Börtönben a brit szoftverhamisító

Tizenöt hónap börtönbüntetéssel  és nagy összegű pénzbírsággal sújtott a bíróság egy brit szoftverhamisítót. Bilal Khan havi több ezer eurós bevételt ért el azzal, hogy az interneten keresztül illegális szoftvereket terjesztett.

A Business Software Alliance (BSA) bejelentette, hogy a Londoni Központi Büntetőbíróságon 15 hónapos börtönbüntetésre és 15 ezer font pénzbírságra ítélték a 23 éves Bilal Khant. Az ítéletet megelőző vizsgálat volt Európában az egyik leghosszabb, amelyet internetes szoftverkalózok ellen indítottak. Khan különböző álneveken és email címeken havi több ezer eurós bevételre tett szert hamis üzleti szoftverek előállításával és azok internetes aukciós oldalakon és utánvétes megrendelésre használható webhelyeken történő forgalmazásával.

Khan közel a valós piaci áron értékesítette az Adobe, az Autodesk, a Macromedia, a Microsoft és a Symantec szoftvereit körülbelül 30 webhelyen, amelyeket kifejezetten erre a célra hozott létre. Az átlagvásárló előtt valódi kereskedőnek tűnt fel. Nyilvános aukciós helyeken is értékesített (például az eBay nevű honlapon), napi több mint 1700 üzenetet tett közzé, összesen 17 különböző álnéven és 19 e-mail címen, hogy korlátozza a vásárlók panaszainak a számát. Khan alaposságát jól jellemzi, hogy minden ügyletéről nyilvántartást vezetett, még a "vásárlói" panaszokat is megőrizte.


BSA: Az eset precedensértékű

Khant már két éve körözték, a BSA kiterjedt nemzetközi vizsgálatát követően, angliai otthonában fogták el. A fiatal hat vádpontban vallotta magát bűnösnek, így például hamis üzleti szoftverek birtoklásában és értékesítésében, valamint megtévesztés útján történő anyagi előnyszerzésben. Beth Scott, a BSA egyik vezetője a következőképpen vélekedett az ügyről: Az eset jól illusztrálja, hogy az interneten sem burkolózhatnak névtelenségbe a bűnözők és horogra akadhatnak azok, akik a vásárlók megtévesztésére alapozzák üzletüket. A BSA célja, hogy visszaszoruljon az internetes bűnözés, az internetes kereskedelem biztonságosabbá váljon, a fogyasztók a "virtuális térben" is védelmet élvezzenek.

Amennyiben Magyarországon hasonló tettet követ el valaki, szintén számíthat büntetőjogi szankciókra. A magyar jog szerint is bűncselekménynek minősül az illegális szoftverek azon terjesztési módja, amely az internetet hirdetési vagy letöltési médiumként használja fel minél szélesebb vevőkör elérése céljából. - Arra hívjuk fel mindenkinek a figyelmét, hogy vigyázzon, ha egy internetes aukción vagy apróhirdetésben például túl olcsón kínálnak játékprogramokat vagy üzleti szoftvereket, ezek túlnyomórészt hamisítványok, melyek a vevőt is bajba sodorhatják - mondta Dr. Ormós Zoltán, a BSA magyarországi jogi képviselője.