Internet: vigyázat, lemaradunk!

Felmérések szerint az informatikai eszközök, az internet használatában Magyarország továbbra is Európa harmadik harmadában található. Z. Karvalics Lászlót, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ igazgatóját kérdeztük.

Az információs társadalom fejlettségét jelző mérőszámok azt mutatják, hogy egyre jobban lemaradunk Európa fejlett országai mögött. Mire vezethető vissza, hogy Ma­gyar­or­szá­gon az információs társadalom lassabban épül a kívánatosnál?
- Az biztos, hogy az információs társadalom ügye nem élvez politikai prioritást. A költségvetési megszorító intézkedéseknek, amelyek éppen az információs társadalom építésének alappilléreit, az oktatást, a kutatást és az informatikát sújtották, egészen egyértelmű volt az üzenete.

A lényeg tehát, hogy kevés a pénz?
- Tény, hogy a pénz kevés, de ennél azért többről van szó. Sok pénzt is lehet rosszul elkölteni, kevéssel is lehet okosan gazdálkodni. A "huszárvágások" ideje elmúlt. Önmagában egy óriási tőkeinjekció sem oldana meg semmit. Hosszú távú, több kormányzati cikluson átívelő programokra, következetes aprómunkára van szükség, amely a forrásokat helyes prioritások mentén, széles körben teríti szét.

Okosan adagolt pénz és hosszú távú programok. Mi kell még az információs társadalom építéséhez?
- Politikai és társadalmi konszenzus, valamint szakértelem mindenek felett. Jelenleg a "politikai rövid táv" logikája érvényesül. A feladatgazdákat elsodorják az események, a teljesítménykényszer, szinte mindenkit azonnal a mélyvízbe dobnak, anélkül, hogy módjában állna megismerkedni az információs társadalom diskurzusaival, fogalmaival, legjobb gyakorlataival.

Ilyen körülmények között mi a legsürgetőbb feladat?
- Az információs társadalom fejlettségét mutató mérőszámok nem hazudnak: lemaradásunk a fejlett Európa mögött folyamatosan nő. Azok az országok, amelyekkel korábban együtt mozogtunk - például Csehország, Észtország vagy Szlovénia -, megelőztek minket. Erre a jelenségre a legmagasabb szinten is komolyan oda kellene figyelni. A politikusoknak - építő célzattal - kétségbe kellene esniük, ugyanúgy, ahogy a társadalomkutatók teszik. A ma tapasztalható nyugodt derű helyett teremtő hisztériára volna szükség. Óriási hiba ilyen helyzetben részsikereket és biztonságot üzenni, sokkal hitelesebb az őszinte kétségbeesés. Ha az informatikai tárca, a kormány és a miniszterelnök elfogadja és beismeri azt a tényt, hogy leszakadunk, majd e tényre helyesen válaszolva azt mondja, hogy a folyamat megfordítása érdekében egyesíteni kell az erőket, akkor ezt a társadalom nem negatív üzenetként, politikai kudarcként tekinti, hanem valós, saját tapasztalataival egybecsengő helyzetértékelésként éli meg.

Összességében milyen osztályzattal illetné a kormányok információstársadalom-építő munkáját?
- Ha iskolai osztályzatokban gondolkozunk, akkor Antall-kormány: szekunda. Horn-kormány: a Sulinet miatt kettes. Orbán-kormány: az első két évben szekunda, a második két évben közepes. Medgyessy-kormány: eddig erőtlen közepes. A nagy kérdés az, mire megyünk egy közepessel egy olyan versenyfutásban, ahol még csillagos ötössel is le lehet szorulni a dobogóról. A mindenkori kormányok ténykedését emiatt az "elmaradt haszon" felől lehet és kell megközelíteni. Sok minden történt, de a házi feladatok átlagos ellátása kevés a leszakadás megállításához: nagyon várunk egy bátor, vizionárius, eltökélt, hosszú távú, offenzív, versenyelőny-teremtésben gondolkodó szemléletre - egy nagy és jó irányú fordulatra a kormány információstársadalom-politikájában.

Mallász Judit