Európai digitális könyvár a Google-é mellett

2005.10.05. 16:44

Előbb a Google, majd a napokban a Yahoo is bejelentette, hogy több könyvtár könyvállományát digitalizálná, majd közzétenné az interneten. Az európaiak digitális könyvtára is alakul, még ha lassan is.

A múlt héten ültek össze Luxemburgban Európa nemzeti könyvtárainak igazgatói. Az évenként ismétlődő találkozó egyik témája az az április végén született levél volt, melyet hat uniós tagállam kormányfője intézett az Európai Bizottság és az Európa Tanács vezetőihez annak érdekében, hogy az unió könyvtárainak állományát digitalizálják és az e-könyveket tegyék elérhetővé az interneten. A magyar miniszterelnök által is jegyzett levél ugyan nem említette, de köztudott, hogy a miniszteriális összefogást a Google amerikai digitalizálási kezdeményezése motiválta.

Google-könyvtár, Yahoo-könyvtár

Emlékezetes, a Google tavaly decemberben jelentette be, hogy több amerikai könyvtár, így a New York-i közkönyvtár, valamint ismert egyetemek (többek közt a Harvard, a Stanford és Oxford) teljes állományát digitalizálná, majd tenné elérhetővé az interneten. A már megkezdett digitalizálási munkákat azonban idén részben leállították, ugyanis a könyvkiadók a szerzői jogok és jogdíjak vonatkozásában tisztázatlannak érezték az egész projektet, sőt, 8 ezer író képviseletében egy szervezet be is perelte a vállalkozást. Miközben a Google a kiadókkal egyezkedik és tárgyalásokra jár, a Yahoo! is bejelentette hasonló projektjét, ám a portálóriás már jó előre leszögezte, hogy csak olyan könyvek digitalizálását tervezi, melyeknek a szerzői jogi védettsége már lejárt, vagy a jogtulajdonos hozzájárult az elektronikus kiadás terjesztéséhez.

Az európai kultúra védőbástyájának szerepében oly szívesen tetszelgő franciák érzékenyen reagáltak a Google digitalizálási projektjére. Attól tartanak ugyanis, hogy ha angol nyelvű művek özönlik el a digitális teret, sérülhet az internet nyelvi és kulturális sokszínűsége, azaz, az angol nyelv hegemóniáját erősítené a projekt. A kormányfők felhívása is az ebből táplált aggodalomból fakad. Az öt miniszterelnök által jegyzett felhívás egyébként nem több, mint egy politikai szándék kinyilvánítása, amely mögött kormányzati tartalmi koncepció nem húzódik.

Már kész a terv

Már csak azért sem érdemes a politikusoknak a tartalommal foglalkozniuk, mert - mint Monok Istvántól, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatójától megtudtuk - Európa összes nemzeti könyvtára (még a legkisebb is, Máltáé) rendelkezik olyan projekttervvel, ami a könyvállomány egy részének digitalizálását célozza. Magyarországon például a Hungarológiai Alapkönyvtárat szeretnék létrehozni, melynek lényege, hogy a magyarságtudománnyal, a magyar népre, etnikumra, a magyarság történetével, nyelvével, nyelvészeti kutatásaival, kultúrájával foglalkozó könyveket digitalizálják. A digitalizálási programra 3800 kötetet - több mint 2 millió oldalt - választottak ki, melyek közül néhány már elérhető az interneten.

Forrás: MTI
Az OSZK olvasóterme - Viszontlátásra az interneten!



A másik nagy projekt, melyben valamennyi uniós ország, sőt az Európa Tanácshoz csatlakozó 46 állam is részt vesz, a nemzeti könyvtárak katalógusainak egyetlen gigantikus adatbázisba fésülése és interneten való hozzáférhetővé tétele. Ez nem csak a cédulás rendszer teljes vagy részleges felszámolását jelenti, de az egyes nemzeti könyvtárak digitális katalógusainak egységes formátumúra konvertálását és az interneten való publikálását is. A könyvtárak szándéka szerint a katalógusrendszer mögé helyeznék el a már digitalizált műveket, azaz egy-egy virtuális céduláról egy link mutatna az elektronikus formátumban elérhető könyvre - már persze, ha azt digitalizálták korábban. A projekt nagysága mellett figyelemre méltó az az elképzelés is, melynek lényege, hogy bár a könyvtári állomány indexálását mindig az adott nemzet nyelvén végzik, az egységes európai katalógus felülemelkedne a nyelvi elválasztó korlátokon. Ha ugyanis például egy szlovák internetező beírja majd a vízimalom szót szlovákul, akkor bármilyen nyelvű is a kiadvány - legyen az svéd, katalán vagy magyar -, megjelenik a találati listában. Egyelőre az angol, portugál, francia, német, finn, olasz, holland, svájci, szlovén, horvát és szerb könyvtárak katalógusaiban lehet keresni, de várhatóan év végére felkerülhet a magyar OSZK teljes katalógusa is.

Van is pénz, meg nincs is

Az Európai Unió 36 millió eurót (9 milliárd forintot) szán a 2002-2006 közötti időszak digitalizálási projektjeire. Ezt szokás szerint pályázatok útján osztják el, feltétel, hogy a pályázó legalább akkora önrészt tudjon felmutatni, mint amekkora összegre pályázik (az Európában digitalizálásra költhető összeg tehát 18 milliárd forintnyi euró). A szépen csengő összeg hazai felhasználásának lehetőségeit csorbítja, hogy az OSZK-nak valahonnan elő kell kerítenie a pályázni kívánt pénzzel azonos összeget, ami a költségvetési szigorítások éveiben nem könnyű - sőt, egyenesen lehetetlen - feladat. Monok elmondta: Franciaországban évről évre egy kilométer autópálya díját (hazai viszonyok között ez kétmilliárd forint) kapják könyvdigitalizálásra. Ehhez képest a Hungarológiai Alapkönyvtár évi százmillió forint nagyságrendű költségvetési támogatására sem lehet mérget venni. Az OSZK teljes könyvállományának bedigitalizálása egyébként 3 év alatt megvalósítható lenne 10 milliárd forintból (400 millió oldalról van szó, és szigorúan könyvekről, tehát a folyóiratok, kisnyomtatványok ebbe nem tartoznak bele).

Vissza a Google-hoz

A nemzeti könyvtárak vezetőinek tanácskozásán megjelent a Google európai képviselője is. Bár mind a könyvtárvezetők, mind a Google kifejtette együttműködési készségét, számos kérdés nyitva maradt a megbeszélésen. Monok István szerint tisztázatlan, mi lesz az amerikai könyvtárakban őrzött, más nemzetekhez is kapcsolódó kötetek digitális példányainak sorsával. Monok szerint ugyanis például tekintélyes számú olyan kötet található akár csak a New York-i közkönyvtárban is, melyek ha nem is magyar nyelvűek, de magyar vonatkozásúak. A Google által internetre szánt könyvtár állománya tehát akár hazánkfiai számára is érdekes lehet, kérdés azonban, hogy egy magáncég kezelésében lévő e-könyvtárhoz miként férnénk hozzá mi, magyarok. A franciákat egyébiránt az is bosszantja, hogy az angol nyelvű könyvállomány digitalizálását célző projektet egy magáncég finanszírozza. A nemzeti (és európai) finanszírozású digitális könyvtárak melletti - nem éppen légből kapott - érveik közt szerepel az is, hogy egy magáncég esetében elég egy piaci stratégiaváltás vagy szélsőséges esetben egy csőd ahhoz, hogy bizonytalanná váljon több milliónyi digitalizált könyv sorsa. Ez persze nem jelenti a magáncégek száműzetését a projektből, sőt, például magát a szkennelést, digitalizálást jó eséllyel pályázati úton kiválasztott piaci vállalkozók végeznék Európa valamennyi országában, de a fenntartás, szolgáltatás éppúgy nemzeti feladat lenne, mint a nyomtatott könyvek esetében.

A tartalmi elképzelések mellett tehát már politikai szándék is adott a nyelvi sokszínűségével tündöklő Európai Digitális Könyvtár megvalósításához. A hírek ellenére a Google és az európai könyvtárak között sem dúl háború, ki-ki szeretné a maga területén a legjobbat megalkotni, s az együttműködést sem zárja ki egyik fél sem. A békés viszonyt jól érzékelteti talán, hogy a tanácskozás francia képviselője egyenesen megköszönte a Google képviselőjének, hogy kezdeményezésükkel felrázták az egyébként lassan mozduló európai könyvtáros társadalmat - és persze a politikusokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK