Brüsszel egy utolsó esélyt ad a Microsoftnak

Az Európai Bizottság szerdán "még egy utolsó lehetőséget" adott a Microsoftnak arra, hogy az ellene indított trösztellenes eljárás befejezése előtt megtegye az üggyel kapcsolatos észrevételeit.

A figyelmeztetést a harmadik olyan kifogási nyilatkozat tartalmazza, amelyet a bizottság az amerikai szoftvergyártó óriásvállalat ellen folyó vizsgálata során kiadott. A három éve tartó eljárás annak a gyanúnak az alapján indult meg, hogy a Microsoft a személyi számítógépeken használt operációs rendszerek piacán szerzett uralkodó pozícióját a versenyszabályokba ütköző módszerekkel akarja kiterjeszteni az alacsonyabb teljesítményű szerverekére. A bizottság azt is szabályellenesnek tartja, hogy a cég - gyakorlatilag eltávolíthatatlanul - beépítette operációs rendszereibe a Windows Media Playert. Az EU végrehajtó intézményének álláspontja szerint mindez gyengíti az adott piacokon folyó szabad versenyt, elfojtja az innovációt, és végső soron a fogyasztók választási lehetőségeit is korlátozza.

A mostani, immár harmadik - és Brüsszelben az utolsónak szánt - kifogási nyilatkozat egy rendkívül kiterjedt és mélyreható piacfelmérésen alapul, amelyet a bizottság az érintett felhasználók, alvállalkozók és versenytársak körében végzett. A vizsgálatba összesen mintegy 200 vállalatot vontak be.

A nyilatkozat nem bővíti újabb elemekkel az előző kettőben megfogalmazott állításokat és kifogásokat, viszont rendkívül meggyőzően alátámasztja és megerősíti azokat - mondta Mario Monti uniós versenybiztos szóvivője. Szerinte ezzel a bizottságnak a Microsoft eljárását kifogásoló álláspontja olyannyira megerősödött, hogy azt már lehetetlen figyelmen kívül hagyni. A legsúlyosabb kifogás a számítógépek - munkaállomások és szerverek - hálózati együttműködtethetőségét érinti. A bizottság szerint a Microsoft itt azzal sérti meg a tisztességes verseny szabályait, hogy az asztali gépek operációs rendszereinek piacán élvezett uralkodó pozícióját kiterjeszti a kisebb teljesítményű szerverekére. Ezt azzal éri el, hogy visszatartja vagy csak nagyon szelektíven osztja meg a PC-k és a szerverek közötti csatolókra vonatkozó technikai információkat más érdekelt cégekkel, elsősorban az alternatív szerverek gyártóival. Így a Windows valamelyik verzióját futtató PC-k hálózatán ez utóbbiak termékei nem versenyezhetnek egyenlő feltételekkel. A bizottság piacfelmérése során megkérdezett felhasználók túlnyomó többsége azt a választ adta, hogy szoftverbeszerzési döntéseiket mesterségesen befolyásolja a Microsoft üzletpolitikája. Mivel az amerikai cég nem bocsátja rendelkezésre a szerverek egymás közötti, illetve a szerverek és az asztali gépek közötti együttműködést biztosító protokollokra és csatolókra vonatkozó technikai információkat, sok esetben csak ezért kénytelenek Microsoft-termékeket választani.

Monti szóvivője nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni arról, meddig tarthat még a három éve húzódó eljárás. Szerinte ez az érdekelt cégek és elsősorban a Microsoft további lépéseitől függ. - De inkább hónapokról, mint évekről lehet szó - mondta. Az amerikai céget elmarasztalása esetén igen nagy összegű bírsággal sújthatják. Ennek lehetséges nagyságrendjét azonban bizottsági illetékesek ismét csak nem hajlandók megbecsülni, mert ez sok tényezőtől - köztük a visszaélések időtartamától és súlyosságától, az adott cég piaci részesedéséről és más körülményektől - függ. A Microsoft ugyanakkor a luxemburgi Európai Bíróságon megtámadhatja a bizottság döntését, ami további évekkel nyújtaná el az ügyet. Ez akár elég is lehet ahhoz, hogy az adott piacokon visszavonhatatlanul megszilárdítsa egyeduralkodó helyzetét.