Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország rendelkezik a világon a legnagyobb arányú széles sávú internet-hozzáféréssel, ráadásul az uniós tagállamok közül Nagy-Britannia, Belgium, Luxemburg és Franciaország is megelőzi az Egyesült Államokat e téren - derül ki abból az átfogó jelentésből, amelyet az Európai Bizottság szerdán hozott nyilvánosságra a témában.

Az első négy említett országban 30 százaléknál nagyobb a szélessávú lefedettség, míg az uniós átlag kereken 20 százalék. Magyarország - idei adat szerint - 14,2 százalékos lefedettséggel rendelkezik, ez a huszadik legnagyobb az EU-ban. Az EU éles versenyben áll nemzetközi partnereivel a gyorsan fejlődő távközlési ágazatban, és önnön gyors haladása érdekében saját tagállamaiban és azok között is élénkíteni igyekszik a versenyt. A most közzétett adatok Viviane Reding távközlési biztos szerint annak első bizonyítékai, hogy az ennek érdekében javasolt uniós intézkedések kezdik meghozni gyümölcsüket. Az EU távközlési szektorát a jelentés 300 milliárd euró összértékűre teszi, ami 1,9 százalékos bővülést jelent tavalyhoz viszonyítva. Csak tavaly 50 milliárd eurós befektetés érkezett az ágazatba.

Az Európai Bizottság nemrégiben jelentette be átfogó terveit az ágazat reformjára, a javaslatok vitája jelenleg folyik. Reding szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy szeretné, ha még a jelenlegi összeállítású Európai Parlament jóvá tudná hagyni a csomagot: ez azt jelenti, hogy legkésőbb jövő áprilisban szavazni kellene róla a jövő nyári EP-választások előtt. A javaslatoknak azonban számos vitatott elemük van, köztük egy uniós szabályozó hatóság létrehozása. Ezt jelenleg több EU-tagállam, illetve a nemzeti szabályozó hatóságok csoportja is ellenzi.

Az utóbbi soros elnökségét idén betöltő Pataki Dániel, a magyar Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke egy minapi EP-meghallgatáson ismertette azokat az elveket, amelyek teljesüléséhez a szabályozók ragaszkodnak. A kritériumok közé sorolta a nemzeti hatóságok függetlenségének megőrzését, a hatékonyság biztosítását akár a jelenlegi szervezeti keretek között, akár új szervezet létrehozásával, az egységes jogalkotás fokozására alkalmas módszer kidolgozását, azaz konzisztenciát, politikailag működőképes megoldás születését, továbbá olyan intézményi felépítést, amelynél az átláthatóság és a beszámoltathatóság megvalósul.

A brüsszeli bizottsági reformtervek között szerepel még az úgynevezett rugalmas spektrummenedzsment, benne az, hogy ezt követően a frekvencia birtokosa szabadon megválaszthatja, mire használja a frekvenciát. A távközlési infrastruktúra működtetését és a szolgáltatások nyújtását Brüsszel szerint szét kellene választaniuk a cégeknek, mert ezáltal az árak csökkennének, a hálózatok fejlesztésére fordított összegek pedig nőnének. A szétválasztást ellenző tagállamok és szolgáltatók szerint viszont egy ilyen lépés visszafogná a jövőbeni befektetéseket.