Bloggerek a cenzúra ellen

A világ beszél, hallgatod-e? - így szól a világ legnagyobb civil újságírók által szerkesztett lapjának mottója. Az önkéntesek idén Budapesten rendezték meg éves találkozójukat, ahol még azt is megtudhattuk hogyan lehet megkerülni a Kínai Nagy Tűzfalat.

Harmincöt országból érkeztek a budapesti Global Voices Summit 2008-ra bloggerek, aktivisták és technológiai szakemberek. Az előadások során szó esett az online civil szerveződések működési lehetőségeiről. Hallhattunk arról, hogyan próbálják becsületsértési perekkel elhallgattatni a civil újságírókat az elnyomó rezsimek vagy az adott országokban megtelepedő cégek.

Ethan Zuckerman minden valószínűség szerint a világ legnagyobb szerkesztőségének egyik vezetője. Munkatársai a világ száz országában találhatóak meg, egy részüknek ismert a neve, mások inkább névtelenek maradnak saját biztonságuk érdekében. Közös jellemzőjük, hogy elégedetlenek voltak a hivatalos média által nyújtott hírekkel, nem szerették volna, ha hazájuk fontos kérdései kis színesként szerepelnének a nemzetközi sajtóban. Az aktivisták és helyi bloggerek által üzemeltetett lap mára a világ minden sarkából szállít hiteles helyi híreket. Az oldalon lehetőség van az egyes kontinensekre, országokra szűrni - aki hazánkról akar így tájékozódni, meglehetősen rosszul jár - de kínálnak tematikus válogatást az egyes problémakörökről szóló cikkekből is.

A YouTube-ra felkerült korrupt rendőr

A szöveges anyagok mellett gyakran hívják fel a figyelmet olyan civilek által készített videókra vagy képekre, mint a fent látható marokkói botrányvideó, amely az országban uralkodó korrupciós helyzetről rántotta le a leplet. Az amatőr újságírók által elkészített és a Global Voices által terjesztett anyagoknak nem feltétlenül örül a helyi hatalom. A marokkói videó készítőjét a rendőrség megpróbálta megtalálni, a felvétel YouTube-ra való kikerülésekor a hatóságok megpróbáltak nyomást gyakorolni a város fiataljaira. Szólásszabadsággal és helyi politikával foglalkozó aktivistának azonban nem olyanok állnak, akiket az ilyesmi zavar. Ahogy egy egyiptomi blogger, Alaa Abdel Fatah, mondta, vannak olyan fenyegetések, amelyekkel nehezebb megbirkózni. A gyermeküket féltő megrémített szülőkkel nehezebb szembeszállni, mint egy elnyomó kormánnyal - tette hozzá Fatah.

Többet adnak a híreknél

2006-os alapítása óta a Global Voices átment néhány apróbb változáson. A helyi híreket helyi szemmel bemutató globális napilap elkezdett kiállni olyan elvek mellett, amelyet szerkesztői fontosnak tartottak. Az ilyen problémákat egybefoglaló Advocacy oldalon ma már maréknyi hasznos projekt állásáról tájékozódhat az érdeklődő.

A Hozzáférés Megtagadva Térképen (Access Denied Map) az tekinthető meg, mely országokban milyen szolgáltatások elérését korlátozzák a törvény parancsának megfelelően a netszolgáltatók. Tudták, hogy Etiópiában nem érhető el a Google Blogger szolgáltatása, és hogy Thaiföldön különösen utálják a webkettes szolgáltatásokat, ezért több le van tiltva? A térképet nézegetve nem csak a hasznos információkat lehet begyűjteni, pár kattintással arrébb arról is értesülhet a leendő aktivista, mely eszközökkel lehet megpróbálni a korlátozások alól való kibújást.

Access Denied Map: netcenzúra-térkép Google-alapon

Számos olyan dokumentum van, amely a bloggereket és kiberdisszidenseket próbálja megtanítani, hogyan tarthatják meg inkognitójukat a weben anélkül, hogy a publikálással felhagynának. A Global Voices saját tananyaga a későbbiekben tárgyalt TOR hálózatból, az ingyenes Firefox böngészőből és a Wordpress.com blogszolgáltatóból legóz össze biztonságos publikációs felületet. Ezen túl a dokumentum tanácsot ad a webes levelezőszolgáltatás választásban is: fontos, hogy rendelkezzen SSL tanúsítvánnyal a biztonságos kommunikáció miatt és lehetőleg nem elnyomó, vagy az ilyen rendszereket kiszolgáló államban üzemeljen. Akinek a Global Voices anyaga nem lenne elég, annak a Riporterek Határok Nélkül szervezet kézikönyvét ajánljuk tanulmányozásra.

A Global Voices nem fogadja el a cenzúra logikáját, nem hisz abban, hogy az egyes szolgáltatások elérhetetlenné tétele működőképes stratégia lenne, hiszen a rezsimeket sértő tartalmakat nem lehet letiltani, gyorsan átköltöznek más oldalakra. "Olyan ez, mintha a sajtó lehozna egy cikket egy korrupciós ügyről, és válaszként betiltanák a papírt" - mondta Zuckerman. Hogy mégis valamennyire érthetővé váljon a cenzúra, az aktivisták összegyűjtötték az egyes országok blokkolásról tudósító oldalait. Az épp gyengélkedő Blockpages galériájában megnézheti a netező, hogy az ismert webes szolgáltatások helyett milyen lapok fogadják a netet szűrő országok polgárait, az 403 Checker szoftverrel pedig gyorsan ellenőrizheti a felhasználó, hogy mely oldalakkal nem érdemes próbálkoznia sem.

A nagy gyártókkal versenyez a TOR

Az internet szűrésének technikai részleteiről a TOR projekt atyja, Roger Dingledine tartott előadást a nap végén. Az általa megteremtett szoftver lehetővé teszi a titkaira kényes embereknek, hogy több szerveren keresztül, titkosítkérjenek le weblapokat, megőrizve anonimitásukat. Dingledine eredetileg nem is gondolt arra, hogy az általa kitalált eszköz a netszűrés megkerülésére is alkalmas lehet. Mint mondta az általa elképzelt felhasználók inkább versenytársak lapjait tanulmányozó céges emberek, pedofilokra vadászó rendőrök - hiszen borzasztó nehéz bárkit is lépre csalni, ha fbi.gov-os szerverről érkezik az ügynök - és szabadságjogait komolyan vevő, ám szabad országokban élő netezők voltak. Az informatikust meg is lepte, amikor megérkeztek az első levelek olyan felhasználóktól, akik a cenzúrát játsszák ki a hálózat segítségével. Dingledine azt is kiemelte, hogy ez az egyetlen olyan szoftver, amelyet az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma és a netes szabadságjogokat védő EFF egyaránt támogatott.

Így működik a TOR

Azzal, hogy a TOR a cenzúra alatt élők egyik fő szoftvere lett, jelentősen nőtt a tét is. Innentől pedig nem iráni vagy kínai netrendőrökről szólt a történet, a digitális "fegyverkezési verseny" másik oldalán megjelentek a szűrőszoftvereket gyártó nagy amerikai cégek és az általuk alkalmazott diplomás informatikus mérnökök tömegei. A kínai nagy tűzfalat ugyanis nem helyben gyártott eszközökből, hanem Cisco routerekből építették, a jemeni internetcenzúra sem helyi gyártású szoftveren fut, hanem a kaliforniai Websense-től vásárolt megoldás a lelke. Ez a felismerés ahhoz vezetett, hogy a fejlesztők megpróbálták jobbal elrejteni az addig könnyen felismerhető - ám nem lehallgatható - TOR-os forgalmat. Aki ma a hálózatot használva netezik, úgy tűnik a figyelő szemeknek, mintha egy szabványos Firefox böngészővel böngészne a neten SSL titkosításon keresztül. Így nehezebb megtalálni a maguk nyitotta kiskapukon közlekedő aktivistákat.

A TOR megteremtője természetesen realista, titkosítással foglalkozó emberként nem is lehet más. Felhívta a figyelmet arra, hogy csupán a projekt hivatalos oldaláról letöltött szoftver biztonságos, amit jelenleg blokkolnak Kínában. Aki pedig a helyi Google-t, a Baidut használva indul a TOR utáni keresésre, könnyen lehet, hogy a kínai hatóságok által módosított szoftverhez jut hozzá. Az sincs jobb helyzetben, aki olyan számítógéppel kénytelen beérni, amit többen használnak és bárki telepíthet rá bármit.

Ethan Zuckerman azt üzente...

Az előadások közti kávészünetek egyikében sikerült pár szót váltanom Ethan Zuckerman-nel, a Global Voices alapítójával. Nem tudtam megállni, hogy ne tegyem fel a találkozó Crowdvine-os közösségi hálója által inspirált kérdést, mit tenne, ha ő irányítaná az internetet. A civilmédia-guru szíve szerint arra késztetné az embereket, hogy többet olvassanak a világ egyéb tájairól, olyan internetet szeretne, ahol az origo.hu megnyitásakor néhány véletlenszerű oldal is megnyílna a világ más tájairól, ezzel szélesítve a neten szörfözők nézőpontját.

Zuckerman a közös szerkesztésű, térképen megjelenített híreket tartja az elmúlt év legnagyobb vívmányának. A kenyai választásokat követő erőszakhullámot bemutató Ushahidi.com az egyes incidensekhez linkelt híreivel sokkal megdöbbentőbben mutatja be az afrikai országban uralkodó állapotokat, mint azt egy bármennyire jó cikk tenné magában.

...elfogyott a regimentje

Bár a magyar bloggerek igen kis számban képviseltették magukat a találkozó első napján, mégis megkérdeztem, kiből lenne az ideális Global Voices tudósító. A szervezet egyrészt azokat várja, akik képesek lennének a magyar blogos történéseket és a közéletet követve heti rendszerességgel összefoglalót írni hazánk eseményeiről kitűnő angolsággal. Az ilyen civil újságírók nagyban hozzájárulnának, hogy hazánk ne csupán zavargások - és találkozók - alkalmával jelenjen meg a Global Voices hasábjain. Az angolul cikket írni nem tudóknak sem kell azonban elkeseredniük, hiszen van lehetőség a lap anyagainak magyarra fordítására és a Global Voices magyar kiadásának elindítására is. Bármelyik feladatra is éreznek elhivatottságot a magyar bloggerek, Veronica Khoklova és Solana Larsen szerkesztők szívesen informálják őket a közös munka lehetőségeiről. Hozzá kell tennünk, a Global Voices nonprofit alapon működik, így nem tud fizetni az önkénteseinek, ám remekül néz ki bármely sajóval kapcsolatos önéletrajzban.