Tiszavirág-életűek az internetes hírek

2005.06.08. 14:15

Egy friss kutatás szerint átlagosan 36 óra, azaz másfél nap egy internetes hírportálon megjelenő cikk élettartama, ennek elteltét követően - hacsak nem található kiemelt helyen - szinte senki nem kattint az írásokra. Egy magyar-amerikai kutatócsoport az [origo] cikkeinek életútján át vizsgálta az online hírfolyamot.

Egy magyar és amerikai szakemberekből álló kutatócsoport vizsgálata során arra kereste a választ, hogy az interneten, pontosabban az [origo]-n publikált hírek mennyire időtállóak, milyen hosszan maradnak az internetezők látókörében, illetve megszületésük után mennyi idő elteltével tűnnek el a hálózat mélyebb szféráiban. A vizsgálatot egy állami támogatással 2002-ben indult pályázat részeként végezték el.

A projektben részt vettek az MTA SZTAKI munkatársai, illetve Szakadát István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szociológia és kommunikáció tanszékének egyetemi docense is, aki 2002-ben, a projekt indulásakor az akkor még Axelero Internetként működő T-Online Magyarország munkatársa volt. A kutatáshoz 2003-ban az ismert hálózatkutató, az indianai Notre Dame Egyetemen dolgozó Barabási Albert-László, s tanítványa, Dezső Zoltán is csatlakozott, a kutatásról nemrégiben a Nature online kiadása is beszámolt

36 óra egy hír élete

A kutatók a kísérlet során a frissen publikált anyagok útját kísérték figyelemmel "élesítésüktől", azaz internetes megjelenésüktől kezdve. Tapasztalataik szerint a webre kerülő cikkeket a megjelenésüket követő órákban olvassák a legtöbben, majd ezt követően - jellemzően miután lekerülnek a leglátogatottabb felületekről - a nézettségi görbe meredek esésbe kezd. Egy átlagos hírnek a megjelenését követő 24 órában van esélye arra, hogy sokan elolvassák, ezt követően folyamatosan csökken az érdeklődés, s másfél nappal - azaz 36 órával - később már elhanyagolható a híranyag iránti érdeklődés. Ezt követően az adott cikket véglegesen maga alá temeti a folyamatosan és rendkívüli gyorsasággal termelődő online híranyag.

A kutatók állítása alapján a sokszor jobb sorsra érdemes újságírói művek eltűnésén még az sem segít, hogy a legtöbb internetes hírportál - mint ahogy az [origo] is - kereshető archívummal rendelkezik, melyek használatával a több éves, elfeledett anyagok is egy szempillantás alatt felszínre kerülhetnek. A vizsgálatból az is kiderül, hogy az [origo] olvasói - minden jó szándékú igyekezetünk ellenére - megjelent híreink alig valamivel több mint felével, 53 százalékával találkoznak, s összesen mintegy 7 százalékát olvassák el, mielőtt azokat a napi hírözön az internet, illetve archívumunk mélyebb bugyraiba tolja.

Módosító tényezők

Persze a fent körülírt 36 órás szabály nem minden esetben alkalmazható megszorítások nélkül:  Szakadát István szerint a hírportálok szerkesztői a nagyobb érdeklődésre számot tartó anyagokat erre a célra dedikált felületen  hosszabb ideig olvasóik látókörében tarthatják: ilyen például a magazin-jellegű cikkeinket egybe gyűjtő és kiemelő doboz az [origo] nyitóoldalának alsó harmadán, de ilyenek lehetnek a hírfolyamot egyszerű szerkesztési elvekkel - például időrendben - tálaló oldalak is - akárcsak portálunkon a Hírcentrum, vagy egy olyan tematikus aloldal, mint például a Csevegőszoba.

Egy hír életútja
A Web- audit grafiko- non jól látszik, miként alakult a lenti linken elérhető hírünk olvasottsága publikálását követően.Emelkedik az üzemanyagok ára

A szakember lapunknak elmondta, a kutatás eredményeként várhatóan az idén  elkészítik egy statisztikai szoftver prototípusát. Ennek segítségével a webhelyek üzemeltetői "megtalálhatják" a hasonló érdeklődésű - azaz többé-kevésbé azonos böngészési szokással rendelkező - látogatókat, s igényeiknek megfelelő célzott tartalmakkal szolgálhatják ki őket - melynek többek közt a hirdetési felületek értékesítésével foglalkozó munkatársak veszik használt.

Szakadát szerint egyébként nem igaz az a vélekedés, hogy az egyes felhasználók - habitusuk, kíváncsiságuk függvényében - egymástól teljesen eltérően böngésznék a világhálót, tapasztalataik szerint ugyanis az azonos érdeklődési körű netezők hasonló fogyasztási szokásokat mutatnak. Erre a megállapításra alapozva dolgozták ki egyébként az ismert Amazon.com internetáruház igen hatékonynak bizonyuló webes termékpromóciós rendszerét is. Azon felhasználóknak ugyanis, akik már rendeltek termékeket az Amazonról, a későbbiekben a korábban vásárolt termékek alapján ajánl figyelmébe további árucikkeket a webáruház szoftvere.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK