Átlagosan két évvel vannak lemaradva az újonnan az Európai Unióhoz csatlakozó tagországok a régiekhez képest az elektronikus kormányzás kiépítésében - derült ki az uniós informatikai bizottság jelentéséből. Magyarország a sereghajtók között van, miközben például Észtország jó néhány régebben csatlakozó országot megelőzve a nyolcadik. Az EU-tagországokon kívül Norvégiát, Izlandot és Svájcot vizsgálták.

Az uniós átlagot nézve a közhivatalok több mint 90 százaléka elérhető interneten, és az általuk nyújtott alapvető szolgáltatások 40 százalékát így is igénybe lehet venni - derült ki az uniós informatikai bizottság éves, immár ötödik alkalommal kiadott jelentéséből, amelyet a Capgemini cég készített a bizottság felkérésére. E szerint az újonnan csatlakozó tíz tagállam átlagát tekintve most ott tart, mint a régebben csatlakozottak voltak két évvel ezelőtt. A bizottság szerint a különbség kisebb, mint eredetileg gondolták, és könnyen leküzdhető.

 

A felméréshez 28 ország - a 25 EU-tagállam és Norvégia, Izland és Svájc - 14 ezer weboldalát vizsgálták meg. Az online közszolgáltatások terén Svédország áll az első helyen, Ausztria a második, Nagy-Britannia a harmadik. A legnagyobb fejlődést Izland érte el az elmúlt év adataihoz képest. Az újonnan csatlakozók közül messze Észtország vezet, ezzel a nyolcadik helyen áll a listán. Magyarország - Szlovákiát, Lengyelországot és Litvániát megelőzve - a 25. a sorban. A régebbi EU-tagországok közül Luxemburg áll a legrosszabbul, a 23. helyre rangsorolta a felmérés.

 

Az e-kormányzás szintjét úgy határozták meg, hogy a weboldalakon található egyszerű információktól kezdve a széles körű szolgáltatásokig - például online fizetés vagy ügyintézés - pontozták az oldalakat, és ez alapján minden ország kapott egy indexszámot, amelyet rangsoroltak.

 

A felmérés szerint az e-kormányzás terén fejlett országok esetében az elkövetkező években már nem lehet az indexszám magas növekedésére számítani, a fejlődés üteme e téren várhatóan lelassul. Náluk viszont már nem az a cél, hogy minél több újabb ügyintézési eljárást vigyenek fel a netre, hanem az, hogy nagyobb összhangot és átjárhatóságot teremtsenek a már létező szolgáltatások között.