Windowsról Linuxra?

Sok, a Windows különböző változatait üzemeltető vállalatnál merülhet fel a kérdés, hogy érdemes-e átállni a nyílt forráskódú rendszerek, illetve az ingyenes irodai alkalmazások valamelyikére.

Igen!

Két oldalról közelíteném meg a kérdést. Először is, érdemes-e a meglévő szerverek lecserélése, felújítása linuxos szerverekre? A válasz: igen, mivel a Linux sokkal alkalmasabb szerveroldali teendők elvégzésére, mint a Windows megfelelő változatai. Lévén eleve többfelhasználós rendszer, a különböző jogosultság- és megosztáskezelések kiforrottabbak, zökkenőmentesebben működnek. A biztonsági résekre is hamarabb fény derül a kiterjedt tesztelés miatt, és a javítások is gyorsan elérhetőek, mi több, automatizálhatóak.

A munkaállomások esetén már nem ennyire egyértelmű a helyzet, mert bár az általános irodai munkához megfelelő, a Windows alatt használttal kompatibilis szoftverek léteznek, még sok helyen használnak régi, esetleg még DOS alatt működő programokat. Ezek lecserélése azonban egyébként is indokolt, lévén egyre nehezebb a karbantartásuk, nemritkán még az újabb Windows-verziókkal sem működnek együtt. Ellenben a Linux munkaállomásként is biztonságosabban üzemeltethető, karbantartása is lényegesen egyszerűbb, az esetek nagy részében központilag végezhető.

Az áttérés - szerintem - indokolt, a szerver oldaláról mindenképpen, a munkaállomások részéről pedig érdemes lehet néhány gépre összpontosítani a csak Windows alól elérhető programokat, és a többit linuxos munkaállomásként üzemeltetni.

Ladányi Ádám,
informatikus

Nagyban nem!

Egy nagyvállalat vagy államigazgatási szerv legalább középtávú informatikai stratégia alapján fejleszti rendszereit. Van kialakult beszerzési politikája (vagy lennie kellene), a ­folyamatban levő fejlesztések illeszkednek a kialakult szoftverkörnyezethez, komoly központi rendszerek és jelentős szerveroldali szolgáltatások működnek. A rendszer méretei feltételezik a rendszermenedzsment-eszközök meglétét, szerver-, kliens- és hálózati oldalon egyaránt. Az áttérés kockázatainak elemzése során számolni kell olyan problémákkal, mint például a nagyvállalati rendszerek fejlesztéséhez szükséges piaci fejlesztőkapacitás hiánya, a nagyszámú felhasználó képzésének költsége.

A szabad forráskódú környezetben ma biztosítható szolgáltatási szintek alacsonyabbak, az üzemeltetési költségek magasabbak, a jövő nyitott. Egyetlen érvként ma a kétségkívül magas licencköltségek hozhatók fel indokként, ezzel azonban szembeállítható az áttérés jelentős kiadási oldala. Mivel ez egy szervezet életét hosszú távon befolyásoló stratégiai döntés, álláspontom szerint ma egy közép- vagy nagyvállalat számára a szabad forráskódra történő áttérés kockázatai, a megvalósításhoz szükséges emberi és pénzügyi erőforrások nagysága, a szervezet fejlődésére gyakorolt akár csak átmeneti visszaesés okozta veszteségek nem állnak összhangban az áttérés esetén elérhető pénzügyi előnyökkel.

Hetényi László ügyosztályvezető, Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal, Informatikai ügyosztály