Az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottsága legutóbb március végén, fogyasztói panaszok nyomán foglalkozott bizonyos mobiltelefon-típusok szöveges üzenetkódolási problémáival, amely becslések szerint 50 ezer felhasználót érintenek.
Elsőként két fajta Nokia készülék tulajdonosai fedezték fel, hogy rövid szöveges üzenetek írásakor ékezetes karakterek használata esetén - az alkalmazott Unicode kódolás miatt - a szokásos 160 helyett csak 70 karaktert küldhetnek el telefonjukról egyetlen SMS-ben. Így egy ékezetek nélküli üzenettel azonos hosszúságú, magyar nyelvű szöveg elküldése csak két vagy három üzenetben lehetséges, ami a felhasználóknak többletköltséget okoz. Hasonló problémára később több más gyártó bizonyos mobiltelefonjaiban is rábukkantak.
Az informatikai bizottság márciusi ülésén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet munkatársa közölte: az ott elhangzott információk elegendőek ahhoz, hogy vizsgálatot indítsanak az érintett két Nokia készüléktípus kapcsán, bár a finn gyártó már korábban közölte, hogy fejlesztői dolgoznak a hibát orvosló szoftver elkészítésén.
A bizottság június 4-i ülésén az FvF osztályvezetője, Kathi Attila elmondta, hogy a felügyeleti szerv nem állapított meg jogsértést. Az érintett gyártók készülékehez mellékelt útmutatók tartalmazták a kérdéses SMS-funkció leírását, így a vásárlók arról, ezzel a gyártók eleget tettek a hatályos jogszabályokban foglalt kötelezettségeknek. Joghézag tapasztalható ugyanakkor azokra a telefonokra vonatkozóan, amelyekre utólag, legtöbbször a készülékek szervizelését követően kerültek fel új szoftver-verziók. Kathi kiemelte: hasonló félreértések elkerülése érdekében az FvF kezdeményezi a egy olyan jogszabály kidolgozását, amely a termékek utólagos módosításának módját határozná meg.
Kormánystratégiát sürgetnek a szabad szoftveresek
A bizottság szerdai ülésén szabad szoftverekkel foglalkozó civil szervezetek meghallgatására is sor került. A nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásáért küzdő szervezetek képviseletében Magosányi Árpád, a Linuxfelhasználók Magyarországi Egyesütének elnökségi tagja többek között egy Nemzeti Szabad Szoftver Stratégia létrehozását szorgalmazta. Emellett kifejtette, a szabad szoftverek elterjesztéséhez szükség lenne megfelelő jogi háttér kialakítására, illetve aktív beavatkozással kormányzati támogatással szükséges lenne támogatni a szabad szoftverekkel kapcsolatos fejlesztéseket, illetve a nyílt alkalmazások oktatását is.