Hamarosan befejeződik az új hírközlési törvény előkészítése, amelynek célja EU-direktívák átvétele, illetve a piac érdemi liberalizációja - hangzott el a Hírközlési Felügyelet (HíF) pénteki országos fórumán.

A jövő év elején változó szabályozásából a fogyasztók a távközlési  szolgáltatások biztonságának növekedését, majd fokozatosan az árak mérséklődését érzékelhetik majd - nyilatkozta Jambrik Mihály, az informatikai minisztérium közigazgatási államtitkára pénteken a Hírközlési Felügyelet fórumán. Jambrik kifejtette, a hírközlés szabályozásának előkészítése a végéhez közeledik, s az új hírközlési törvény végleges tervezete várhatóan júliusban kerül a kormány, s ősszel az Országgyűlés elé. - A szabályozás célja elsősorban az Európai Unió direktíváinak átvétele és a piac érdemi liberalizációja úgy, hogy a távközlési cégek versenye javuló minőség mellett olcsóbb szolgáltatásokat eredményezzen - közölte Jambrik Mihály.

A kormány nem a jelenleg hatályos hírközlési törvényt kívánja módosítani, hanem új törvényt dolgoz ki. Az államtitkár a készülő törvénytervezetről részleteket nem kívánt elárulni, ugyanis arról Kovács Kálmán, a szaktárca vezetője hétfőn sajtótájékoztatón számol majd be. Morvai György, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület jogi vezetője jelezte, hogy a hírközlés szabályozásának ki kellene térnie az egyetemes szolgáltatások minőségi követelményein túl az egyéb szolgáltatásokra is. Szerinte már a jelenlegi törvény is felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletet alkosson a témában, mégsem rendeződött ez a fogyasztók érdekeit sértő helyzet. A jogász példaként említette a kábeltelevíziózást, ahol nincsen meghatározva a hibátlan szolgáltatás minimális időtartama, azaz akkor is kell fizetniük a használóknak, amikor a szolgáltató hibájából hosszabb időre szünetel az adás. Morvai reményei szerint az új szabályozás már mindenképpen kitér erre a gondra is.

Kollár Péter, a Monortel Rt. vezérigazgatója reményét fejezte ki, hogy az új hírközlési törvény rendet teremt a jelenlegi ellentmondásos helyzetben. A legkisebb, jelentős piaci erővel bíró szolgáltató státuszú távközlési társaság vezetője szerint nem egyenlők a piaci feltételek akkor, ha a piac majdnem 80 százalékát magáénak tudó Matáv és a 0,7 százalékos piaci részesedésű Monortelre azonos jogok és kötelezettségek vonatkoznak és a besorolásuk is megegyezik. Frischmann Gábor, a HíF elnöke arról beszélt, hogy az új hírközlési törvény új feladatokat szán a szervezetnek, a felügyelet szerepe hangsúlyosabbá válik a jelenlegihez képest.