Empire of Magic

Nagy fába vágta a fejszéjét a Mayhem Studios, mivel az Empire of Magic című körökre osztott fantasy stratégiával olyan játékokat hívott ki, mint a Heroes 4, vagy az Age of Wonders 2. Próbálkozásukat egyetlen kifejezéssel értékelhetjük: Mission Failed.

Nem csak ezen cikk írója az egyetlen, aki már nagyon várta, hogy kipróbálhassa a szlovák Mayhem körökre osztott fantasy stratégiáját, és bizonyára nem ő az egyetlen, aki kis híján lefordult a székéről, mikor meglátta, hogy mit követtek el a fejlesztők. Szinte érthetetlen, hogy miként gondolhatták azt, hogy az egyik legerősebb műfajban meg tudja állni a helyét egy ilyen minőségű játék.

No de nézzük, mit is tud a progi. Először is felpakol a HDD-re 1.2 gigát. Hogy minek, az igen jó kérdés, de hát manapság a Winchester nem drága, úgyhogy lépjünk tovább. Az első komoly megrázkódtatás a menüpontok vizsgálgatásakor éri a játékost, főleg, ha a szingli játékmódot választja. Ekkor ugyanis nyomban a kampányba kerülünk, mivel semmiféle választási lehetőségünk sincs. Nincsenek egyedi scenariók, skirmish, de még küldetéssorozatok között sem válogathatunk. Ez az egyetlen kampány ráadásul minden esetben a tutoriallal kezdődik, ha begyakoroltuk már a játékot, ha nem.

A következő csapás a stratégiai képernyőre kerülve éri a gyanútlan játékost, mivel a játék valami elképesztően randa. A karakterek olyan messzire állnak a Heroes gyönyörűen megrajzolt és szinte tökéletesen animált kis figuráitól, mint Makó Jeruzsálemtől, de talán még messzebb. A háttér szegényes, és kivitelezésében sem sokban tér el az ordenáré egységektől.

De lépjünk ismét tovább. A főtérképen a hősök, illetve egyéb unitok csoportokba szerveződve mozoghatnak, de egy csoportba csak három lovas, vagy gyalogos tartozhat. Az egységek rendelkeznek úgynevezett akciópontokkal, melyek elfogyásával nem mozoghatnak tovább. A varázslatok elmondásához a mana mellett szintén akciópontokra van szükség, mint ahogy ahhoz is, ha egy ládát, vagy zsákot akarunk átkutatni. Még szerencse, hogy szintlépéskor mind az akciópontok, mind a varázs-, és életpontok száma növekszik.

Hogyha a térképen ellenségek, például csontvázak tűnnek fel, megtámadhatjuk őket, vagy megvárhatjuk, míg ők teszik meg ezt. Ha csatázunk, akkor a harci-taktikai képernyőre kerülünk, és elszenvedhetjük az újabb csapást. A harctér első látásra is kissé zsúfoltnak tűnik, a maximálisan a harcban szereplő hat egység szinte teljesen elfoglalja. A harc elején minden egységnek kiválaszthatjuk, hogy mit cselekedje, melyik ellenfelet támadja, vagy éppen varázsoljon. A probléma csak az, hogy cselekvéshez akciópont kell, ami sem a harc elején, sem a harci körök végén nem regenerálódik. Következésképp hiába vannak ütősebb egységeink, ha pár csontváz a fog of warból előtörve akkor ront ránk, mikor már nincs AP-nk, bizony nézhetjük, hogy szépen agyonverik katonáinkat.

Ha mégis sikerült túlélni a csatát, melyre akciópontokkal bőven rendelkezve azért van esélyünk, akkor a felgyógyuláshoz be kell mennünk egy városba, és fel kell keresnünk a javas embert. A városokba lépve újabb csalódásban van részünk, hiszen hiába várunk épületeket ábrázoló városképet, vagy valami hasonlót, meg kell elégednünk feliratokkal, és üzenetablakokkal valamilyen sötét várbörtönös háttér előtt.

Hogy valami pozitívumot is mondjunk a programról, abban az egyetlen küldetéssorozatban legalább sok mellékküldetéssel találkozhatunk, melyeket a térképeken kóborló katonáktól vagy polgároktól kaphatunk. Ezeket teljesítve egyrészt tapasztalati pontokat, másrészt pénzt kapunk, melyekért megvásárolhatjuk gyógyulásunkat, vagy meggyorsíthatjuk katonáink fejlődését a városokban.

Ami még pozitívumként elmondható, hogy a zene sem sikerült túl rosszul, habár itt se várjunk semmi kiemelkedőt, és pláne ne hasonlítsuk az akkordokat a Heroes 4 megunhatatlan muzsikájához. A hanghatások már elmaradnak a zenétől, főleg ami a csatákat illeti.

A legnagyobb probléma az Empire of Magiccal, hogy az embernek gőze sincs, hogy mi lenne az az elem, mely a fejlesztők és a kiadó szerint megfogná a programban a játékosokat, mivel nyílván ők is tisztában vannak vele, hogy kivitelezésben labdába sem rúghatnak a kategória uralkodói mellett. A fanatikusok azért szánjanak pár órát a játékra, hátha ők megtalálják azt a rejtett kincset, amit mi bizony hiába kerestünk…