Európa 40 százaléka nem internetezik

Az EU lakosainak jelentős része még mindig nem használja rendszeresen a hálózatot, és csak minden ötödiknek van széles sávú kapcsolata. A unió egészének leginkább a kutatás-fejlesztésben kell nagy lemaradást behoznia.

Az Európai Unió lakosainak 40 százaléka még mindig nem használja rendszeresen az internetet, és a háztartások 46 százalékának nincs internet-hozzáférése - derül ki az Európai Biztottság információs és kommunikációs technológiákról (IKT) szóló legfrissebb jelentéséből. Igen nagy az eltérés a legfejlettebb és a legszegényebb országok között az internetpenetráció terén: míg az élen álló Hollandiában a lakosok 83 százalékának van internet-hozzáférése, addig Bulgáriában ez a szám csupán 19 százalék. Az EU-tagok közül a lista élén az északi államok állnak, Svédország és Dánia 79, illetve 78 százalékos értékkel, míg a skála másik végén Görögország és Románia követi a bolgárokat 25, illetve 22 százalékos internet-penetrációval.

Több széles sávot akarnak

Az EuroStat adatai szerint az internethasználat elterjedése szoros összefüggésben van az életkorral, és a szociális-gazdasági viszonyokkal. Míg az európai 16-25 évesek 80 százaléka netezik rendszeresen, addig ez a 25-55-ös korcsportban már csak 58, az ennél idősebbek körében pedig csupán 25 százalékról mondható el. A legnagyobb lemaradásban az alacsonyan képzettek és a munkanélküliek vannak.

Az EU a maga részéről az árak letörése érdekében igyekszik felszámolni a szolgáltatói monopóliumokat és ösztönözni a piaci versenyt, és egységes európai regulátor létrehozását is sürgeti. Az internethasználatban a 2005-2007 közötti időszak hozott jelentős növekedést, amikor is nagyjából 25 százalékkal ugrott meg a széles sávú hozzáférések száma, és mintegy 40 millióval növekedett a felhasználók tábora. Így az EU-ban jelenleg mintegy 250 millió internetező él, akiknek 20 százaléka csatlakozik széles sávú kapcsolattal a hálózathoz: ezt az arányt a Bizottság 2010-re 30 százalékosra szeretné növelni. (Magyarországon ez az arány 14,2 százalékos, amivel nagyjából Csehország és Ciprus szintjén vagyunk.)

A kutatásra sokkal többet kellene fordítani

Az EuroStat adatai szerint az iskolák 96 százaléka rendelkezik neteléréssel, a vállalkozások 77 százaléka intézi banki ügyleteit online, és nagyjából minden második orvos kommunikál betegeivel vagy a szakrendelők laborjaival az interneten keresztül. Az EU megállapítása szerint az e-kereskedelem fejlődésében van lemaradás, ami ellen a Bizottság jelentése szerint a felhasználók jogainak és kötelességeinek szabályozásával kell tenni, növelve ezzel a bizalmat az internetes vásárlás iránt.

A kutatás-fejlesztés terén viszont nem állunk túl jól, ami az EU gazdasági fejlődésének jövője szempontjából aggasztó. Az uniós tagállamok erre fele annyit költenek az IKT-szektorban, mint az USA: a Bizottság szerint az a célkitűzés, hogy átlagosan a GDP-jük 3 százalékát áldozzák erre, igazán kevés. A világ legfejlettebb országaiban a kutatás-fejlesztési támogatások 30 százalékát teszik ki az információs és kommunikációs technológiák, amit az EU-nak is utol kellene érnie, hogy felvehesse velük a versenyt.