Teszteltük a Minolta Dimage 7-es digitalis fényképezőgépének új verzióját. A gyártó számos apró újítással tette kényelmesebbé a gép használatát.

Forrás: ORIGOKörülbelül egy éve teszteltem a Dimage 5-öt, ami csak árnyalatnyit tért el a szintén akkoriban bemutatott 7-es változattól. A digitális technika fejlődésének gyors iramát mutatja, hogy ma már nosztalgiával gondolok ezekre a fényképezőgépekre. A 7i javított változat, ennek tudatában elvárható, hogy a lényegesebb hibákat korrigálják. Az eredetileg is impozáns gépvázat most nagyobb arányban fedi szürke műanyag borítás, ami kifejezetten tetszett, ehhez a bőrre emlékeztető minta is hozzájárult.

A nagy újdonság a nagyobb hangszóró és mikrofon párosa. Nem korszakalkotó ötlet, de nem zavar egyik sem fényképezés közben, ennyi erővel halfiléző kés is lehetne felapplikálva a vázra, de ameddig nem akadályozza a fotográfiai tevékenységet, gyakorlatilag bármi felszerelhető. A legkomolyabb változások a gép objektív felőli oldalán elhelyezkedő tárcsákon történtek, a képméret és a tömörítés aránya a menübe került, helyüket a fénymérési módok, illetve a 3 memória gyors elérését biztosító módok váltották fel. A gépváz hátsó részén az AF/AE lock gomb helyére spot fénymérés/élességállítás került. Ezek a változtatások kétségkívül az interneten csevegő Dimage tulajdonosok véleménye alapján történhettek meg, vagy a tervezők kezdtek el gondolkodni a fényképezőgép kezelhetőbbé tételén. Az egyetlen újítás az effektek közé került, ez a szűrők (filters) pont, erről részletesebben később. A legzavaróbb külsőség megmaradt, a tartószíjgyűrűtől rendszerint nem lehet becsukni a kártyanyílás ajtaját, amire minden letöltéskor szükség van az USB miatt.

"i" mint intelligens

Forrás: ORIGOA menü külsejében nem sokat változott, a színei talán kellemesebbek lettek. A beállítások között feltűnt a hangjelzés, amiből kétféle is van. Az egyik nagy ötlet a megjelenítési módok beállítása, amivel kiválaszthatjuk, hogy a TFT monitoron mi jelenjen meg, illetve melyek közül válogathatunk az i+ gomb használatával. A feleslegesek bátran kikapcsolhatóak. Három újdonság szerepel itt a keresőopciók között. Ezek egyike a kép alján megjelenő "real time" hisztogram, ami mindig a keresőben látható kép értékeit mutatja, a másik két lehetőség a rács és a skála. Mindkettő hasznos segítség hozzáértő kezekben. A rács 5x3 vonallal osztja fel a képet, amit csak az AF keret szakíthat meg, de aki használja is ezt a rácsot, annak a 300 élességpont sokkal szimpatikusabb lesz. A skála tulajdonképpen egy célkeresztre emlékeztet. Gyakorlatilag nagyon precíz fotográfiák elkészítésékor fejti ki jótékony hatását. Az általános beállítások végigböngészése közben a legérdekesebb felfedezésem a direkt manuál élesség volt. Bekapcsolásával az AF élesség mellett is manuálisan állítható a fókusztávolság, ha félig lenyomva tartjuk az expozíciógombot.

A felvételezés menüje is tartalmaz meglepetéseket, leszámítva a színét, ami maradt rózsaszín. Itt található a már említett képméret- képminőség páros, de ezek nem változtak, ellenben a vakuvezérlés új pont, melyben az ADI, TTL elővillantás, teljes 1/4-1/16 energialeadást választhatjuk ki. Az ADI az objektív adataiból (távolság, gyújtótávolság) kalkulálja ki a villanási időt. Újdonság az is, hogy a Dimage 7i már támogat néhány rendszervakut.

Érdekes, de talán csak játékként értelmezhető a színmódok megléte, hiszen a számítógépben úgyis minden precízebben átalakítható. Ennek ellenére készíthetünk fekete-fehér, szolarizált, élénkebb színű (ez a kettő újdonság) és normál színű fotókat. A szűrők is ezekhez a módokhoz kapcsolódnak - pontosabban a normál -, valamint a fekete-fehérhez. A természetes színeknél +/- 3 szűrő van (hidegebb, melegebb), fekete-fehérnél 10 különböző monokróm.