Egyre többen választják a virtuális életet

Vágólapra másolva!
Az év végére elérheti az egymilliót a Second Life valóságszimulátor játékosainak száma, amely már most is komoly keresetet hoz alkotóinak - és a legügyesebb virtuális vállalkozóknak.
Vágólapra másolva!

A Second Life (Második Élet) nevű, interneten keresztül játszható virtuálisvalóság-szimulátor jelenleg 871 ezer felhasználóval rendelkezik, és mint azt az alapító, Philip Rosedale az AP hírügynökségnek elmondta, számuk az év végére elérheti az egymilliót. Ez még nem számít kirívóan magas számnak a műfajban, hiszen egyes online szerepjátékokat több millióan játszanak rendszeresen, főleg Ázsiában. A Second Life-ot az teszi különlegessé, hogy nem egy fantáziabirodalom vagy egy sci-fi világát eleveníti meg, hanem a valóság virtuális mása próbál lenni.

Virtuális világ, valódi pénz

A játéknak éppen ezért nincs kifejezett célja, nem lehet megnyerni vagy elveszíteni. Csakúgy, mint a valóságban, a játékosoknak egyetlen dolguk van: élni, létezni, tenni-venni kedvük szerint. A "második élet", a virtuális lét viszont annyiban különbözik a hétköznapitól, hogy itt a játékost megszemélyesítő és általa kialakított avatar-figura nem öregszik, nem hal meg, valamint tud repülni és bármeddig lenn maradhat a víz alatt.

Van viszont egy lényeges pont, amiben a Second Life emlékeztet az igazira: pénz itt is van, és ugyanúgy meg lehet keresni vagy el lehet költeni, mint a valóságban. Philip Rosedale szerint világának "lakosai" közül körülbelül százezren folytatnak aktív gazdasági tevékenységet, amivel akár komoly bevételre is szert lehet tenni. A játék saját valutája, az üzemeltető cég után elnevezett Linden Dollar ugyanis átváltható amerikai dollárra, és a "valódi" pénznemekhez hasonlóan változó árfolyammal rendelkezik.

A jó ötlet itt is aranyat ér

Forrás: Second Life
Ha a valóságban nem telik motorosszánra...

A virtuális világban bolyongó játékosok ingyen léphetnek be ugyan a "második életbe", de ha ott valamit megkívánnak, akkor fizetniük kell érte - vagyis igazi dollárjaikat kell virtuális pénzre váltaniuk. Ez sem egyedülálló az online szerepjátékok között: a Wolrd of Warcraft fantasy-játék fegyvereit és pénzét is az eBay aukciós site-on adják-veszik a játékosok, és a sci-fi környezetben játszódó Project Entropia is kínál pénzkereseti lehetőséget a játékosoknak. A Second Life azonban sokkal jobban hasonlít a valóságra: a játékosok itt is főleg ruhákat, divatékszereket, járműveket és ingatlanokat adnak-vesznek egymás között, és ennek lehetősége eleve be van építve a rendszerbe.

A virtuális világ elemei ugyanis szabadon szerkeszthetők: némi dizájner- és programozói rutin birtokában bárki maga teremthet új tárgyakat, építményeket. Rosedale szerint az egyik legfigyelemreméltóbb fejlesztés egy tolmácsgépként működő szemüveg, amelynek segítségével az egy nyelvet nem beszélő játékosok érthetik meg egymást. A játék tehát szabad terepet ad a fantáziának és a játékosok leleményességének, nem véletlen, hogy valódi cégek, társaságok is felfedezték maguknak, és "befektetnek" itt.

Jól fogynak a tengerparti nyaralók

Forrás: Second Life
Egy kevésbé szokványos ingatlan

A Second Life-ban jelen van a Harvard egyetem, az amerikai baseball-liga, és több ruházati cég is, amelyek saját brandjük virtuális változatát "árulják". A popsztárok is korán felfedezték maguknak a játékot, így koncertezett már itt a U2, Suzanne Vega és a Duran Duran is. A legnagyobb üzlet azonban az ingatlan: a Linden által árult üres telkeken házakat építő vállalkozók és az ügyes spekulánsok keresnek legjobban. Egy kínai-német üzletasszony, Ailin Graef (a játékban Anshe Chung) tavaly százezer amerikai dollárt keresett a virtuális ingatlanok adásvételével.

Bár a játék alkotója elvontabb, vadabb dolgokra számított, a játék résztvevői leginkább e világi vágyaikat élik ki a Second Life-ban. Vannak ugyan extrém figurák és különleges építmények, de a legtöbben malibui stílusú, pálmafákkal övezett nyaralóra vágynak a tengerparton, és arra, hogy a tengerre kihajózva nézzék a naplementét - derül ki Rosedale AP-nek adott nyilatkozatából. A játékosok földhözragadt vágyainak köszönhetően az ingatlanspekulánsoknak is könnyű dolga van: a virtuális világban is a tengerparti telkek a legnépszerűbbek...

Szex és bűn a virtuális valóságban

Forrás: Second Life
Mélytengeri merülés vagy egyéb virtuális kalandok

A játékosok körében népszerű a virtuális szex is, ami szintén csak pénzért élvezhető: az alapbeállításban Barbie babaszerű avatarokhoz ugyanis külön kell megvásárolni a nemi szerveket... A játékban a szabad ismerkedésre alkalmat adó szórakozóhelyek mellett virtuális peep-show-k és bordélyházak is szép számmal üzemelnek, és bár Rosedale eredeti elképzelése kicsit más volt, a játékban mindez legális.

A szex jelenléte magával vonta az online zaklatások megjelenését is, amit a játékot üzemeltető Linden Labs szigorúan büntet - csakúgy, mint más szabálysértéseket. Emiatt mindenesetre még nem perelte senki a céget, és a súlyosabb eseteket azzal is igyekeznek megelőzni, hogy a játékot csak nagykorúak játszhatják. A legsúlyosabb csapás a múlt hónapban érte a Second Life-ot, amikor hackerek törték fel a cég szervereit, így több ezer felhasználó bankkártyaadatai kerülhettek illetéktelen kezekbe.

A Linden az üres telkek és a játék valutájának árusításából csinál pénzt, ezen felül a játékosok csak akkor költenek virtuális valójukra, amikor ők maguk érzik szükségét. A modell azonban, úgy tűnik, nagyon bevált: a felhasználók valósággal öntik a pénzt a virtuális gazdaságba, így a Second Life jelenlegi GDP-je meghaladja a 150 millió dollárt.