedvezőbb, ha tévékészülékünkhöz Scarton csatlakoztatjuk, mivel ilyenkor alig egy perc alatt "leszívja a tévé agyát". Azaz letölti a csatornabeállításokat, méghozzá a tévével azonos sorrendben, azonos nevekkel, amit nem is kell ecsetelni, hogy mennyire kényelmes dolog.

Ha egy írható lemezt helyezünk be, akkor azonnal megkezdhetjük a felvételt, ami egyetlen gombnyomás. (Először mindenképpen a készülékhez is mellékelt RW-lemez használata ajánlott, ezen ugyanis nyugodtabban lehet kísérletezni.) A készülék automatikusan generál egy menüt a lemezre, mely a felvételek első képkockáit tartalmazza. Emellett a gyári beállítás alapján a jelenetek generálása is automatikusan ötpercenként történik. Ez a későbbi keresést segíti.

Forrás: ORIGO
A menüszerkezet logikus és egyszeruen áttekinthető. A felső sorban az állapotjelzéseket látjuk (fejezet, hangsáv, felirat, stb.), a bal oldalon lefelé pedig a lejátszás, aktuális idő, a beállított musorcsatorna adatai láthatóak. Ha ez utóbbiban lefelé lépkedünk, megtaláljuk a rendszer-beállítási paramétereket is. Bár a készüléknek az előlapi kijelzőjén rendkívül sok információt találunk meg, a képernyőmenü sokkal kényelmesebben használható.

Haladóknak

Mint a fentiekben azt leírtam, a készülék alapbeállításai számos felvételi kísérőinformációt automatikusan generálnak. Természetesen a felhasználónak mindezek után számos lehetőség van a kezében a felvett anyag végső formába öntéséhez. A felvett musoranyagokat (és magát a lemezt is) kedvünk szerint elnevezhetjük. A musorokon belül bárhova helyezhetünk "új jelenet" jelzéseket, amivel a gyári DVD-knek megfelelő jelenetválasztást tehetünk lehetővé. Amit érdemes tudni, hogy a lemezen összesen 124 fejezet lehet, egy felvételen belül pedig maximum 99.

A különféle vágási muveletek szintén ezekhez a markerekhez kapcsolódnak. Ha például nem kívánt részek kerülnek a felvételbe (reklám), annak elejét és végét ki kell jelölni, és a jelenet elrejtésével megoldható, hogy a lejátszás során a készülék átugorja ezt a jelenetet. (Ezzel természetesen az elrejtett jelenet továbbra is foglalja a helyet a lemezen.) Ha a felvétel végén van a nem kívánt rész, ezt a jelenetet leválaszthatjuk a felvételről, ekkor a menüben külön felvételként jelenik meg, és ezek után törölhetjük, felszabadítva a helyet. A felvételeket nem csak szabadon nevezhetjük el, hanem az indexképet is megváltoztathatjuk. A változtatásokat azonban a normál lejátszók nem képesek értelmezni, ehhez a lemezt a CD-nél megszokott módon le kell zárni. Ez a DVD+R lemezek esetében visszavonhatatlan, a lemezen ezek után nem lehet változtatásokat végezni.

Előző
  • 1
  • 2
Következő