A kisfilmes kamerák piacát uraló négy nagy gyártó közül talán a Pentax kapcsolódott be a legkésőbb a digitális fényképezőgépek gyártásába. A késői kezdés után jelenlegi tesztünk alanya, az ultrakompakt Optio S azonban meghozhatja a sikert a cég számára.

Mi tagadás, elsőre vegyes érzelmekkel közelít a fotózásban jártasabb ember egy ilyen aprósághoz: elbűvöli az apró méretben rejlő lehetőség, hogy bárhol, bármikor kéznél a gép, ugyanakkor felmerülnek a kételyek is a képminőséggel, kezelhetőséggel kapcsolatban. A Pentax eddigi "digitális" történetéről röviden csak annyit: a vállalat eleinte csak a Hewlett Packard kameráiba "segített be", majd megjelent saját modellekkel is, melyek igazából nem lettek túl sikeresek.

A nagy múltú gyártó aprósága, az Optio S 3 megapixeles CCD-t kapott, mellyel maximum 2048x1536 képpont felbontású felvételek készítésére alkalmas. A képeket JPEG (EXIF 2.2) formátumban tárolja a 11 megabájtos belső memóriában, illetve SecureDigital memóriakártyán. A CCD érzékenységét ISO 50, 100, 200 értékekre állíthatjuk, de természetesen az automatikára is hagyatkozhatunk. A kamera egyik legnagyobb érdekessége az objektívben rejlik, ugyanis a vékonyka vázban a szokásos módon nem férnének el a lencsetagok. A Pentax mérnökei igen szellemesen és újszerűen oldották meg a problémát, ugyanis a kikapcsoláskor visszahúzódó objektív elemei kimozdulnak az optikai tengelyből és egymás mellé kerülnek. Az objektív egyébként a szokásos háromszoros átfogású optika (kisfilmes rendszerre átszámítva az átfogás 35-105 mm), melynek induló fényereje F2,6-4,8, közelpontja normál módban 40 centiméter, míg makrózáskor a látószögtől függően 18-50 centiméter. Super Macro módban akár 6 centiről is képes éles képet készíteni.


Kijelző, beállítások




Az Optio S meglepő módon nem csak autófókusszal rendelkezik, hanem kézi élességállítás is lehetséges. Sajnos az optikai kereső csak 70 százalékát mutatja a képnek, ráadásul nagyon kicsi is. Ezért kényelmesebb az 1,6 collos TFT LCD kijelzőt használni komponáláshoz, melyen ráadásul hisztogramm is megjeleníthető, ennek segítségével sokkal pontosabb expozíció érhető el. Sajnos az expozíciós értékek közvetlenül nem állíthatók, bár a számos felvételi mód és az expozíció-korrekció lehetőséget ad némi módosításra. A fénymérés egyébként többmezős, alapesetben kiértékelő méréssel, de elérhető szpot és középre súlyozott mérés is. A legrövidebb záridő 1/2000, a leghosszabb 4 másodperc. A fehér egyensúly automata és manuális módszerrel is állítható, valamint előre definiált értékek is választhatók (napfény, műfény, stb.) A fentieken túl a képek színtelítettsége, kontrasztja és az alkalmazott szoftveres élesítés mértéke is állítható.

A kamera a kezdő felhasználóknak is jó választás lehet, ugyanis a tematikus programoknál számos gyakori felvételi szituációhoz igazított beállítást találunk (például naplemente, havas táj, éjszakai, stb.) Természetesen mozgóképeket is készíthetünk, ezek felbontása 320x240 pixel, maximális hossza 30 másodperc lehet. Érdemes még megemlíteni, hogy a felvételeket különféle színszűrökkel is készíthetjük, s így egész különleges hatást is elérhetünk.

Természetesen lehetséges önkioldással fotózni, sőt távkioldó is vásárolható a géphez. Az exponálógombot lenyomva tartva sorozatfelvétel is készíthető. A beépített vaku használható automata, manuális, vörösszemhatás-csökkentő üzemmódban és szerencsére ki is kapcsolható.

Az energiaellátást a kamerához mellékelt lítium-ion akkumulátor biztosítja, de AC-adapter is használható. A képeket USB-kábelen keresztül menthetjük számítógépre.