A készülék a hidrogén izotópja, a trícium bomlása során felszabaduló béta-részecskéket (elektronokat) használja fel elektromos áram termelésére, amelyeket egy porózus szilícium-ötvözet fog fel - adta hírül a Next Energy News. A folyamat nem jár hőtermeléssel és radioaktív sugárzással sem - az úgynevezett béta-bomlás során felszabaduló részecskék nem hagyják el az akku burokolatát -, így alkalmas arra, hogy akár több évtizeden át árammal lásson el hordozható berendezéseket.
Az eljárás alapjául szolgáló "betavoltaikus" technológiát fél évszázada ismeri a tudomány, és hagyományosan űreszközök hosszú idejű áramellátására alkalmazták. A most kifejlesztett, laptop-akkumulátorként való alkalmazás alapja egy 2005-ös felfedezés: akkor készítették az első szilícium-diódás készüléket, amely hatékonyabban nyeli el a béta-részecskéket, és így több áramot termel. A technológia pacemakerekben való alkalmazásának lehetősége már a hetvenes években felvetődött.
A légierőnél elkészített betavoltaikus akkumulátor vékony és lapos, így tökéletesen megfelel a hagyományos lítium-ion elemek kiváltására, ráadásul "lemerülése", vagyis a trícium lebomlása után káros anyagok sem maradnak vissza belőle. Ha minden jól megy, az új technológiával működtetett készülékek 2-3 éven belül a boltokba kerülhetnek.