A terrorizmus felszámolása orosz módra

Vágólapra másolva!
Idén őszre várható annak az ALFA: Aniterror című játéknak a megjelenése, melyben ismét a világot egyre inkább fenyegető terrorizmus elleni harccal találkozhatunk, csak ezúttal nem az akció, hanem a stratégiai kategória keretein belül.
Vágólapra másolva!

Ha a terrorizmus elleni küzdelemről hall az ember, lelki szemei előtt nem az irodákban ücsörgő politikusok, vagy a romokat eltakarító tűzoltók tűnnek fel, hanem azok a katonák, akik a terrorcselekmények helyszínén szállnak szembe az elkövetőkkel. Ebből logikusan következik, hogy leggyakrabban egy akciójátékban találkozhatunk a világot fenyegető terror elleni küzdelemmel, de azért akadnak kivételek is. Ilyen kivétel lesz ősszel a MiST Land programja, az ALFA: Antiterror is, mely az UFO-hoz, vagy a Jagged Alliance-hoz hasonlóan a körökre osztott stratégiai műfajban enged bepillantanunk a terrorizmus felszámolására tett kísérletekbe.

Az ALFA: Antiterrorban összesen huszonkét küldetés teljesítése vár ránk, melyek során leggyakrabban Kelet-Európában állunk helyt. Minden misszió előtt részletes eligazítást kapunk a pontos feladatokról, a veszélyekről, és még jónak szánt tanácsokkal is ellátnak bennünket, hogy milyen felszerelést érdemes vinnünk, és milyen taktikát követhetnénk. A feladatok közt van túszok kiszabadítása, bombák hatástalanítása, valamint a terroristák fészkeinek felszámolása is. A különlegesség ezen a területen abban rejlik, hogy mind a helyszínek, mind a felszerelés, de még az akcióban részt vállaló katonák is valóságos helyszínek, eszközök és emberek, mely tényleg aktuálissá és élővé teheti a programot.

Mivel orosz játékról van szó, ne lepődjünk meg, hogy a bevethető fegyverek között elsősorban a néhai Vörös Hadsereg alakulatainál rendszeresített eszközökkel találkozunk. Ez természetesen nem merül ki a Makarov pisztolyban, valamint a Kalasnyikovban, hanem számos különleges, távcsővel, éjjel látóval, mozgásérzékelővel felszerelt ágyú is a kezünkbe akadhat. Ha nem lennénk mégsem megelégedve a kormány által a kezünkbe adott arzenállal, akkor látogatást tehetünk a fekete piacon, ahol aztán minden kapható, ami szem-szájnak ingere.

Az ALFA: Antiterrorban még a hasonló kaliberű játékoknál is nagyobb hangsúlyt kap a látni, s nem látszani elv. Magától értetődően ezúttal is megjelenik az ellenségek látómezejét szimbolizáló körcikk, de a fejlesztők jelenlegi tervei szerint mi is csak azokat a katonákat vesszük észre, akik már beértek periférikus látásunkba. A dolognak az ad pikantériát, hogy mivel járművek, és ezzel járműveken utazó katonák is szerepelnek a programban, az ellenség látómezeje könnyen felülmúlhatja a miénket, akár drasztikusan is. Gondoljunk csak bele - egy fejünk felett lebegő helikopterből mennyivel jobban be lehet látni a terepet, mint mondjuk egy ház ablak mögött lapulva. Szerencsére a környezet ezúttal is igen interaktív, így szinte mindent felhasználhatunk búvóhelyként, a magas fűtől kezdve a kilőtt harci járművek roncsaiig.

Az egyes küldetésekre összesen négy embert vihetünk magunkkal, kiket egy nagyobb csoportból választhatunk ki. Ennek a csoportnak a tagjai mindannyian valamilyen szakterületen képzettek: van, aki a távcsöves puskát kezeli úgy, mint Paganini a hegedűt, van, aki a robbanószerekkel bánik könnyedén, megint mások észrevehetetlenül osonnak a terroristák háta mögé, míg egyes katonák a gépekhez vagy a gyógyításhoz értenek.

Mivel a játék körökre osztott, a taktika kidolgozására mindig lesz bőven időnk. Ha eldöntöttük, hogy melyik emberünk mit tegyen az adott körben, akkor elindul maga a harci kör, melyben az események már valós időben zajlanak. Ekkor már nem szólhatunk bele az akcióba, viszont azt megtehetjük, hogy bármelyik pillanatban lelassítjuk, vagy meg is állítjuk a cselekményt. Ez azért lehet hasznos, mert így ki tudjuk elemezni, hogy egy emberünket megsebesítő lövés honnan dördült el, vagy beláthatunk olyan helyekre, melyeket csak egy pillanatig vesz szemügyre katonánk.

Egy időben, még a kilencvenes évek közepén nagyon futott a körökre osztott taktikai stratégiai játékok szekere. Aztán az akcióprogramok térnyerésével ez a műfaj is kezdett feledésbe merülni, a feledés fátylát pedig csak részben tudták fellebbenteni a Commandoshoz, Desperadoshoz hasonló játékok. Reméljük, a fejlesztők ráébrednek, hogy bizony van kereslet az ilyen munkákra, és a modern technikai újdonságokat egy ilyen program keretein belül is be lehet mutatni.