2003: az internet, informatika egy éve

Nem lehet teljes az év internetes trendjeinek ismertetése hálózat kártevőinek, a különböző vírusok és spamek ismertetése nélkül. Érdemes utóbbival kezdeni: bár a vírusok is egyre drámaibb mértékben árasztják el a hálózatot, az elmúlt fél évben egyre több, az átlagos felhasználót közvetlenül és sok esetben fájdalmasan érintő problémát okoz a spam. A gyógyszereket, kedvezményes kölcsönöket, vagy éppen elsődleges nemi jellegeink dimenzióinak kiterjesztéséhez nélkülözhetetlen eszközöket kínáló levélszemét ma már mindennapos vendégnek tekinthető. A biztonsági vállalatok egymásról eltérő becslései szerint már nyáron, illetve az év végi időszakban a spamek száma meghaladta a "valódi" e-mailekét, azaz minden ma már minden második elküldött elektronikus levél valamilyen típusú kéretlen reklám.

A levelezőszervereket feleslegesen terhelő és a felhasználók számára akut esetben sok bosszúságot okozó levéláradat ellen számos védekezési módot javasolnak a szakértők, emellett Magyarországon 2001 óta törvény tiltja a kéretlen elektronikus üzenetek küldését. A nemzetközi szabályozás környezetben az idei évben több változás is történt: legutóbb decemberben az Egyesült Államokban fogadtak el spamellenes törvényt: az eddig szabályozatlan területen a reklámok opt-out rend szerinti kiküldését engedi meg. szemben. Az opt-out módszer az e-mail címek tulajdonosainak előzetes beleegyezése nélkül is lehetővé teszi a reklámlevelek küldését, csupán a leiratkozásra való lehetőséget követeli meg, míg a szigorúbb opt-in esetén csak a felhasználó előzetes engedélyét követően válik lehetővé a reklámok kiküldése. Hazánkban a törvény az utóbbi rendszert írja elő.

Szintén eddig szabályozatlan területet igyekszik megregulázni egy új európai uniós direktíva. Az október végétől élő keretrendszer olyan alapelveket tartalmaznak, melyek az internetes és mobil távközlés megbízhatóbbá és biztonságossá tételére szolgálnak. A spamekkel kapcsolatos paragrafusok az opt-in eljárást mondják ki.


Egyre agresszívabb vírusok

A számítógépes károkozók 2003-ban is jelentős problémát okoztak a céges és otthoni felhasználóknak egyaránt. Az év során olyan vírusok is felütötték fejüket, amelyeket nagy valószínűséggel kéretlen levelek kiküldésével, azaz spammeléssel foglalkozó személyek vagy csoportok készítettek. Ezek egyike, a Mimail.L például az internetes levélszeméttel küzdő szervezetek számítógépes rendszereit támadja a fertőzött gépekről, más férgek ezzel szemben a komputerre települve elérhetővé teszik annak erőforrásait a spammerek számára, akik ezen keresztül anonim módon küldhetik szét kéretlen reklámleveleiket.

2003 legaktívabb vírusai

Vírus Fertőzések (%)
1. Bugbear.B 11,06
2. Klez.H 7,80
3. HTML.Redlof.A 3,70
4. W95.Hybris 2,22
5. Sobig.F 2,05
6. Blaster.Worm 1,91
7. Swen.A 1,67
8. Nimda.E 1,15
9. Bugbear.B.Dam 1,02
10. Sobig.A 0,98
Vírusok előfordulási aránya, 2003. január-november, Symantec

A vírusok elsődleges célpontjai az idei évben is a valamilyen Microsoft Windows-t futtató, internetre kapcsolt komputerek voltak, melyek már nem csak e-mailben, hanem valamilyen biztonsági résen keresztül kísérelték meg feljuttatni magukat. Az idei évben jelentős kárt okozott a Blaster nevű féreg, amely az általa megfertőzött gépekről túlterheléses támadást hajtott végre a Microsoft szoftverfrissítéseket tartalmazó Windows Update webhelyén, illetve hátsó ajtót nyit a PC-n. Számos variánsa terjedt a világhálón a Sobig nevű, önmagát változtatni és frissíteni is képes vírusnak, amely privát információkat szivárogtathat ki a számítógépről elektronikus levél formájában. Szintén rengeteg számítógépet megfertőzött a Klez nevű e-mail féreg, amely még egyes víruskereső szoftvereket is képes volt hatástalanítani, a legnagyobb kárt ugyanakkor azzal okozhat, hogy bizonyos fájlokat nullákkal ír felül a merevlemezen. Új variánsokban fertőz a tavalyi év egyik toplistás károkozója, a Bugbear féreg, ezek egyike például banki információkat lop a komputerről.

Szakértők továbbra is a jól bevált receptet javasolják a vírusokkal szembeni védekezéshez: a víruskereső programok adatbázisainak frissítését, valamint a számítógépen lévő programokhoz elérhető szoftverfrissítések gyakori telepítését, illetve tűzfal-alkalmazások használatát.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK