Reggeli az internet atyjával

2007.04.02. 16:03

Hány számítógépet kötöttek az internetre, amikor elindult? Elfogyhatnak-e a webcímek? Széteshet-e az információs szupersztráda? Mi köze a norvégoknak a internetes telefonhoz? Megtudhatja Vint Cerftől, az internet adatátviteli technológiáját megalkotó szakembertől, aki ma délelőtt egy sajtóreggeli keretében beszélt az újságíróknak a hálózat múltjáról és jövőjéről.

Vinton Gray Cerf, röviden Vint Cerf személyében a lexikon szerint azt az amerikai matematikust és informatikust tisztelhetjük, aki internetes adatkommunikációt lehetővé tévő TCP/IP protokoll megalkotásával szerzett magának elévülhetetlen érdemeket a hetvenes évek második felében, ám ezt megelőzően már a jelenleg használt "információs szupersztráda" elődjének, a katonai célra létrehozott ARPANET-nek a megalkotásában is részt vett. Az idén 64 éves mester jelenleg is tagja és elnöke is az internetcímek adminisztrációjáért felelős ICANN nevű nemzetközi szervezetnek.

Inkább főherceg szeretett volna lenni

Vint Cerf számunkra mindennek köszönhetően leginkább egyszerűen csak az internet Atyja - hiszen munkájával kiérdemelte ezt a megnevezést. Az idős mestert a Google hozta Magyarországra, amely 2005-ben szerződtette mint alelnököt és "az internet fő evangelistáját", ami nagyjából azt jelenti, hogy némi tanácsadói szerep mellett a cég új termékeinek és szolgáltatások népszerűsítéséért felel. Ez a titulus sem vicc: Cerf névjegykártyáján is a "Chief Internet Evangelist" titulus szerepel az alelnöki pozíció megjelölése mellett.

Ő maga azonban bemutatkozásában azonnal viccet csinált a dologból: egy fotón mutatja be "hivatalos internetevangelista köpönyögét", egy fotón, amelyen a hosszú talár mellett egy színes csíkokkal dekorált fejfedőt visel. Az öltözékről megtudhatjuk, hogy a Baleári-szigetek Mallorcán székelő egyetemének talárja, amely tiszteletbeli doktorává fogadta, és Cerf amúgy sokkal jobban szerette volna, ha a "főherceg" titulust kapja meg a Google-nál. Miután azonban megtudta, hogy az utolsó főherceget - a Habsburg Ferenc Ferdinándot - meggyilkolták, és mellesleg ezzel robbant ki az első világháború, inkább elállt a dologtól, és elfogadta jelenlegi titulusát.

A szakember az internet növekedését demonstráló statisztikákkal folytatta előadását: míg tíz évvel ezelőtt csupán 50 millió szerver alkotta a hálózatot, addig ma körülbelül 400 - nem is beszélve az ideiglenesen csatlakozó személyi számítógépekről -, és egyre nagyobb szerepe van a mobiltelefonoknak. Mint Cerf elmondta, az internetképes telefonok számának növekedése oda vezet majd, hogy sok ember egyenesen mobilon internetezik majd először. 1969-ben pedig mindössze négy számítógép alkotta az internetet, vagyis az ARPANET-et, amelyek közül ő a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) található egyes számún dolgozott. Mint elmondta, akkoriban őket, egyetemistákat bízták meg azzal: találják ki, hogyan is oldható meg, hogy ezek a gépek kommunikálni tudjanak egymással. A statisztikákkal kapcsolatban Cerf kifejtette, hogy bár már most is körülbelül 1 milliárd ember internetezik, "evangelistaként" úgy gondolja: van még ott 5 és fél milliárd, akikkel ez a szám növekedhet...

A buta hálózat a legjobb hálózat

Forrás: [origo]
Cerf vicces pólóban

Amikor az internet protokollt (IP) tervezték, a szakember elmondása szerint társával, Bob Kahnnal együtt arra törekedtek, hogy egy "jövőálló" technológiát alakítsanak ki. Maguk sem tudták ugyanis, hogy később, a technológiai fejlődésnek köszönhetően milyen eszközökön kell majd adatokat továbbítani - és törekvésük be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, mivel ennek köszönhetően akár optikai kábelen, akár műholdas vagy mobiltelefonos kapcsolaton keresztül ugyanúgy zajlik az internetes adatforgalom. Cerf egy vicces illusztrációval szemléltetette akkori jelszavukat: a szakember egy "I P on everything" feliratú pólóban jelent az egyik amerikai magazin címlapján. A jelmondat kétértelmű: olvashatjuk úgy is, hogy "IP mindenen", de akár úgy is, hogy "lepisilek mindent".

Az internetcsomagok számára pedig nem csak az teljesen mindegy, hogy milyen platformon utaznak, hanem az is, hogy milyen információt szállítanak. Ez lehetővé tette, hogy az internetet használó alkalmazások teljesen függetlenné váljanak az őket kiszolgáló technológiától, ami igazán egyedi vonás a telekommunikáció történetében: legtöbbször ugyanis különálló hálózatok szolgálják ki a különböző alkalmazásokat. Cerf a különböző frekvencián sugárzott rádió- és televíziós adások vagy a kétszálas rézdróthoz kötött analóg telefonvonalak példájával szemléltette azt, aminek az internet véget vetett. A szakember azonban azt is megemlítette, hogy éppen ezért van nehéz dolga a szabályozó szervezeteknek, hiszen az IP készségesen "elvisz" bármilyen tartalmat úgy, hogy a hálózat "buta", mivel "nem is tudja, mit szállít".

Éppen ennek köszönhető viszont az internet szabadsága, hiszen bárki létrehozhat új internetes alkalmazást, amely ugyanúgy működik, mint a többi. Ez a fajta innováció pedig Cerf szerint is az "internet peremén", vagyis az átlagfelhasználók körében zajlik, és ez az, ami a fejlődés fő motorja. A hálózat növekedésének köszönhetően hamarosan, az ICANN becslései szerint 2012-ben bizony el is fogyhatnak majd az internetcímek, amire az a magyarázat, hogy az 1977-ben kialakított címzési rendszerben "mindössze" 4,3 milliárd darabot lehet kiosztani. Cerf magyarázata szerint ez akkor, a kísérleti jelleggel elindított hálózaton elegendőnek is tűnt - a probléma csak az, hogy a "kísérlet" soha nem ért véget.

Ezért készül az ICANN az új, IPv6-os protokoll bevezetésére, amely 128 bites címadatbázisának köszönhetően 3,4x10 a 38. hatványon, vagyis "340 trillió trillió trillió" internetcím kiosztását teszi majd lehetővé. Cerf ezt régebben úgy szemléltette, hogy az új rendszerben a világegyetem minden egyes elektronjának lehetne saját weboldala, ha szeretne, mígnem valaki figyelmeztette rá, hogy elektronból kicsit több van, és mintegy 50 nagyságrendnyit tévedett, ezért már nem él ezzel a módszerrel. Az internet atyjának elmondása szerint számára már az is megnyugtató, hogy ha ezek elfogynak, akkor a probléma megoldásáról nem neki kell majd gondoskodnia...

ADSL helyett egyenlőséget

Forrás: USipv6.com, Alex McKenzie
Kezdetben ennyi volt az internet

Vint Cerf szerint a széles sávú internetkapcsolattal is baj van, de kicsit más szempontból: az a baj ugyanis, hogy a felhasználók legtöbbjének rendelkezésére álló sávszélesség aszimmetrikus. (Erre utal az ADSL rövidítés, vagyis az Asymmetric Digital Subscriber Line első betűje is.) Ez például olyankor okozhat fennakadást, amikor az ember videotelefonál a neten keresztül, mivel a kimenő jel gyengébb, vagyis leromlik a minősége. Az üzleti felhasználók persze jellemzően szimmetrikus DSL-kapcsolatot kapnak, és Cerf szerint csupán a fejlődés ideiglenes, átmeneti állapota, hogy a szolgáltatók üzleti érdekei miatt az internetezők kénytelenek rosszabb lehetőségeket biztosító kapcsolattal beérni. Ezen pedig már csak azért is jó lenne túlhaladni, mert jelenleg az interneten a felhasználók egyaránt fogyasztanak és állítanak elő tartalmakat (mint azt nagyon jól tudjuk a Web 2.0 fogalmának bevezetése óta).

A Google termékeivel kapcsolatban a szakember megemlítette a mobilos hozzáférést is, ami a location-based, vagyis a tartózkodási helyhez kapcsolódó szolgáltatásoknak teremtett alapot. A mobiltelefonnak ugyan "akkora a képernyője, mint egy tévének 1973-ban", illetve "3 hüvelykes embereknek való billentyűzettel" rendelkezik, ráadásul az adatátvitel minősége sem állandó, attól függően, hogy milyen hálózatra csatlakozik éppen a készülék, de mégis sokak számára ez lesz az a platform, amelyen először interneteznek majd. A helyi keresési lehetőségek pedig arra a kérdésre adnak választ a felhasználónak, hogy mi történik éppen körülötte.

Szóba került Cerf előadásában a Google Book Search is, vagyis a cég könyvkeresője, amelyhez több amerikai könyvtár anyagának digitalizálását kezdték meg. Az "evangelista" szerint a könyvkiadók félreértették a projektet: ők ugyanis nem a könyvek tartalmát szeretnék elérhetővé tenni, csak azt szeretnék, ha a keresés révén meg lehetne tudni, mi van bennük - ez pedig a kiadóknak is érdeke lenne, ha el akarják adni azokat. A digitális jogkezelés kérdését érintve Cerf említette a Creative Commonst is, amely sokrétű lehetőséget nyújt a felhasználók számára az interneten közzétett anyagok felhasználásában a hagyományos copyright mindent (keveseknek) engedő vagy mindent megtiltó módszere helyett. A fájlcserélőkkel kapcsolatban a Google szakembere elmondta: nem szabad összekeverni a technológiát és a tecnhológia jogtalan felhasználását, megemlítve azt is, hogy manapság már az amerikai filmforgalmazók licencelik a Bittorrent klienst, ezzel lehet ugyanis legkönnyebben eljuttatni a filmeket a mozikba digitális formában.

A megosztás tesz erőssé, nem az elzárkózás

Fotó: Pályi Zsófia
Vint Cerf Budapesten

Megtudhatuk Cerftől azt is, hogy a manapság oly népszerű internetes telefonálás - a VoIP telefon - technológiája, bár annak születését a köztudatban 1993-ra datálják, már 1975-ben létezett. Ekkor azonban még oly csekély adatátviteli kapacitás állt a fejlesztők rendelkezésére, hogy a hangot nem lehetett jelentős veszteség nélkül tömöríteni, vagyis mindenki "úgy szólt rajta, mint egy részeg norvég". Ezért aztán Cerf, amikor a Pentagon szakembereit kellett meggyőznie a technológia létjogosultságáról, hirtelen ötlettől vezérelve az éppen jelen lévő norvég védelmi minisztérium egyik munkatársát kérte fel a bemutatóra - az ő hangján aztán a fejesek nem vették észre a különbséget a VoIP és az analóg telefon között.

"Egyesek azt mondják, a tudás hatalom, vagy az információ hatalom, de szerintem ez így egy hiányos koncepció. Az információ megosztása tesz ugyanis hatalmassá" - mondta el a Google szakembere előadásának a jelenlegi online trendekkel kapcsolatos részében. Cerf a felhasználók által szerkesztett Wikipédiát és a az internet nélkül ma már működésképtelen tudományos szcénát hozta fel példaként, megemlítve, hogy például az emberi génállomány feltérképezésének projektje is azáltal gyorsult fel, hogy a különböző kutatócsoportok a neten osztották meg egymással eredményeiket.

A Google-lal kapcsolatos félelmeket a személyre szabott kereséssel kapcsolatban már kérdésre válaszolva igyekezett eloszlatni az internet guruja, mondván: a szolgáltatás - vagyis hogy a kereső listát vezessen a felhasználó által látogatott weboldalakról és kereséseiről - tetszés szerint kikapcsolható. Mi megkérdeztük Cerftől, mit gondol arról a félelemről, hogy a kínai cenzúra vagy a nyelvek sokfélesége miatt széteshet az internet. A mester két részre választotta válaszát: egyrészt megvédte a kínai kormány igényeinek megfelelően működő Google.cn-t, elismételve a cég hivatalos álláspontját, hogy még így is jobb ott működni, mint ha sehogy nem lennének jelen. Másrészt elismerte, hogy komoly kihívást jelent majd a nem latin karakteres, nemzetközi internetcímek bevezetése, mivel ezek miatt sok oldal akár az adott országon kívülről is elérhetetlen lehet a felhasználók számára az egyedi írásmód miatt. Vint Cerf szerint viszont ez a veszély azért nem fenyeget, mert a világ minden országának érdeke, hogy fenntartsa az egységes kommunikációs hálózatot - az izoláció így szerinte nem lehet életképes.

Vint Cerf a délelőtti kerekasztal során nem tért ki az internet biztonsági kérdéseire vagy jelenlegi munkájára, a bolygóközi internetre - ezekről azonban minden bizonnyal beszél majd ma este, a Mindetudás Egyetemén tartandó előadásában, amelynek címe: Az internet szabadsága. Mi pedig hamarosan további kérdésekkel bombázzuk majd az internet atyját, így holnap egy vele készült interjút is olvashatnak majd a Techbázison.