Gép nélkül senki vagy Dél-Koreában

Dél-Koreában a lakosság közel háromnegyede használja az internetet, a fővárosban pedig azt mondják, száz százalék feletti a penetráció, a számítógépes játék szinte nemzeti sportnak számít. Munkatársunk megfordult a világ legnagyobb LCD-gyárában, a Samsung központjában, egy PDA volt az idegenvezetője egy szöuli múzeumban, s igyekezett feltérképezni a széles sáv országának high-tech érdekességeit.

Az ázsiai országba átszállással együtt kalkulálva légi úton nagyjából 13-14 óra alatt lehet eljutni Magyarországról: a felszállást követően a járat európai utasai javarészt könyvet, újságot szorongatnak, a koreaiak közül azonban sokak kezében egy-egy apró laptop vagy egy hordozható PSP konzol tűnik fel, melyen filmet néznek, míg a többiek csaknem a teljes utat végigalusszák. Leszállás után kiderül, hogy a hagyományos GSM-telefonok Koreában nem működnek, viszont egy otthonról hozott, 3G-t is támogató készülékeket lehet használni, bár a roaming nem túl olcsó, és a hívás néha csak sokadik próbálkozásra épül fel.

Bagóért van szupergyors internet

Többnapos barangolás során sem botlottunk egyetlen netkávézóba, viszont sok étteremben, de még a pályaudvaron is találtunk bárki által használható, internetre kötött PC-t. Érdekes módon ezek nem spéci internetkioszkok, hanem hagyományos PC-k, melyeken Windows XP fut. Az egér, billentyűzet is boltban kapható típus, s annak ellenére, hogy a perifériákat nem rögzítik vandálbiztosan, mégis mindenhol megvannak. Még gépelni sem volt túl bonyolult rajtuk, mivel a gombokon az angol és koreai karakterek egyaránt szerepelnek.

A szállodában egy napra 22 ezer vont, vagyis nagyjából négyezer-ötszáz forintot kérnek el a nethozzáférésért. Ez elsőre nem tűnt drágának, ám később kiderült, a helyi szolgáltatóknál ötezerért egy hónapra kínálnak széles sávú elérést.

Amikor helyi segítőnket az internettarifákról faggattuk, kiderült, nem is ismeri a letöltési korlát fogalmát, a szolgáltatók árlistái szerint pedig a sebesség a legolcsóbb csomag esetében is 10 megabit/s, de tízezer forint alatti áron 100 megabites csomag is elérhető (a havi átlagfizetés 300 ezer forintnak megfelelő von). A rézdróton működő DSL és a kábeltévés infrastruktúra mellett sok helyütt már optikai kábelt húznak ki az előfizető otthonáig, amelyen keresztül az adatok feltöltése is csúcssebességgel történhet.

Meglepő módon a Google-t sem nagyon használják a dél-koreaiak - a világ egyéb tájain első számúnak számító webkereső helyett inkább a Naver.com portál szolgáltatásait veszik igénybe a legtöbben. Házigazdáink szerint ennek az az oka, hogy a helyiek jobban szeretnek kész tartalmak közt böngészni, mint szabad szavas kereséseket indítani, de jól jelzi a helyi mentalitást, hogy hotelünk egyik recepciós hölgye azért használja a Navert, "mert az koreai". A problémával egyébként a Google is tisztában van, a cég elnöke a napokban járt Szöulban, ahol bejelentette, a helyi igényekhez jobban igazodó felülettel látják majd el koreai keresőjüket.