Ha már nincs kit bejelölni az iWiW-en

Egyre jobban terjednek a szociális hálók: az iWiW már az egészen hétköznapi beszélgetések során is téma. Gyűjtögetjük az óvodás csoporttársakat, visszaigazoljuk a szomszéd nénit vagy a barátunk anyukáját, nézegetjük róla a képeket... de ezen kívül mire jó nekünk ez az egész?

Az elmúlt években a "szociális hálós" (eredetiben social networking) műfaj lett a web egyik slágere, mivel a felhasználók maguk is jelen vannak a weben, és saját kezűleg hozzák létre, rendezgetik és osztják meg egymással a tartalmakat. A regisztrációra, önmagunk bemutatására lehetőséget adó közösségi oldalak változatos funkciókat kínálnak a blogolástól a képfeltöltésen át az üzenetküldésig. Sőt, ma már van olyan univerzális "szuperszájt", az amerikai Facebook, amelyre maguk a felhasználók készíthetnek alkalmazásokat - a felhasználási lehetőségek kimeríthetetlen tárházát kínálva ezzel.

"Mikor a lányismerősök egy új kollégájukat kibeszélik, a barátnőknek közben iWiW-en mutatják szerencsétlen delikvenst."

(Csiszi)

Itt a valós jelenlét a lényeg

Az iWiW viszont nem az ilyen extra funkciókra épül, hanem - úgymond - "hagyományos" szociális hálós szájtként működik. Az oldal alapötlete az volt, hogy - szakítva egy sor más webes szolgáltatás szokásaival - itt mindenki valódi névvel, újabban arccal van jelen, és valódi kapcsolatait jeleníti meg.

Az interneten senki nem tudja, hogy valójában kutya vagy - szól a klasszikus netes karikatúra szövege, és ez sokszor tényleg nem jó, ha tudják rólunk, kik vagyunk. Gondoljon bele: szívesen vitatkozik egy fórumon névvel, arccal politikáról? Kitálalná így a blogján a magánéletét vagy a munkahelyi pletykákat? Közzétenné a profiloldalán a kedvenc erotikus oldalai linkjeit? Nyilván nem. Vagy ha igen, akkor számolnia kell a következményekkel... (Persze vannak egészen merész felhasználók.)

Osztálytalálkozó előtt megnézni az embereket az adatlapon, hogy ne ott szörnyülködjek.
Ex-nőt megnézni és megnyugodni, hogy rondább, mint én. :)
Ünnepeket észben tartani. Pontosabban nem észben tartani és az ünnepek menüpontra szorítkozni.
Londoni szállást keresni olcsón.
Lakást eladni.
Meg ilyenek.

(Anna)

Az iWiW-ben viszont éppen az a jó, hogy tudják rólunk, kik vagyunk, mik vagyunk - állítják annak alkotói. Az ember alapvetően kíváncsi a másikra, szeret kukkolni, és vannak közöttünk olyanok is, akik kimondottan szeretik magukat mutogatni. Esetleg jópofa képeket töltenek fel, vicces szövegeket írnak, amin jót szórakozhatunk. De az ismerősök/ismerősök ismerősei/vadidegenek adatlapjainak nézegetésén - a "birkázáson" kívül, ahogy ezt egy blogger nevezte - van más is, amire jó egy ilyen szájt.

Ne csak nézegessünk: kérdezzünk

Sőt, akkor jó igazán, ha az ember nem marad passzív. Sok következtetést le lehet vonni ugyan másokról az adatlapjuk alapján, lehet nézegetni, hogy mikor léptek be, kapcsolatban vannak-e vagy éppen facérok, vagy találgatni, hogy hol készültek a nyaralásos képek - de ne feledjük, ez a legtöbb esetben félrevezető. Az iWiW-en a legtöbben olyan képet mutatnak magukról a megadott adatokkal, a feltöltött fotókkal, amilyet a barátaiknak mutatnának - ami nem csoda, hiszen a szájt eredetileg az alkotóinak baráti társaságán belül működött. Itt egy vezérigazgatót is magánemberként ismerhetünk meg, és az ilyen kontraszt akár szórakoztató is lehet. Nem is beszélve az olyan pikáns felhasználási lehetőségekről, mint amikor az illető fürdőruhás képeket tölt fel magáról...

"Van amúgy a parább iwiw felhasználás is: megnézni, hogy az ex/crush még mindig kapcsolatban van-e a profilja szerint. Láttam ilyet közelről..."

(Kelt)

A szociális hálós szájt akkor igazán hasznos, ha a segítségével feltérképezett kapcsolatrendszert használni is kezdjük. Ennek legegyszerűbb formája az, amikor segítséget kérünk az ismerőseinktől az üzenőfalon, de még jobb a közvetlen megkeresés. A közös ismerősök leinformálhatnak egy ismeretlenről, akivel valamiért kapcsolatba kell lépnünk, vagy tudni szeretnénk róla: akár azért, mert megtetszett, akár azért, mert ő lesz az új főnökünk, vagy akár azért, mert Londonban él, ahol olcsó szállásra lenne szükségünk, vagy akár azért, mert eladásra kínál egy autót.

Egyszerű, követhető üzenetküldés

Őket mind el lehet érni

Magát a kapcsolattartást azzal könnyíti meg egy ilyen rendszer, hogy az ismerősökről egy általuk (remélhetőleg) folyamatosan frissített, naprakészen tartott címtárként használható.

Osztálytalálkozót szervezni, mások magánéleti sikereit (kudarcait) kikutatni, a sajátunkkal eldicsekedni, rég látott ismerősöket felkutatni, és e-mail adatbázisnak sem utolsó. :-) A repülőjegyemet sajnos még nem sikerült eladni... :-(

(Erika)

Amikor az ember levelezőprogramot vagy mobiltelefont vált, át kell vinni a teljes címtárat egyik helyről a másikra. Egy szociális hálós szájton nincs szükség ilyesmire: csak a felhasználónévre és a jelszóra kell emlékezni, ha máshogy nem, a belső üzenőrendszeren mindig el lehet érni az ismerősöket. Sőt, azt is látni lehet, hogy mikor léptek be (és vannak olyan rendszerek is, ahol azt is, elolvasták-e a levelet).

Bár az iWiW-en is sokan küldözgetnek lánclevelet, vagy kreálnak kamu felhasználót spameléshez, ez ellen itt könnyebb a védekezés. A "rosszalkodó" felhasználókat lehet jelenteni az üzemeltetőknek, akit pedig nem tudunk leszoktatni lánclevelezésről, azt egyszerűen le lehet tiltani. Sajnos a szociális hálós szájt használatának megvan az a kellemetlen tulajdonsága is, hogy a hagyományos spam helyett bacn-nek is nevezett értesítésekkel áraszt el minket: ezek számát azonban lehet csökkenteni azzal, ha beállítjuk, pontosan miről is kérünk jelzést.

Megjegyzés: A cikkünkben szereplő idézetek a szerző ismerőseitől származnak, akik arra válaszoltak: szerintük mire jó az iWiW?

Az iWiW Kft. tulajdonosa az [origo] Zrt.