192-féle hős a Warlords Battlecry III-ban

Nem olyan rég jelent meg a Warlord sorozat negyedik része, melyet ezúttal is követ valós idejű kistestvére, az immár harmadik részéhez érkezett Battlecry, mely talán elődeinél nagyobb népszerűségre tehet szert a Warcraft III vagy a Spellforce árnyékában.

A Warlord Battlecry sorozat tipikus példája annak, hogy ha egy kategórián belül egy-egy program túl nagy reklámot kapott, akkor a játékosok nem igen veszik észre a szellőzőablakon beszivárgó alkotásokat. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a Warcraft, a Starcraft, vagy az Age of Empires sorozat ne lenne kiváló játék, de legalább ennyire jó volt a Battlecry első két része is. A veszély most is él, hogy a jelenleg vezető Spellforce és Warcraft III, valamint a szintén frissen elkészült Perimeter mellett háttérbe szorul a játék, de reméljük, hogy azért elég játékos érdeklődését kelti fel, hogy legyen értelme majd a negyedik epizódnak is.

De lássuk magát a valósidejű stratégiai alkotást. Az első feladat ezúttal is annak a hősnek a megalkotása, aki a harcmezőn is feltűnve irányítja majd seregünket. A harmadik részben immár tizenöt faj közül választhatunk, és csaknem ennyi karakterosztály áll rendelkezésünkre. Ebből következik, hogy rengeteg variációt dobhatunk össze a villámokkal dobáló varázslólánytól a mindenkit ököllel megnevelő barbár harcosig. A küldetések rorán hőseink tapasztalati pontokat szereznek, melyeket összegyűjtve szintet léphetnek, újabb szakértelmeket és varázslatokat megtanulva.

A tizenöt faj között megtalálhatjuk a klasszikus fantasy világok képviselőit - ember, elf, ork, barbár, törpe, drow, élőholt, stb. -, melyek mindegyike egyedi egységekkel, egyedi épületekkel, és egyedi fejlesztésekkel rendelkezik. Ezekből következik, hogy mindegyik faj parancsnokának más és más taktikához kell folyamodnia a győzelem eléréséhez. Az orkok, vagy az élőholtak ereje nagy számukban rejlik, a tündérek mágikus lényeik varázsában bízhatnak, míg a törpék lassan és drágán toboroznak unitokat, de aztán egy fél hadsereg kell egy harci tomboló feltartóztatásához.

Ezúttal sincs szükség parasztokra, vagy munkásokra az erőforrások kitermeléséhez, mivel ezúttal is bányákból kapjuk az ércet, kristályt, aranyat vagy szenet. Hogy egy bánya nekünk termeljen, hősünkkel - vagy a konvertálás képességével rendelkező más egységünkkel - a közelébe kell osonnunk, és bekebeleznünk. Ezt teszi értelem szerűen az ellenség is, így nem árt egy-egy minibázist építeni a távoli bányák közelébe. A bányákat ideiglenesen lerombolhatjuk, de idővel ismét működésbe lépnek, úgyhogy ez a taktika csak akkor lehet nyerő, ha a játék elején akarjuk lerohanni az ellent.

A harmadik epizód fő küldetésének megfelelően egy nagy hatalmú démont akadályozunk meg, hogy meghódítsa a világot. A kutyaharapást szőrével elvnek megfelelően ezt úgy valósíthatjuk meg, hogy mi magunk hódítjuk meg alvilági ellenlábasunk előtt a kontinenst. Az már a második epizódban, illetve a Warlords IV-ben is nagy ötlet volt, hogy régióról régióra haladva kebelezhettük be a világot, és ez a Battlecry III-ban sincs másként. Minél több terület kerül irányításunk alá, annál több faj közül választhatunk, hogy éppen melyikkel szeretnénk nekivágni a következő hadjáratnak.

A fő kaland mellett persze számos kisebb misszióval találkozhatunk, melyeket nem muszáj teljesítenünk, de a későbbiekben nagy segítségünkre lehetnek az így szerzett szövetségesek. Megtisztíthatjuk például egy sárkány barlangjának környékét a kellemetlenkedő orkfajzatoktól, segíthetünk egy elf királynőnek a szökésben, mely feladatok sikeres abszolválása esetén értékes egységekkel, információkkal, és a démon szertehagyott nyomaival gazdagodhatunk.

A második részt sokan kritizálták amiatt, hogy a 2D-s grafika már akkor is kiment a divatból, így a szintén két dimenzióban maradt folytatásra is sokan panaszkodnak majd. Azért a program lényegesen szebb, vagy legalább is színesebb lett elődjénél, úgyhogy akik kedvelik a klasszikus 2D-s megjelenítést, azoknak sok okuk nem lesz a panaszra. A zene ezúttal is remek, akárcsak a csatazaj, hogy az egyes egységek humoros, találó beszólásairól már ne is beszéljünk.

Kétségtelen, hogy nem egy Spellforce a Warlords Battlecry III, de mindig elfelejtik a kritikusok, hogy ez a program a körökre osztott Warlords sorozattal, jelen esetben annak negyedik részével alkot kerek egészet. Azon sem lehet vitatkozni, hogy mai szemmel nézve igen idejétmúlt a grafika, de ezt egyértelműen kompenzálja a rengeteg, amúgy nagyon szépen megrajzolt egység és épület. Mindezek mellett a játék továbbra is igen nehéz, így a gondos stratégia megválasztása közben biztosan megfeledkezünk a kisebb elégtelenségekről.

Rendszerkövetelmény:

Processzor P3 600
RAM 128 Mbyte RAM
VGA 16 MB VRAM


Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK