Az unióban is évekig őrzik a hívásadatokat

2005.12.15. 9:28

Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta azt az uniós jogszabályt, amely előírja a tagállamok távközlési cégeinek a telefonálási adatok és internetcímek fél-két évig való megőrzését arra az esetre, ha azokra szükség lenne terrorista tevékenység vagy más súlyos bűncselekmények kivizsgálásához.

Az EU új terrorizmus-ellenes intézkedéscsomagjához tartozó jogszabály számos bírálatot váltott ki a magánélethez való jogok megsértése miatt. A távközlési ágazat cégei pedig megkérdőjelezték a szóban forgó nagy mennyiségű adat megőrzésének kivitelezhetőségét és finanszírozhatóságát. A kompromisszumos szövegben az előbbit az adatok felhasználhatóságának korlátozásával, az utóbbit pedig azzal igyekeztek kiküszöbölni, hogy az államot is be kell vonni a finanszírozásba.

Adatmegőrzésből jeles

Az EP-ben - az interneten is közvetített voksolás során - viszonylag szoros, 378-197 arányú szavazati aránnyal hagyták jóvá a jogszabályt, annak ellenére, hogy a két legnagyobb frakció, a néppárti és a szocialista egyaránt támogatta azt. Az irányelvet még a tagállamokat képviselő miniszteri tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Az adatok megőrzéséről szóló jogszabályt a terrorellenes fellépés hatékonyabbá tételének jegyében terjesztette elő a brit EU-elnökség és az Európai Bizottság. Közvetlen előzménye volt, hogy az elmúlt években elkövetett több súlyos terrorakció tetteseit a szóban forgó adatok megléte segített azonosítani.

A magyarok már most is úgy csinálják

A jogszabály, amely a kormányoknak lehetővé teszi, hogy hat és 24 hónap között határozzák meg az adatok őrzésének idejét, várhatóan jövőre lép életbe. A legtöbb tagország ugyanakkor máris rendelkezik adatmegőrzési kötelezettséggel, bár ezek 3 hónap és négy év közti eltérő időtartamot írnak elő. A magyar szolgáltatóknak már most is három évig kell tárolniuk a legfontosabb adatokat, s ezeket a hatóságok bűnfelderítési célból kikérhetik.

Az EP szeptemberben egyszer már elutasított egy hasonló jellegű javaslatot, mert félőnek tartotta, hogy az sérti az emberi jogokat. A mostani vitához hozzászólt Gyürk András (Fidesz-MPSZ) magyar képviselő, olyan megoldást sürgetve, amely nem enged az emberi jogokból. Leszögezte: csak olyan kompromisszumot tart elfogadhatónak, amelyben egyformán érvényesül négy szempont. Ezek a következők: az emberi jogok érvényesülése nem szenvedhet csorbát; a bűnüldöző szervek kapjanak új eszközöket munkájuk hatékonyabbá tételéhez; nem lehet aránytalanul megterhelni a szolgáltató szektort; és csak ott szabad uniós szinten lépni, ahol a nemzeti szint nem hatékonyabb.

KAPCSOLÓDÓ CIKK