Míg néhány éve még luxusnak számított, manapság már olcsón hozzá lehet jutni DVD-k írására is alkalmas meghajtókhoz. Nem könnyű viszont az átlagfelhasználónak eligazodnia a különböző lemezek közt, s a megfelelő fajtát vásárolnia DVD-írójához. Rossz választás esetén ugyanis legfeljebb egy hibaüzenet fogadja az adatait archiválni kívánó felhasználót. Cikkünkkel a szabványok közti eligazodásban próbálunk segíteni.

A kilencvenes évek második felében a hazai számítógépes üzletek egyik legvonzóbb terméke volt a CD-író: egy ilyen meghajtó birtokában a felhasználók saját maguk, otthon archiválhatták fontos adataikat - nem mellékesen pedig akár ismerőseik zenei albumait is egyszerűen lemásolhatták. Kezdetben a meghajtók ára még elég borsos volt, így sok számítástechnikai üzletben szolgáltatásként vállalták a CD-írást az olyan felhasználók számára, akiknek nem érte meg saját hardvert vásárolni (egy régi újsághirdetés szerint 1997-ben a bolti írás lemezzel együtt 1700 forintba került, napjainkban egy doboz lemez is olcsóbb ennél). Mostanra már a kompakt lemezek írására alkalmas optikai meghajtók  ára a töredékére esett vissza, ma már bruttó 3-4 ezer forintért lehet vásárolni asztali PC-be szerelhető CD-írót, így az már a legolcsóbb sulinetes konfigurációkból, laptopokból sem marad ki.

Összezavarja a felhasználókat a sok szabvány

Az írható CD-kkel a felhasználóknak nem nehéz boldogulnia, ezekből ugyanis kétféle típus, az egyszeri adatrögzítést biztosító CD-R, illetve a többször is újraírható CD-RW létezik, a vásárláskor tehát legfeljebb csak arra kellett figyelni, hogy a meghajtójának megfelelő sebességgel írható lemezt vásároljon.

Ezzel szemben a CD-k utódjának tekinthető, több adat raktározására alkalmas DVD-k esetében a rivális formátumok miatt a kompakt diszkeknél bonyolultabb a helyzet. Az egyszer és többször írható típusokból  ugyanis több fajta is létezik, így kissé nehéz  kiválasztani a megfelelő lemeztípust. Ha ugyanis a felhasználó olyan lemezt vásárol, amellyel meghajtója nem kompatibilis, semmire sem megy a DVD-vel, legfeljebb elajándékozhatja azt. 

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) honlapján a híradástechnikai termékek közt kiemelten foglalkozik a DVD-szabványok bonyolultságának problémájával. Mint Kathy Attila, a főfelügyelőség szóvivője elmondta: a téma feldolgozása elsősorban preventív céllal történt, s mivel nem készítettek a DVD-vel kapcsolatos panaszokról külön statisztikát, azt sem tudta megmondani, mennyire foglalkoztatja a vásárlókat a lemezek és a meghajtók közti inkompatibilitás kérdése.

Forrás: [origo]

Kathy ugyan nem tartja valószínűnek, hogy tömeges problémáról lenne szó, a jelenség inkább látens módon zavarja a vásárlókat: hiszen egy néhányszáz forintos írható DVD problémája esetén kevesen fordulnak a fogyasztóvédelemhez, pláne még kevesebben kezdeményezik egy hatósági vizsgálat lefolytatását. Kathy szerint míg a DVD-írók esetében a műszaki ismertetésben, használati javaslatban szerepelhetnek azok az adatok, amelyek alapján eldönthető, hogy milyen fajta lemezeket képes írni a szerkezet és milyeneket nem, a lemezekhez azonban már nem mellékelnek részletes útmutatót, s a a fogyasztóvédő elmondta: a DVD-lemezek címkézését még nem vizsgálták.

Azt a közkeletű tévedést azonban cáfolta a fogyasztóvédelmi szakember, hogy egy felbontott terméket ne kellene visszacserélnie a kereskedőnek: mint mondta, a hibás teljesítésre vonatkozó jogszabály értelmében, ha valaminek a hibájáról csak a termék felbontása után győződhet meg a vásárló, akkor a kereskedőnek még a nejlonfóliától megszabadított korongot is vissza kell cserélnie - feltéve, ha a vásárló bizonyítani tudja, hogy a termék hibás volt, vagy nem rendelkezett elegendő információval arról, hogy a vásárolt író, vagy lemez mit tud és mit nem. És a kutya itt van elásva - Kathy is elismerte, hogy ennek bizonyítása nehézkes.

Hogyan vásároljunk lemezt?

Forrás: [origo]
A támogatott formátumok az InfoToolban
A kaotikus DVD-szabványok jelentette problémával egy szakembert, az optikai adattárolással foglalkozó Burn.hu internetes portál alapítóját, Polcz Pétert is megkerestük. Polcz egyetértett azzal, hogy a jelenleg használatos DVD-formátumok közt egy átlagfelhasználó nehezen igazodhat el, odafigyeléssel azonban mindenki elejét veheti annak, hogy olyan írható lemezt vásároljon, melyet végül nem is tud majd használni számítógépével.

Ha valaki utólag vásárol DVD-írót számítógépéhez, általában tudatában van, milyen paraméterekkel bíró hardvert vásárol - vagy legalábbis az eszköz dobozáról leolvashatja a tudnivalókat. Más lehet a helyzet, ha egy kész konfigurációval együtt érkezik az adatírásra is képes optikai drive: szerencsére ez sem okoz túl nagy nehézséget: a Nero cég InfoTool nevű ingyenes programját lefuttatva minden szükséges információt megkaphatunk a PC-ben lévő optikai meghajtókról. A hardver által támogatott formátumok mellett pipa található (a listán a DL rövidítés a kétrétegű lemezt jelöli). A programban a felső táblázat azokat a formátumokat tartalmazza, amelyeket a meghajtó olvasni tud (Supported Read Features), az alsó pedig azokat, amelyeket írni képes (Supported Write Features).

A megfelelő, támogatott formátum kiválasztása mellett - főként DVD+RW vagy DVD-RW lemez esetén - érdemes olyan médiumot venni, amelynek dobozán maximális írási sebességnek (például 1-4x) olyan érték szerepel, amely a használt DVD-író leggyorsabb írási sebességével megegyezik. Ha a vásárolt lemezen a meghajtónál nagyobb írási sebesség szerepel, előfordulhat, hogy a meghajtó nem lesz hajlandó felismerni a lemezt, ha viszont azonos, akkor a legkisebb a valószínűsége az inkompatibilitásnak.

Emellett ha egy adott típus bevált, s jópár sikeres írást elvégeztünk már rá, érdemes ragaszkodni hozzá, mert feltehetően a jövőben sem lesz vele gond - véli Polcz. Az írási sebességekről a meghajtó gyártójának honlapján található információ: tapasztalataink szerint az InfoTool-ban megtekintett típusjelzésre a weben rákeresve könnyen meg lehet találni a szükséges értékeket. Az egyes lemezek írásákor alkalmazandó beállítási paraméterek a DVD-írók belső szoftverében (firmware) tárolódnak, ez az esetek zömében frissíthető. Ennek köszönhetően elképzelhető, hogy egy korábban inkompatibilis rendszer a meglévő hardverrel is használhatóvá válik - ha annak gyártója kiad egy frissebb firmware-t az eszközhöz, amely tartalmazza a lemezhez tartozó kalibrációs értékeket.

Forrás: [origo]

Rétegek és oldalak

A jelenleg kapható írható DVD-k legelterjedtebb típusai a következők:

  • DVD-R
  • DVD+R
  • DVD-RW
  • DVD+RW
  • DVD-RAM
Csalóka logó a lemezen
Mivel a DVD+R szabványt nem hagyta jóvá a DVD-formátumok mögött álló szervezet, az ilyen lemezeken nem használhatják a szabványos DVD logót. Ez az oka annak, hogy a pluszos szabvány mögötti szervezetet jelképező - félreértésekre is okot adó - RW logó kap helyet még az egyszer írható DVD+R lemezeken is.DVD+RW Szövetség

Az első két típus (DVD-R, DVD+R) funkcióit tekintve gyakorlatilag megegyezik: egyszeri alkalommal lehet rájuk adatokat égetni. Míg a korai DVD-írók általában a kettő közül csak az egyik szabványt támogatták, a mostanság kapható meghajtók rendszerint mindkét formátummal gond nélkül elboldogulnak.  Az ilyen típusú lemezek hagyományos változatai 4,7 gigabájt adatot tudnak raktározni, de az újabb típusok már kétrétegű (dual layer) médiumokat is kezelnek, amelyeken 8,5 gigabájtnyi adat fér el. A kétrétegű lemezek dobozán a Dual Layer felirat szerepel, s áruk is magasabb hagyományos társaiknál.

Hétköznapi felhasználók körében kevésbé elterjedtek, de léteznek több oldalas lemezek is, melyeket a régi bakelitlemezekhez hasonlóan lehet használni: ha egyik oldalukról az összes információt beolvastuk, meg kell fordítani őket a meghajtóban, a két oldal gyakorlatilag különálló lemezként funkcionál. A több oldalas DVD-kből szintén léteznek egy, és több rétegű példányok, előbbi esetben tárkapacitásuk 9,4 gigabájt, két réteg esetén pedig 17 gigabájt.

Egy kevésbé elterjedt formátum

Bár a DVD-RAM optimálisabb tulajdonságokkal rendelkezik a korábban bemutatott típusoknál, kevéssé elterjedt, ezt a szabványt jóval kevesebb eszköz - leginkább tévéhez kapcsolható asztali felvevők - támogatják, mint az előző bekezdésekben említetteket. A DVD-RAM lemezek újraírhatók, legfőbb előnyük pedig az, hogy ugyanúgy lehet rajtuk törölni és felülírni fájlokat, mint egy flashmeghajtón vagy a winchesteren: azaz például egy fájlt utólag is ki lehet cserélni, nem kell az egész lemezt újraégetni a módosítás miatt. A képesség nem a DVD-RAM privilégiuma, de a DVD-RW és DVD+RW csak külön telepített segédprogrammal lehetséges így használni. A technológia azt is lehetővé teszi, hogy a lemezre való írás közben arról olvasni is lehessen: ezt a funkcióját használják ki a VHS-szalag helyett DVD-vel működő újfajta videorekorderek is.

Forrás: [origo]
Az újfajta Blu-ray lemez

A DVD-RAM lemezeket az újabb számítógépes meghajtók zöme olvassa, ilyen formátumú lemezre adatot rögzíteni azonban jóval kisebb részük képes. A DVD-RAM lemezekből két generáció (1.0 és 2.0) létezik, régebben speciális tokban, újabban már enélkül, a hagyományos lemezekkel azonos kivitelben árulják ezeket (számos új eszköz már nem is képes fogadni a tokos lemezeket). Ez a fajta lemez főként ázsiai országokban népszerű, s ez az egyetlen formátum, amelyet vállalati környezetben, adatmentés céljára is használnak, s tartóssága is jobb riválisainál. A DVD-RAM-ból kétrétegű változat nem, duplaoldalas azonban létezik, ez utóbbi összesen 9,4 gigabájt adatot képes tárolni, egyoldalas társa pedig 4,7 gigabájtot raktározhat. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy idén érkezik az új generációs DVD-RAM szabvány, amely gyorsabb írási sebességet biztosít majd a jelenlegi típusnál.

Mit hoz a jövő?

A jelenlegi előjelek szerint a következő generációs, kék lézert használó DVD-k esetében sem lesz sokkal rózsásabb a helyzet. A nagyobb adatsűrűségű, több adatot, így nagyobb felbontású filmeket tárolni képes formátumok  közül két rivális - a Sony Blu-ray-e, illetve a Toshiba HD DVD - száll ringbe egymás ellen hónapokon belül. Polcz Péter szerint míg a jelenlegi generációs DVD-k esetében 10 évbe tellett, hogy olcsó tömegtermékké válhasson, a drága új generációs eszközök ára várhatóan már 3-4 éven belül hasonló szintre fog mérséklődni.

Straub Ádám