Nascar Thunder 2004

Még mindig javában dúl a verseny a Papyrus és az EA között, hogy melyik cég tud színvonalasabb Nascar-szimulációval előállni. A versenyben EA soron következő húzása a cikkünkben ismertetett Nascar Thunder 2004.

A játékban helyet kapott a jelenleg is futó Winston kupa huszonhárom versenyhelyszíne, valamint egy igazi csemege, az 1950-es daytonai tengerparti pálya, mely utóbbi nemcsak hangulatos, hanem igen veszélyes mai szemmel nézve. A pályákon hatvannál is több versenyző bőrébe bújva száguldozhatunk, akik közt megtaláljuk a jelen sztárjait, mint a bajnok Tony Stewart, vagy Jeff Gordon, illetve a múlt nagyjait, mint a nemrég elhunyt Dale Earnhardt, vagy a máig elképzelhetetlen módon kétszáz (!) versenyen diadalmaskodó Richard Petty.

A sorozat legújabb, 2004-es részének újdonsága egy játékmód, melyben már nemcsak versenyzőként, hanem csapatmenedzserként is belevethetjük magunkat a Nascar világába. Feladatunk ekkor egy hosszabb időintervallumon keresztül irányítani csapatunkat, melynek még szponzorokat is találnunk kell.

Az autóversenyes játékok egyik Achilles-sarka mindig az autó pályán való viselkedése, és ez különösen igaz a Nascar programokra. Ami a Nascar Thunder 2004-et illeti, a fejlesztőknek sikerült hihetetlen valószerűen lemodellezniük egy Nascar autó mozgását, ami nehéz fokozaton azt eredményezi, hogy szinte lehetetlen a pályán tartani a gépeket. Szerencsére több nehézségi fokozat közül választhatunk, így nem fogunk állandóan a palánkon csiszatolódni, vagy a középső füves részen parkrendezést tartani.

A nehézségi fok beállítsa mellett lehetőség van az autó számos alkatrészének adjusztálására is. Akik járatosan az autószerelésben, a guminyomástól kezdve a légterelők beállításán keresztül a féknyomásig mindent megváltoztathatnak. Az autók viszont tényleg válaszolnak is ezekre a módosításokra, úgyhogy ne lepődjünk meg azért annyira, hogyha a várt sebességnövekedés helyett inkább fogunk fűnyíróként funkcionálni.

Nemcsak az autókban lévő motorok teljesítenek remekül, hanem a játék alá írt grafikus motor is. Az autók kidolgozásának részletessége már alapkövetelmény, de az égen úszó felhőket, illetve az autó résein megcsillanó napsugarakat, vagy éppen az égő motorból feltörő füstöt elnézve még azért megakad a tekintetünk. Ennek persze megvan az ára is: nagy felbontásban, minden extrát bekapcsolva bizony komoly erőművet kell a játék alá tolnunk.

A sérülésmodellezés már nem sikerült ilyen jóra. Kétségtelen, hogy a Papyrus igen magasra tette a lécet ezen a téren is, és az is igaz, hogy ebben a játékban is repülnek az alkatrészek mindenfelé, illetve a kasztni is horpad rendesen, de valahogy mégiscsak az az érzése az embernek, hogy ezen a téren jobban is összeszedhették volna magukat a fiúk. Ezt szerencsére megtették a pályák modellezésénél, mert minden apró kavics ott vár bennünket, ahol az eredeti pályákon is helye van.

Ami az ellenfeleket vezérlő mesterséges intelligenciát illeti, a Nascar Thunder 2004 behozza hátrányát a Nascar Racinggal szemben. Az ellenfelek szinte mindegyike más és más stílus szerint vezet, és idővel kifigyelik a mi stílusunkat is, úgyhogy ha elkezdünk ámokfutni, hamarosan bójaként fognak kerülgetni bennünket. A játék más elemeihez hasonlatosan az MI is állítható; az ellenfeleknek mind a sebességét, mind az agresszivitását változtathatjuk.

Ha meguntuk a játékba épített ellenfeleket, nekivághatunk a multiplayer résznek. Egyszerre összesen tizenhat versenyző csaphat össze egy verseny keretein belül LAN-on, vagy akár Interneten keresztül. A tizenhat pilóta tán nem tűnik soknak, viszont legalább nem dobálja ki a részvevőket percenként.

A kérdés, hogy melyik a legjobb Nascar sorozat, valószínűleg továbbra is eldöntetlen marad, habár mi talán még mindig a Papyrus munkájára szavaznánk. Ennek ellenére a Nascar Thunder 2004 is egy igen színvonalas alkotás, mely ha nem lenne a Nascar Racing, messze verne minden más vetélytársat a kategóriában.