"Én csak egy mérnök vagyok"

2007.11.27. 18:30

Igazi kütyübolond és szerény csodabogár az Apple társalapítója, és a világ első személyi számítógépeinek tervezője, Steve Wozniak, akit magyarországi látogatása alkalmával kaptunk mikrofonvégre. Az idős mester elmondása szerint a fénnyel működő számítógép a jövő, de mindig is az Apple II lesz a kedvence, és akár az iPhone-ját is elcserélné egy Google-mobilra, ha az jobb lesz a cége saját termékénél.

Steve Wozniak, az Apple társalapítója és az első személyi számítógépek tervezője a Nemzeti Hírközlési Hatóság konferenciájának keretében látogatott Magyarországra. A lengyel származású amerikai számítógép-zseni először járt Budapesten: hétfőn este a Millenárison találkozott a hazai macesekkel, másnap pedig a szakmai közönség előtt adott elő, és válaszolt az újságírók kérdéseire.

Az 57 éves Woz - ahogy mindenki ismeri - még az első itt töltött estén emlegette fel a kezdeteket. Már gyerekkorában is számítógépet szeretett volna, de akkor azt egy átlagember nem engedhette meg magának - nem volt hát más választása, mint hogy építsen egyet. Ebben az őrületben találtak egymásra a hetvenes évek elején Steve Jobsszal, akit manapság az Apple atyjaként tartanak számon, pedig a gépeket tulajdonképpen nem ő, hanem "a másik Steve", vagyis Wozniak tervezte. Az első modellt, az Apple I-et eredetileg hobbistáknak szánták, és csak egy alaplapot akartak árulni, amire bárki számítógépet építhet - akárcsak ők. Komplett gép csak azért lett belőle, mert egy boltos megrendelt tőlük száz darabot, amit egy fillér nélkül, kölcsönökből gyártottak le a garázsban, pár darabonként.

Az 1977-ben bemutatott Apple II viszont már dollármilliókat hozott a cégnek, főleg azért, mert erre készült az első táblázatkezelő szoftver. Ezeket a dollármilliókat pedig olyan IT-mamutok elől orozták el, mint például a HP, hiszen a nagyvállalatok akkoriban el sem tudták képzelni, minek kellene bárkinek is személyi számítógép. Az IBM viszont eredményesen vágott vissza saját PC-je megjelentetésével a nyolcvanas évek elején, amely az arra operációs rendszert író Bill Gatest a világ leggazdagabb emberévé tette. Wozniak viszont mind a mai napig hetvenes évek közepét-végét tartja élete legmeghatározóbb időszakának, amikor társával az első Apple-modelleket megalkották, és - érthetően - saját "gyermeke", az Apple II a kedvence. A rajongói előtt tartott előadásában afféle szerény csodabogárként ismerhettük meg, aki elmondta: leginkább arra büszke, amit véghezvitt, és "ő csak egy mérnök", aki csendben tevékenykedett (és végezte a munka dandárját) a harsány Steve Jobs mellett.

Interjúnkban a múltról, a jövőről, az Apple kultuszáról faggattuk.

Forrás: [origo]
Jobs és Wozniak az ősidőkben

Ha jól tudom, jelenleg is az Apple alkalmazottja, bár tulajdonképpen jó ideje nem dolgozik a cégnél. Hogyan kötődik jelenleg a vállalathoz?
- Annak idején tervezőmérnökként dolgoztam az Apple számítógépein, ami azt jelenti, hogy mind a hardver, mind a szoftver az én munkám volt. Ezt jelenleg is szívesen csinálnám, de mára nagyon megváltozott a technológia. Valóban, még mindig az Apple alkalmazottja vagyok, de nem végzek mindennapos tevékenységet a cégnél, mellette sok nonprofit szervezetnek vagyok a tagja, illetve kezdő vállalkozások körül bábáskodom; olyan figurákat próbálok segíteni, mint amilyenek mi voltunk annak idején Steve Jobs-zal.

Azért gondolom, a jelenlegi Maceket is elég jól ismeri. Mit gondol, ténylegesen jobbak ezek, mint az Apple II, amit annak idején tervezett?
- Bizonyos szempontból milliószor jobbak, mint bármi, amit az Apple II idején el tudtunk képzelni. Igaz, mára a számítógép nagyon hétköznapi dolog lett, így ezek nincsenek olyan nagy hatással az emberekre, mint az első modellek. Egyébként a PC Magazine tavaly az Apple II-nek ítélte meg a minden idők legjobb személyi számítógépe címet. De annak idején annyira új volt az egész, hogy még senki nem értett a személyi számítógéphez, senki nem tudta, hogyan kell számítógépet építeni. Hétről hétre jelentek meg olyan szoftverek, olyan újdonságok, amelyeket forradalmi újításnak tekintettek.

Tulajdonképpen az Apple II volt az utolsó munkája a cégnél?
- Nem, sok perifériát terveztem még hozzá, például a floppy-meghajtót, és benne voltam a Macintosh tervezőcsapatban (ez a modell 1984-ben jelent meg). 1980-ig dolgoztam az Apple-nél, majd volt egy repülőgép-balesetem. (Ez 1981 februárjában történt: az akkor már IT-milliomos Wozniak a saját kisgépét törte össze a kifutón, amelyet megfelelő jogosítvány és rutin nélkül vezetett, és a baleset nyomán egy időre emlékezőképességét  is elveszítette: amnéziás lett. - a szerk.) Azután visszatértem a céghez, és az Apple II, valamint az Apple III fejlesztésén dolgoztam 1985-ig. Talán az Apple IIgs volt az utolsó modell, amin mérnökként dolgoztam. (Ez az eredeti modell grafikával és hangcsippel felturbózott, modernizált változata volt, és 1986 szeptemberében mutatták be. - a szerk.)

Ott voltam a tegnap esti a rendezvényen, ahol a hazai macesekkel találkozott...
- Igen, ez nagyon sokat jelent nekem. Mindig is szerettem olyan emberekkel találkozni, akik szeretik a számítógépet: én szeretem a számítógépeket, szeretem a Macintosht, szeretek olyanokkal találkozni, akikkel megvan ez a közös vonásunk.

Forrás: [origo]
Woz Macet dedikál

Gyakran találkozik fiatalokkal?
- Nagyon, nagyon gyakran. Sokat utazom, sok nonprofit munkát végzek, ellátogatok találkozókra, számítógépes klubokba, iskolákba, egyetemektől az általános iskolákig, és nagyon szeretek beszélgetni fiatalokkal, gyerekekkel, bármilyen fiatalok legyenek is.

A Macintosht sajátos kultusz övezi a rajongók körében. Kezdettől fogva fontos volt az önök számára, hogy a gépeket kultikus rajongás övezze, vagy egyszerűen csak így alakult?
- Nem. Nagyon jó, hogy sok embernek fontosak azok az értékek, amelyeket vallunk, és az, hogy valósággal szerelembe estek velünk. De ahogy a piaci részesedésünk esett, csak a legfanatikusabb rajongóink maradtak velünk. Minél alacsonyabb volt a részesedésünk, jómagam is annál fontosabb személyiséggé váltam. De ami engem illet, nem szeretem ezt az egész kultusz-dolgot: ez már-már olyan, mint valami egyház. Egyáltalán nem szeretek így gondolni a cégre, vagy Steve Jobsra. A legértékesebb dolog, amivel a cégünk rendelkezik, az a hűséges vásárlói köre: őket szeretnénk boldoggá tenni azzal, hogy a technológiánkat adjuk nekik. De soha nem mondanám, hogy csak az Apple jó.

Használt valaha windowsos PC-t?
- Igen, ó igen: néha szükségem van windowsos szoftverekre, például amikor mikroprocesszorokhoz tervezek kódot. Vagy például a hálózatok korai időszakában, amikor különböző készülékeket kapcsoltunk össze telefonvonalon a tanítványaimmal, nekik is gyakran PC-s szoftverekre volt szükségük, hogy ezek működjenek. Szóval néha szükség van rá, de azért próbálom megúszni nélküle. A gyerekeim viszont gyakran használnak PC-t, például a játékok miatt.

Ezek szerint nincs megtilva nekik a PC, vagy ilyesmi.
- Nem, egyáltalán nem. Sőt, még az is előfordul, egyenesen ajánlom valakinek a PC-t, mert sok program van rá. Vannak olyan szakmák, például a mérnököké, a könyvelőké, vagy akár a jogászoké, amelyekhez a legtöbb szoftver PC-s. De ha beszélgetek valakivel, és úgy tűnik, hogy "Macintosh-személyisége" van, vagyis kreatívabban, esetleg rendhagyóan gondolkodik, akkor mindenképpen a Macet ajánlom neki. De ehhez ismernem kell az embert. Szóval nem mondhatom azt, hogy csupán egyetlen válasz létezik, és az a Mac.

Forrás: [origo]
A legendás Apple II

A Macintosh gépekhez hozzá tartozik az is, hogy egyedi, dizájnos megjelenésűek. Ez kezdettől fogva fontos volt?
- Azt hiszem, az Apple-kultúra és az Apple alapértékei legesleginkább Steve Jobstól származnak, és egészen hetvenes évekik nyúlnak vissza... Amikor az Apple II készült, minden egyes elemét én terveztem a hardvertől a szoftverig, nem Steve: az ő munkája volt viszont a gép műanyag burkolata. Ez volt az ő egyetlen szerepe a gép megalkotásában - vagyis ő dolgozta ki a gép stílusát, ami azóta is nagyon fontos szereppel bír. Felvett egy másik mérnököt is, aki egy nagyon energiatakarékos tápegységet tervezett a modellhez, így elkerülhettük, hogy hűtőventillátort szereljünk bele (...ami a PC-ket olyan zajossá teszi - a szerk.). Ennek köszönhetően éveken át hűtőventillátor nélkül építhettük a gépeinket. Steve Jobs fektette le a cég legfontosabb értékeit, és a stílus ebben kulcsszerepet játszott. Ő nem volt mérnök, nem volt programozó: ezt a munkát a többiek végezték, beleértve engem is.

Még mindig a legjobb barátoknak számítanak Steve Jobsszal (ahogy a feljegyzések ezt említik)?
- Ó, nem, nem a legjobb barátok voltunk, vagy közeli barátok: csak barátok, de azok mindig is. Soha nem szakítottuk meg ezt a barátságot, vagy nem vesztünk össze. Én nem is szoktam veszekedni senkivel, soha nem foglalok állást; nekem mindenki a barátom. Szóval barátokként beszélünk egymással, és mindig nagyon kedves hozzám. 

Ez azt jelenti, hogy össze is járnak?

- Nem, de szoktunk találkozni az Apple-nél rendezett vacsorákon, illetve amikor a cég bemutat valamit, mindig foglalt helyem van az előadóteremben. És nagyon jó ott lenni. Bár soha nem akartam kihasználni ezt a fajta előjogomat. Steve viszont még egy iPhone-t is küldött nekem, ajándékba, és ez is tök szép volt tőle.

Jó, hogy említette az iPhone-t, hiszen kérdezni is akartuk, mit gondol róla: ön szerint is egy forradalmi termékről van szó?
- Az iPhone a kedvenc kütyüm mind közül - leszámítva az Apple II-t. Bár a számítógépem lehet, hogy jobb készülék, de az iPhone azért fantasztikus. Szeretem, annak ellenére is, hogy van vagy húsz olyan hibája, amelyek jobb lenne, ha nem lennének - bár ezekhez minden telefonon hozzászoktam már. Mivel én egy kütyümániás figura vagyok, szeretném, ha még inkább olyan lenne, mint egy kis kütyü, amivel variálni lehet, programokat lehet rá írni, például kis játékokat, amiket meg lehet mutatni a barátaimnak, vagy fel lehet tenni az internetre. Az én ízlésemnek túl zárt az iPhone - de azért szeretem.

Az Apple konfliktusba is keveredett a vásárló egy részével azért, mert a készülék zárt rendszerként jelent meg, és nemrégiben ön is azt hangoztatta, hogy meg kellene nyitni.
- Annak, hogy zárt, számos olyan oka lehet, amiről nekem fogalmam sincs - akár az is, hogy időben piacra akarták dobni. Abban viszont biztos vagyok, hogy már biztonsággal meg lehet nyitni (a független fejlesztők előtt), és ezt el is érjük majd, hiszen jön hozzá a szoftveres eszköztár... Ami engem illet, már szeretnék ott ülni a terminál előtt, és programot írni az iPhone-ra, és futtatni rajta... Szóval szeretném, hogy nyitottabb legyen.

És mit gondol a Google Android-projektjéről, amely egyenesen azt célozza, hogy megnyissa a mobiltelefóniát a független fejlesztők előtt - az olyanok előtt, mint amilyenek önök voltak a hetvenes évek elején a számítógéppel?
-
Hát, azt hiszem, igen csak a nyomunkba szegődtek... azt hiszem, hogy azzal az előnnyel, amit az Apple elért az iPhone bemutatásával, egyedül a Google veheti fel a versenyt az Android révén - olyan nagyon hisznek a felhasználók bevonásában, a nyitottságban, hogy ez az egyetlen működő út. De igazából nem is lehet megjósolni, hogy mit hoznak majd létre az emberek a nyitott mobilplatformmal.

Szóval versenytársnak tekinti őket?
- Igen, azt hiszem, azzá válnak. De attól még, ha kijön egy olyan Android-mobil, ami jobb, mint az iPhone, akkor én is váltani fogok. De most még nem ott tartunk, így még meg sem tudom jósolni, milyen benyomást tesz majd rám az ő készülékük. Ahhoz látnom kell a telefont a maga fizikai valójában, a formáját, vagy azt, hogy az egyes gombokat hová teszik rajta. (...) Egyébként Andy Rubin, a Google mobilos fejlesztéseinek vezetője is jó barátom: tagja voltam a Danger igazgatótanácsának, amikor a T-Mobile Sidekick (egy Amerikában igen népszerű, billentyűzettel ellátott, mobilnetes okostelefon - a szerk.) tervezését végezték.

Forrás: [origo]
Wozniak a konferencián

A Google-mobil valamelyik prototípusát nem látta még?
Nem, nem. Találkoztam Andyvel nem sokkal a bejelentés előtt, és megkérdeztem tőle, mit mutatnak majd be - de nem nagyon erősködtem, hogy megmutassák. Én inkább kivárom, amíg egy termék piacra kerül.

Van manapság egy másik jelentős kezdeményezés is az informatikai szcénában, mégpedig oktatási céllal: Nicholas Negroponte százdolláros laptopjára gondolok.
- Csodálom Negroponte urat és az ő ügyét. Sokan leszólják, pedig őszintén, és a maga szerény módján szeretne jobb körülményeket teremteni a szegény gyermekek oktatásához. A nagyvállalatok ugyan tönkretették az eredeti koncepcióját, hogy ilyen hihetetlenül alacsony áron adjon számítógépeket a fejlődő országoknak, sőt, államelnökök rúgták fel az egyezségeket, amelyeket korábban kézfogással pecsételtek meg, de már csak azzal is nagy hatást gyakorolt a világra, hogy ebbe belevágott. Ő kezdeményezte először, hogy olcsó számítógépeket kellene juttatni a fejlődő országokba, és azt hiszem, már ezért megérdemelné ezért a Nobel-békedíjat.

Mit gondol az Apple jövőjéről? Fontos, hogy a cég még nagyobb piaci részesedést szerezzen?
- Mindig is sokan panaszkodtak az Apple alacsony piaci részesedéséről, pedig mindig is igen jelentős méretű vállalat voltunk; például nagyobbak vagyunk, mint a BMW, és jelenleg tőkeerősebbek vagyunk, mint az IBM, vagy sok más nagy cég. Ami pedig a piaci részesedésünket illeti, azt könnyedén növelhetjük, hiszen még mindig alacsony - vannak például olyan országok is, ahol még egyáltalán nincs Macintosh, vagyis rengeteg embernek adhatjuk még el. Amikor viszont az USA-ban utazgatok, számomra úgy tűnik: minden második embernek Macintosh gépe van. Személyi számítógépnek inkább ezt használják, a PC-ket pedig inkább a cégek veszik.

Ön milyen számítógépet használ?
- Én az Apple laptop-csúcsmodelljén dolgozom, egy 17 hüvelykes Macbook Prón.

És hogy tetszik ez a modell?
- Azt hiszem, ez a legjobb számítógép, amit az Apple valaha is készített. Hogy miért? Ebben benne van a gépház masszív mivolta, az, hogy milyen jól passzol, milyen kiegyensúlyozott rajta minden. Na jó, talán egy kicsit lehetne könnyebb, de ez az egyetlen dolog, ami rosszat mondhatok róla. Imádom. A lehető legjobb kép miatt választottam a legnagyobb kijelzőt.

Mérnökként mit gondol, mi lenne a legfontosabb, amit a laptopokon tökéletesíteni kellene?
- Az akkumulátor-élettartam és a súly. A jövőben pedig olyan chipeket használhatunk majd, amelyek ezerszer gyorsabbak a jelenleginél: mégpedig azokat, amelyek fénnyel működnek majd. Szerintem ezeké a jövő. Nem tudom, hogy eleinte elég gyorsak lesznek-e, de hogy kevesebbet fogyasztanak majd, az biztos, hiszen nem termelnek hőt feleslegesen - vagyis a hűtés problémáját is megúszhatjuk velük.

Említette, hogy mostanában sokat foglalatoskodik induló vállalkozások (startupok) körül. Mit tart a legizgalmasabb új technológiának? Mit rejtegetnek a tarsolyukban azok, amelyek a látókörében vannak?
- Erre egyrészt nincs rálátásom, mivel főleg gyerekek oktatásával foglalkozom, másrészt olyan cégekkel, amelyeknél nem is maga a technológia a fontos, hanem az, hogy végigmenjenek egy fejlődési folyamaton. Ez magában foglalja azt, hogy kibontakoztassák tevékenységüket, hogy rendesen csinálják, amit csináljanak, és hogy sikeresen beinduljon az erre épülő vállalkozás - ami vagy bejön nekik, vagy nem.

Az iPhone-t is rendszeresen feltörték, meghackelték, és önök egyött dolgoztak az Apple-nél az egyik első hackerrel, John Draperrel. (Draper írta az első szövegszerkesztőt a cég gépeire.) Mit gondol a hackerekről?
- A hackerek korunk lázadói, akik igyekeznek nyitottá tenni ezt a világot azok számára, akik elég intelligensek, és innovatívak, akik a saját alkotásaikat hozzák létre. Nagyon is csodálom őket, és főleg azért, mert nem pénzért csinálják, amit csinálnak, hanem az élvezet kedvéért. Ők korunk igazi terroristái, hiszen szembeszállnak azzal, amire a gazdaságunk épül: hogy a pénz az isten. Manapság mindenhez pénz kell, de hackerek fütyülnek erre az egészre.

A konferencián tartott előadásában említette, hogy fontos egyensúlyt teremteni a gazdasági érdekek, vagyis a bevétel, és a felhasználók érdekei között. A hackerek hogyan illenek a képbe?
- A hackerek inkább a felhasználók érdekeiért küzdenek. Azért hackelnek, hogy a felhasználó kapjon valami jobbat, valami mást. Amikor pedig az ember ilyesmit művel, senki más nem tudja, hogy miért csinálja, hiszen nem láthat a fejébe. Az egészet egyszerűen az mozgatja, hogy meg tudják-e csinálni, tekintet nélkül arra, hogy az bárkinek jó-e - csak meg akarják mutatni. Én is szívesen lennék hacker, de nem vagyok az. Soha nem törtem fel számítógépet, soha nem próbáltam meg hackeléssel átvenni egy gép fölött az ellenőrzést.

Csak építette őket.
- Igen. "Csak" építettem.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK