Az Alkotmánybírósághoz fordul az eTel

Az eTel távközlési szolgáltató szerint az informatikai tárca intézkedései fékezik a távközlési piacnyitást. A telefontársaság az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.

Az eTel Magyarország az Alkotmánybírósághoz fordul, mert az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) mulasztásai és versenyellenes intézkedései fékezik a távközlési liberalizációt, és a volt monopolszolgáltatót erősítik - közölte a társaság csütörtökön. Az eTel azért szánta rá magát erre a lépésre, hogy a távközlés liberalizációja felgyorsuljon, és oldódjanak a monopolisztikus piaci viszonyok. Lukács Tamás, az eTel Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a piacnyitás hivatalos bevezetése, 2002. január 1-je óta tovább romlottak a feltételek azok számára, akik távközlési szolgáltatást kívánnak igénybe venni. Hozzátette: a szabadpiaci verseny kialakulásának elmaradásáért az IHM is felelős, mert folyamatosan késlekedik a szükséges rendeletek megalkotásával, tevékenysége pedig ellentmond a hírközlési törvény elveinek és betűjének. Lukács Tamás emlékeztetett arra, hogy a liberalizációtól és az új hírközlési törvény életbe lépésétől a lakosság és az üzleti szereplők a távközlési díjak csökkenését várták. - Ezzel szemben 2002. január 1-je óta a távbeszélő előfizetői díjak  országszerte általánosan növekedtek - mondta. Az ügyvezető kifejtette: bár a hírközlési kormányzat nyilatkozataiban a világhálóhoz való hozzáférés támogatásának elsőbbségével indokolta több lépését, a hazai internet penetráció több éve stagnál.
   
A versenypiac szereplőivel való egyeztetés nélkül elfogadott Matáv referencia összekapcsolási ajánlat (Reference Interconnect Offer, RIO) árai ugyanis nem teszik lehetővé a vezetékes piacon a versenyt: ezek az árak kizárják, hogy bármely alternatív szolgáltató a Matáv belföldi távolsági percdíjai alatti díjakat ajánlhasson - tette hozzá Lukács Tamás. Az ír tulajdonú eTel Magyarország vezetője kijelentette: a 2002 elejétől hatályos szolgáltató választószámok elvben lehetővé tették volna, hogy mindenki a számára legkifizetődőbb társasággal köthessen távbeszélő szolgáltatási szerződést.

Aggályok a távközlési alap körül
   
Az eTel nehezményezi, hogy a 2003. január 23-án kihirdetett, az Egyetemes Távközlési Támogatási Alapba történő befizetéseket szabályozó kormányrendelet aránytalan befizetési kötelezettséget ír elő az alternatív távközlési szolgáltatókra, miközben egyoldalúan tovább gazdagítja a korábban legnagyobb profitnövekedést elérő hazai üzleti vállalkozást, a távközlési piaci versenyben ellenérdekelt Matávot. Az alappal illetve az abba történő be- és kifizetések mértékével kapcsolatos alkotmányossági aggályokat korábban már az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete is hangoztatta, amelynek az eTel Magyarország is tagja.
   

Pataki Dániel, az IHM helyettes államtitkára korábban közölte: a tárca még az idén radikálisan csökkenti az internetszolgáltatók és a kábeltévés társaságok befizetési kötelezettségeit az egyetemes távközlési támogatási alapba. Korábban több társaság is utalt arra, hogy ha az előírt összeget kell befizetniük, akkor elképzelhető, hogy csődöt jelentenek. Az IHM álláspontja szerint a szolgáltatóknak február 28-ig csak a 2002. évi díjat kell befizetniük a távközlési alapba, mivel a távközlési kerekasztal február 18-i ülésén nagy valószínűséggel már mérsékelik az idei első negyedévre esedékes díjakat.