Sokba kerül a szoftverek szabadalmaztatása

Herczog Edit MSZP-s EP-képviselő szerint ellentétben a nagy cégekkel, a kis- és közepes vállalkozások nehezen viselik el a számítógépprogramok szabadalmaztatásának költségeit az EU-ban.

Strasbourgban a témában tartott ülést a Herczog által kezdeményezett pártközi EP-csoport, amely a kis- és közepes vállalkozások problémáival foglalkozik. Az úgynevezett intergroup ezúttal a programszabadalomról szóló jogszabály második olvasata kapcsán vitatta meg, hogy az új irányelv milyen hatással lesz a figyelmének középpontjában álló cégcsoportra. Az EU tagországai márciusban jóváhagyták a szóban forgó jogszabálytervezetet, de annak életbe lépéséhez még az Európai Parlament - e kérdésben nem könnyen megszerezhetőnek tűnő - jóváhagyására is szükség van.

Az irányelvben egészen pontosan a "számítógép felhasználásával is megvalósított találmányok" szabadalmaztathatóságáról van szó, és a korábbi viták során a parlament inkább arra hajlott, hogy minél több számítástechnikai újítás a lehető legszélesebb körben, akár szabadon hozzáférhető legyen, szemben a szóban forgó programok széles körének szabadalmaztatási kötelezettségét sürgető véleményekkel.

A strasbourgi találkozó után kiadott közleményében Herczog Edit - a csoport alelnöke - megállapította: örvendetes volt, hogy közel félszáz európai között számos magyar kis- és közepes vállalkozás küldte el képviselőjét. - Ez azt mutatja, hogy kezdeményezésünk hasznos és idővel eredményes is lesz - tette hozzá. - Európa küzd szellemi termékeinek védelméért, hogy megőrizze pozícióit a globális nemzetközi versenyben. Ugyanakkor igen fontos, hogy ezzel az igyekezetünkkel ne sújtsuk saját kis- és középvállalkozásainkat, mert a helyes elvek szolgálatában sem lehet célunk a kicsik tönkretétele - hangsúlyozta Herczog Edit.

A márciusban alakult pártközi csoport valószínűleg a legnépesebb ilyen típusú fórum az EP-ben, több mint száz tagja között valamennyi frakció képviselteti magát. Az Európai Unió területén 25 millió kis- és középvállalkozás fejt ki tevékenységet, ők foglalkoztatják a munkaerő kétharmadát és produkálják a bruttó európai össztermék egyharmadát.

A közép- és kelet-európai országokban dolgozó vállalkozások 90 százaléka ebbe a kategóriába számít uniós mérce szerint - mondta Herczog Edit még az alakuló ülés kapcsán az MTI-nek. Kifejtette, hogy e vállalati réteg fő gondja a tőkeszegénység, a mobilitás és az információ hiánya. A kis- és közepes vállalatoknak azért is szükségük van ilyen típusú pártfogásra, mert - különösen a kelet-európai vállalkozók - nehezebben jutnak el Brüsszelbe, mint a nagy cégek, amelyek többnyire saját lobbiirodával rendelkeznek az EU székhelyén.