Az internetszolgáltatók szerint előfizetői oldalról nincs markáns különbségtétel az ADSL- és a kábeltévés internetelérések között. A kormány minden szélessávú eléréstípus terjedését támogatni, serkenteni kívánja.

Bár Magyarországon egyelőre legtöbben hagyományos, dial-up kapcsolaton keresztül érik el az internetet, az utóbbi egy évben jelentős mértékben növekedett a szélessávú netezők száma - derült ki a Budapest Business Journal (BBJ) hetilap által szervezett éves telekommunikációs konferencián, szerdán. Az összejövetelen külön panel tárgyalta a hazai internet és ezen belül különösen a szélessávú technológiák jelenét és kilátásait. - Itthon jelenleg az otthoni internetezők 65 százaléka használ dial-up, modemes kapcsolatot - jelentette ki Drajkó László, az Axelero Internet vezérigazgatója. Szerinte ez a szám plafonnak tekinthető: a szakember valószínűsíti, hogy a jövőben a dial-up kárára fognak növekedni a modernebb technológiára alapuló, korlátlan és átalánydíjas elérést nyújtó kapcsolatok, mint az ADSL és a kábeltelevíziós net. Utóbbiak egyébként az összes elérés 20, illetve 13 százalékát teszik ki az Axelero számai szerint.

A felvetésre, miszerint a kormány támogatási rendszere - mellyel szélessávú hálózatok fejlesztéséhez nyújt adótámogatást a vállalatoknak - aszimmetrikus, így az ADSL jóval erőteljesebben növekedhet, mint a kábeles internet, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára, Bakonyi Péter elmondta: a kormány szándékai szerint nem bizonyos technológiákat kíván támogatni, hanem univerzálisan a modern elérések terjedését. Bakonyi szerint egyébként a fejlesztési szubvenciókat elsősorban olyan régiókba szeretnék eljuttatni, ahová a piac egyelőre nem képes, vagy nem szándékozik belépni.

- Fogyasztói szempontból érdektelen a technológia, mindaddig, amíg megbízható és minőségi szolgáltatást nyújt - értett egyet a UPC kábeltelevíziós társaság elnöke, Kovács Nimród, az Elender képviselője, Rácz Krisztián és az axelerós Drajkó. A szakemberek szerint a választást leginkább az adott területen való rendelkezésre állás határozza meg.


Kulcsszerep jut a kommunikációnak

A hazai internetpiac helyzetéről beszélve a szolgáltatók jelen lévő képviselői a konszolidáció szükségességét hangoztatták. - Viszonylag kis országban élünk, a piac nem bírja el a szolgáltató cégek százas nagyságrendjét - fejtegette Kovács. Az Axelero vezérigazgatója szerint a konszolidáció azért is alapvető, mert az internet terjedésénak alapvető feltétele a helyes és erőteljes kommunikáció. - Tapasztalataink szerint rendkívül szoros az összefüggés egy-egy kampányunk és az értékesítéseink  alakulása között. Magyarországon tehát az internet még olyan termék, melyet lehetőség szerint folyamatos és markáns kommunikációval kell támogatni annak érdekében, hogy sikeres tudjon lenni. Ehhez pedig a piacnak erős szereplőkre van szüksége - közölte.

A BBJ konferenciájának egyik panele kifejezetten a készülő hírközlési törvénnyel foglalkozott. Pataki Dániel, az IHM helyettes államtitkára elmondta: meggyőződése, hogy az új szabályozás megfelelő feltételeket teremt az erős távközlési piaci verseny kialakulásához. - Ennek ellenére nem csodát várunk - figyelmeztetett, hozzátéve: a  jelen helyzet megváltozásához időre van szükség. Az összejövetelen részt vevő távközlési vállalatok képviselői egyetértettek: a törvény nem elegendő, kulcskérdés annak alkalmazása a gyakorlatban. Ebben pedig a fő szerep az átalakuló felügyeleti szervezetnek jut.

Szó esett a fixvonalas telefónia visszaeséséről hazánkban. A jelenlevők vélekedése szerint vezetékes vonalak fokozatos csökkenése a mobil javára nem feltétlenül jó. A modern, gyors adatátviteli technológiákhoz (például ADSL) továbbra is szüksége lesz a telefonvonalakra, hiszen az ezzel ekvivalens képességű és nagy tömegeket is kiszolgálni képes mobil megoldások egyelőre nincsenek elérhető közelségben.


(Az [origo] kiadója az Axelero Internet Rt.)