Nyomozás a világhálón

Vágólapra másolva!
Három évvel ezelőtt nagy reményekkel indult útjára az EA-től a Majestic, mely az e-mailtől a telefaxig minden kommunikációs eszközt bevont a játékba. A program sajnos nem aratott nagy sikert, így elég merész húzásnak tűnik az Adventure Companytől egy hasonló kaliberű alkotással próbálkozni.
Vágólapra másolva!

Ma már annyira nem ritka, hogy egyes játékok az e-mail lehetőségét is kihasználják a többjátékos módban, de három esztendeje még igen újszerűnek tűnt az ötlet, hogy egy kalandjátékban úgy haladjunk a megoldás felé, hogy az igazi mailboxunkba kapunk elektronikus leveleket. Az meg aztán tényleg nagyon extrém gondolat volt, hogy a mailek mellett faxon is jussanak el információ morzsák a játékoshoz. A program, melyben ez a sok újdonság helyet kapott, az Electronic Arts Majestice volt, mely játék összességében bele is bukott ebbe a nagy Edison-szellembe.

Némileg hasonló módszerre épül az Adventure Company kalandjátéka, a Missing is, melyből szerencsére a faxolós rész kimaradt. A történet főszereplője, vagyis a játékos nem más, mint egy újságíró, aki a játékokban szereplő zsurnaliszta társaihoz hasonlóan nem elégedett a rendőrség munkájával, és a saját kezébe veszi az ügyet. Az ügy jelen esetben egy gyilkosság, aminek áldozata természetesen egy csinos hölgy.

Hogy közelebb jussunk a gyilkoshoz - aki, mint később kiderül, a Főnix névre hallgat, és valóságos pszichopata -, fejtörőket kell megoldanunk. Az első ilyen fejtörő rém egyszerű, hisz nincs más dolgunk, mint egy széttépet fényképet összeraknunk, akárcsak egy puzzlét. A képen történetesen azt a hölgyet látjuk, aki áldozatul esett a gyilkosságnak, és bájos arcocskája mellett még a nevére is rátalálunk a fotón.

Na itt jön be az egyik újdonság, ami miatt különleges program a Missing. Hogy további információkat szerezzünk a lányról, először nem szemtanúkat, vagy ismerősöket kérdezünk meg, hanem rövid látogatást teszünk a világhálón. Ez jelen esetben a valós internetet jelenti, nem pedig egy, a játékhoz készített árnyékát. Nincs más dolgunk, mint rákattintunk a böngészés feliratú gombra a képernyőn, és a játék már meg is nyitotta az alapértelmezett böngészőnket. Ekkor fellépünk kedvenc keresőnk oldalára, és bepötyögve az áldozat nevét, olyan honlapokra juthatunk el, melyet az Adventure rejtett el a honlapok óceánjában.

Egyben biztosak lehetünk: a manapság igen divatos, televíziós krimikből készült sorozatokkal szemben, melyeket pár óra alatt simán végigjátszhattunk, a Missing előtt bizonyosan eltöltünk pár napot. A feladatok, vagy a rejtvények nem bonyolultak, és a játékhoz készített oldalakon is könnyen eligazodunk, de mivel mintegy háromszáz ilyen oldalt kell átböngésznünk a végső megoldáshoz, és száznál is több fejtörővel akadunk össze, a puszta mennyiség tart majd sokáig a program előtt - már ha meg nem unjuk...

Sok szerepjátékra jellemző, hogy végigrohanhatunk a fő küldetésvonalon, de ha kedvünk tartja, akkor több mellék-questet is felvehetünk, melyek nem visznek közelebb a megoldáshoz, de színesebbé teszik a világot. A kalandjátékokra ez a vonulat nem jellemző, de a Missing ez alól is kivétel. Kétségtelen, hogy nem feltétlen kell mind a 300 oldalt megnéznünk, de sok mellékszereplő kilétére derül fény, ha nem vagyunk lusták, és ez végső soron közelebb vezet a megoldáshoz.

Az is igaz, hogy a böngészés mellett azért kommunikálnunk kell - többek között e-mailben - szemtanúkkal, ismerősökkel, vagy rejtélyes, a megnézett oldalak fórumaiba író személyekkel, aki mindjárt közlékenyebbekké válnak, ha olyan információkkal rukkolunk elő, melyeket az alapos netvadászat során gyűjtöttünk be. A legtöbb szereplő elég óvatos, így könnyen zsákutcába juthatunk, ha csak találgatunk a kész tények ismerete és találása helyett.

Ha egy fejlesztőcsapat egy forradalmian új ötlettel rukkol elő, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem vizsgálják meg kellő objektivitással ötletüket, és nem veszik észre a negatívumokat. Így jártak annak idején a Majestic fejlesztői is, akik nem ismerték fel, hogy ugyan érdekes az elgondolásuk, de sokkal inkább macerás, mint szórakoztató. Az Adventure Company előtt ott lebeg a példa, hogy mit érdemes kihagyni a böngészős, e-mailes, faxos programból, és megpróbálhatnak egy olyan játékot készíteni, melyben a szórakoztató oldal kerül előtérbe. Hogy sikerül-e ez nekik, meglátjuk a Missing megjelenésekor...