A legnépszerűbb, másodpercenként 1 megabit sávszélességű internetes hozzáférés nettó átlagára 2005 első féléve és 2007 második féléve között 40 százalékkal csökkent, miközben több mint kétszeresére nőtt a szolgáltatást igénybevevők száma - közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szerdán az MTI-vel.

Az NHH Tanácsa, az úgynevezett retail minus (RM) szabályozás keretében hatodik alkalommal tette közzé a kiskereskedelmi árakon alapuló szabályozott nagykereskedelmi árakat. A legfrissebb határozatokban megjelenő nagykereskedelmi árak a 2007. második félévi kiskereskedelmi árakból indulnak ki, és első ízben került a szabályozott körbe a csupasz DSL, azaz a vezetékestelefon-előfizetés nélküli széles sávú internet-hozzáférés nagykereskedelmi ára.

A közlemény szerint a szabályozás bevezetése óta az egykori vezetékes monopol szolgáltatók szolgáltatási területein mért átlagárak is jelentősen közeledtek egymáshoz, azaz csökkent az egyes földrajzi területek közötti indokolatlan árkülönbség. Az RM bevezetésekor volt olyan terület az országban, ahol az átlagár több mint két és félszerese volt a legalacsonyabb árszintnek. Mára az eltérés mértéke 50 százalék alá csökkent, miközben ma már valamennyi területen több szolgáltató ajánlatai közül választhatnak a fogyasztók.

A közlemény emlékeztet arra, hogy Pataki Dániel, az NHH elnöke szerint a most kihirdetett nagykereskedelmi árak további lökést adhatnak a piaci versenynek. Az elnök szerint az első ízben szabályozott csupasz DSL árszintje már most olyan, hogy a hatékonyan működő szolgáltatók versenyképes csupasz DSL termékekkel és a csupasz DSL-re épülő internetalapú hangszolgáltatásokkal (voice-over-DSL) is meg tudnak jelenni a piacon.

A csupasz DSL-szolgáltatás nagykereskedelmi ára a releváns nem csupasz nagykereskedelmi DSL-szolgáltatás árát legfeljebb kétezer forinttal haladja meg. A "csupasz" felár a Magyar Telekomnál a legalacsonyabb, 1.214 forint, míg a Hungarotelnél a legmagasabb, 1.942 forint. Mindez azt is jelenti, hogy a szolgáltatók versenyképes termékeket alakíthatnak ki, nemcsak szélessávú, de voice-over-DSL szolgáltatást nyújtva a vezetékes telefon-előfizetési piacon is.

A közlemény kitér arra is, hogy az RM szabályozás először a 2005 első félévi kiskereskedelmi árakon alapult. Akkor, a ma legelterjedtebbnek, legnépszerűbbnek számító 1 megabit sávszélességű lakossági, a forgalomtól független hozzáférések nettó kiskereskedelmi ára átlagosan havi 6.247 forint volt Magyarországon, míg ugyanez 2007 első félévére 4.282 forintra, 2007 második félévére pedig már több mint 40 százalékkal 3.749 forintra csökkent.

A közlemény szerint a retail minus módszer bevezetése előtt csak a Magyar Telekom és az Invitel területén volt verseny a kiskereskedelmi ADSL-szolgáltatók között. Az NHH szabályozási lépéseinek köszönhetően ma már minden korábbi monopolszolgáltató szolgáltatási területén van verseny a szolgáltatók között. A Magyar Telekom területén 25, a Hungarotel (Invitel) körzeteiben 10, a legkisebb területen szolgáltató Monortel területén pedig egy olyan cég kínál DSL-szolgáltatást, amely nem a korábbi monopolszolgáltató tulajdonában van.

Az NHH adatai szerint 2007-ben összességében 33 százalékkal, 1 millió 325 ezerre nőtt Magyarországon a vezetékes szélessávú hozzáférések száma. Az ADSL-előfizetések száma egy év alatt 21,5 százalékkal 745 ezerre, míg az összes kábelmodemes hozzáférés száma közel 53 százalékkal 580 ezerre növekedett - így a vezetékes szélessávú előfizetéseken belül a kábelmodemes hozzáférések részesedése a 2006 végi 38,3 százalékról 2007 végére 43,8 százalékra emelkedett.