Spamháború - Védelmi mesterfogások

Ma már tény: a kéretlen levelekkel szemben védekezésre kényszerülünk. Érdemes megismerkedni néhány fogással, miközben azt sem árt szem előtt tartani: nem muszáj ágyúval lőni a verébre, ha az ingyenes vagy olcsóbb eszközök is megteszik.

A Symantec szeptemberben tette közzé 3782 fogyasztót érintő felmérésének eredményét. A felmérés válaszadóinak 89 százaléka gyakori kellemetlenségnek tartja a levélszemetet. Tizenkilenc százalékuk jelezte, hogy otthon és a munkahelyén több mint 20 szemétlevelet kap hetente, míg 35 százalékuk öt és húsz közötti levélről számolt be. Szerkesztőségünk gépein mi is hasonló tapasztalatokat szerezhettünk az elmúlt hónapokban, bár a mi számaink - munkánk jellegéből adódóan - mintegy öt-tízszeresei az említett adatoknak. A válaszadók hatvan százaléka egyetértett vagy nagyon egyetértett azzal, hogy a levélszemét általánosságban káros, 86 százalék szerint a levélszemét idejüket rabolja, ráadásul a magánéletükbe való betörésnek tartják e leveleket. Bár a válaszadók elsősorban a munkahelyre érkező levélszemétre panaszkodtak, a felmérés kimutatta, hogy a nemkívánatos e-mailek jelentős része (42 százaléka) az otthoni számítógép-használóknak szól. A válaszadók 7 százaléka jelezte, hogy naponta 10 percnél többet foglalkozik a levélszeméttel. 31 százalékuk mondta, hogy naponta öt percnél több időt tölt ezzel. A válaszokból kiderül, hogy a kapott levélszemét mennyisége nő, 48 százalék érezte úgy, hogy több levélszemetet kapnak, s csak 6 százalék szerint érkezik kevesebb.

A válaszadók többsége (78 százalék) még nem hallott a levélszemetet törvényen kívül helyező magyar jogszabályról (a 2001. december 24-én megjelent 2001. évi CVIII. törvény), és bár majdnem minden válaszadó egyetértett azzal, hogy a levélszemét növekvő problémát jelent, 74 százalékuk nem használ levélszemetet szűrő szoftvert, hanem ehelyett 60 százalékuk olvasatlanul törli a levélszemetet. 19 százalék azonban megnyitja és elolvassa. Még ennél is nagyobb gondot jelent azonban az, hogy a megkérdezettek 17 százaléka a levélben elhelyezett leiratkozó (általában unsubscribe feliratú) linkre kattintva kéri törlését a terjesztői listáról. Ez a megoldás már azért sem tekinthető bölcs döntésnek, mert ezzel arról értesítik a levélszemét küldőjét, hogy e-mail-címük él és meg szokták nyitni a spameket. Ennek eredményeként egyre több nemkívánatos levelet fognak kapni.


Közvetlen fenyegetés

Egy másik felmérés (lásd www.postini.com) szintén a spamforgalom folyamatos emelkedését jelzi. 2002-ben több mint 9 milliárd üzenetet közvetítettek, s ezen belül a spam aránya másfélszeresével növekedve elérte a forgalom 60 százalékát. Egyes szakértők véleménye szerint, ha nem lépnek időben a spam ellen, az e-mail-szolgáltatás 2004 elejére használhatatlanná válhat.

A spam elleni védekezéshez ismernünk kell azt, hogy mi, honnan és hogyan támad, melyek a célpontjai, fajtái, s hogyan előzhetjük meg a spamlistákra kerülést.

Előző
Következő