Jávori "Fegya" Ferenc - Budapest Klezmer Band

2008.03.27. 10:31

Kirobbanó sikert aratott a Menyasszonytánc című klezmer-musicaljével az Operettszínházban, a Purim, avagy a Sorsvetés című, Győri Balettel közös produkciója pedig bejárta New York, Moszkva és London színházait. Hogy minek köszönheti hazai és nemzetközi sikerét Jávori "Fegya" Ferenc? Hogyan jutott Munkácsról, a szovjet kitelepítés híre elől menekülve Budapestre, és vált a magyar klezmer koronázatlan királyává? Hazánk egyik legtehetségesebb zeneszerzőjével arról beszélgettünk, hogy lehet összekötni a világot a zene segítségével, és vajon az internet mennyiben segíti elő ezt a korlátlan szabadságot térben és időben.

Harminc éve él és alkot Magyarországon, ennek apropóján született a Purimtól a Menyasszonytáncig című válogatásalbum. Ön hogyan látja saját munkásságának fő elemét, hogy mutatná be a klezmert?
A világháborúkig a klezmerzene a kelet-európai zsidóság tradicionális muzsikája volt - bizonyos mértékben pedig a népek közötti kapcsolatok tükre, hiszen az Európa-szerte vándorló zsidó muzsikusok magukba szívták azoknak a népeknek kultúráját is, ahová a sors vetette őket. Majd a nagyszámú, Amerikába emigráló zsidósággal együtt átkerült az óceánon túlra, és a II. Világháború gyakorlatilag kiirtotta Európából. Amerikában nem ismerték a klezmerzenét, ezért a muzsikusok jazzt és a bluest kezdtek el játszani, ezek az újabb hatások természetesen beépültek. A '80-as évek hozták meg a szerencsét, amikor pár lelkes muzsikus elkezdte kutatni ezt a zenét. Kiderült, hogy az olyan nagy titánok, mint Abe Schwartz hegedűművész, vagy a híres klarinétos, Naftule Brandwein, még mindig éltek, noha már 90 felett jártak. A lelkes fiatalok felkutatták munkásságukat, átdolgozták, újból kiadták, Amerikában egymás után szaporodtak a klezmerzenekarok, reneszánszát élte szerte a kontinensen, és a gyökereket kutató USA-beli zenészek végül visszahozták a szülőföldjére is. A '90-esek években már Európában is egyre több klezmerzenét játszó zenekar alakult, többek között a Budapest Klezmer Band is. Miután Kárpátalján születtem, ebben a miliőben, légkörben nőttem fel, Munkácson magamba szívtam ezt az egész kultúrát, éreztem, hogy ez valamikor mindenképpen a felszínre fog törni. Amikor áttelepültem ide, a 70-es években, még nem volt itt az ideje, de 90-ben már igen. Elértünk Munkácstól, New Yorkig.

Miért alapította meg a Budapest Klezmer Bandet?
Azzal a céllal alapítottam meg, hogy a Kárpátaljáról átmenekített jiddis folklór ne merüljön feledésbe, hiszen ez kincs a magyar kultúra számára is. A Budapest Klezmer Band olyan városokat hódított meg, mint London, Amszterdam, Helsinki, New York, Róma, Milánó, sok-sok európai nagyváros, és nem is akármilyen koncerttermekben, mindenhol óriási teltházas sikerünk volt. A Budapest Klezmer Band Európában és Amerikában egyaránt ismert és közkedvelt.

Említette, hogy ez a zene népeket köt össze...
A klezmerzene hat az emberekre, a lelkükre, az érzésekre, óriási életösztön, életöröm, szeretet van benne. Teljesen mindegy, hogy Békéscsaba, vagy New York, London, vagy Mátészalka színpadán lépünk fel, a második-harmadik szám után a közönség gyakorlatilag ugyanúgy reagál, mintha valami láthatatlan beépített elem szólalna meg minden emberben. Érezni, hogy a muzsika és a közönség egységben van, egészet alkot, fontosak vagyunk egymásnak - ez egy óriási érzés, nem beszélve arról, hogy koncert után mosolygó arcokat látunk, odajönnek megköszönni az élményt. A Budapest Klezmer Band muzsikusai igen magas fokon játszanak hangszereiken, ezáltal bármilyen elképzelés, ami megszületik a fejemben vagy a lelkemben, és azt kottára tudom vésni, a muzsikusaim megvalósítják. Nem kétséges, a klezmerzene szeretete mindenkiben ott van valahol, és mindenkit elér, függetlenül attól, a világ melyik részén él. Ezek a dallamok Közép-Kelet-Európa azon területéről származnak, ahol valaha gazdag zsidó zenei kultúra virágzott.

Honnan táplálkozik, milyen forrásokat használ a zene életben tartására?
A gyökereimből táplálkozom. Fantasztikus zsidó közösségben nőttem fel Mohácson, a háború után. Édesanyám Auswitzból menekült meg csodálatos módon, míg édesapám 2000 kilométert gyalogolt hazáig az ukrán frontról. Ha az ember ép ésszel arra gondol, hogy két ember, aki megjárta a poklok poklát, majd sikeresen újra egymásra talál, nem a múlton vívódik, búslakodik, és töpreng, hanem képes nagy életörömmel mindent újrakezdeni. Így születtem én, és sok-sok gyerek a háború után Munkácson. Szülővárosomnak jelentős zsidó közössége volt a második világháborút megelőzően, ahol a klezmerzene virágzott. Ez a mesébe illő kezdet és környezet határozta meg életem útját.

Előző
  • 1
  • 2
Következő