Legalizálná a fájlcserélést az SZDSZ

2006.02.10. 14:43

A fájlcserélés legalizálása mellett tört lándzsát a Szabad Demokraták Szövetsége és annak ifjúsági szervezete, az Új Generáció.

Pénteki sajtótájékoztatóján ismertette elképzeléseit a fájlcserélés legalizálásáról az SZDSZ-es Kovács Kálmán informatikai miniszter és John Emese, az Új Generáció ügyvivője. A két politikus elmondta: megbeszélét kezdeményeztek a szerzők, a fogyasztók és más szakmai szervezetek bevonásával arról, hogy a fájlcserélő hálózatok használata a jelenlegi tiltott kategórából átkerüljön a legális felhasználási formák közé.

Ma törvénysértés, holnap...

Kovács Kálmán szerint a technikai fejlődés előrébb tart, mint a jogi szabályozás. Ez utóbbinak követnie kell a technológiák változását, s ez igaz a szerzői jogi törvényre is. A felmérések szerint a magyar fiatalok hatvan százaléka internetezik, negyven százalékuk pedig rendszeres zeneletöltő, illetve -hallgató. A jelenlegi szabályozás szerint a fájljaikat csereberélők illegális tevékenységet űznek, a politikusok szerint azonban tarthatatlan, hogy kriminalizálják a társadalom egy részét.

Kovács Kálmán a francia példát mint lehetséges megoldást említette. A francia parlament alsóháza a közelmúltban elfogadott egy javaslatot, mely szerint átalánydíj fizetése mellett az internetezők korlátlanul letölthetnének jogvédett tartalmakat. A javaslat ugyan elvérzett a különböző lobbi- és politikai erők küzdelmében, sőt, ma már az átalánydíjas megoldás bevezetésének van a legkisebb esélye, mégis, Kovács Kálmán szerint egy éven belül Európában el kell indulnia egy folyamatnak, ami kivédené a felhasználók bűnözővé válását - vagyis a letöltések legalizálására törekedne.

Megoldás a Creative Commons

Kovács szerint valószínűleg komplex megoldást kell kidolgozni, hiszen egyfelől a ma még a szerzők körében kevésbé elterjedt Creative Commons licenc népszerűsítésére, másfelől pedig a szerzők bevételeinek biztosítására is szükség van. A bevételek származhatnak majd valamely termék vagy szolgáltatás árához csapott jogdíjakból (például az internet-előfizetés havidíjába épített jogdíjakból) vagy a digitális jogkezelő rendszer (DRM) által nyilvántartott adatok alapján számolt bevételekből. Míg az előbbi az átalánydíjas, az utóbbi a pontos számítást teszi lehetővé - mindkettőnek van számos előnye és hátránya - mondta Kovács.

Ugyanakkor az, hogy végül melyik megoldást fogadják el - ha elfogadnak bármit is egyáltalán -, még megjósolhatatlan. Amennyiben a tárgyalások eredményre vezetnek, a szerzői jogi törvény módosítására is sor kerülhet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK