Hamisítják a katonai elektronikai alkatrészeket is

A hírek szerint nem csupán a kereskedelemben kapható termékekben okoznak gondok a hamisított termékek és a rossz minőségű áru. Egyre több katonai minőségű elektronikai komponensről derül ki, hogy a valóságban kereskedelmi minőségű, és néhány esetben az is beigazolódik, hogy évtizedekkel régebbi, mint amit a gyártás dátumaként feltüntetnek rajta.

A katonai és a kereskedelmi minőségű alkatrészek közti különbség egyáltalán nem jelentéktelen. A legtöbb esetben a katonai minőségű termékeknek olyan körülmények között is működniük kell, amelyekre a hétköznapi elektronikus eszközökbe szánt alkatrészek tervezésekor nem számítanak. Például meg kell birkózniuk a hőmérséklet és a páratartalom szélsőséges ingadozásával. Kritikus fontosságú, hogy az alkatrészek ilyen szélsőséges körülmények közt is működőképesek maradjanak, hiszen valamivel veszélyesebbnek tűnik, ha egy vadászgépben leáll a radar, mint amikor megkukul egy mobiltelefon.

Jöhet a tucattermék

A probléma forrása még az 1994 és 1996 közötti időszakra tehető, amikor a Clinton-adminisztráció két kapcsolódó törvényt is sikerrel beiktatott. Az egyik a szövetségi beszerzéseket érintette (Federal Acquisition Streamlining Act - 1994), a másik az 1996-os Clinger-Cohen törvény (eredetileg információs technológia menedzsment reform törvény). Mindkettő azért született, hogy egyszerűsítsék vele a szövetségi beszerzési procedúrát, és lehetővé tegyék, hogy bizonyos területeken a boltok polcain is megtalálható hardvereket használjanak.

A koncepciót úgy tálalták a Kongresszus és a nagyközönség elé, hogy óriási összegeket takaríthatnak meg vele. Az eredeti ötlet az volt, hogy a hatalmas gyártási és fejlesztési költséggel megtervezett és implementált, saját, egyedi termékek helyett a kormányzati szervek olyan eszközöket használjanak, amelyek már készen hozzáférhetőek a piacon - esetleg ilyeneket módosítsanak igény szerint.

Kis, olcsó, módosított processzorok

Megnyirbálták a Pentagon büdzséjét, és az olcsó, kereskedelmi forgalomban is megvásárolható termékek beszerzését támogatták, ennek pedig egyik nem várt következménye az lett, hogy a közvetlenül a gyártótól beszerzett alkatrészek száma meredeken csökkenni kezdett. Az új szabályozás elvette az állami beszállítóknak kedvét attól, hogy olyan rendszereket tervezzenek, amelyek drága, kis számban készített elektronikát vagy processzorokat tartalmaznak. A Pentagon többé nem volt képes finanszírozni az adott célra tervezett, alacsony példányszámban készülő elektronikai eszközök gyártását, a gyártók pedig többé nem gondolkodtak ilyenek előállításában.

A képen ugyan egy Amerikában nem rendszeresített MIG látható, de ebben is hasonló elektronikus berendezések vannak, mint az amerikai vadászgépekben

Azzal, hogy a legtöbb cég elektronikai alkatrészei vagy éppen késztermékei gyártását Kínába helyezte át, olyan biztonsági rés támadt, amely nem maradt teljesen figyelmen kívül. A Védelmi Minisztérium felismerte, hogy azok a processzorok, amelyet beszerez és használ, elég komplexek ahhoz, hogy észrevétlenül "trójai faló" és "hátsó bejárat" technikákat rejtsenek el bennük. El is indítottak egy programot, és olyan eljárások megtervezését tűzték ki célul, amelyek képesek lesznek áramkör és chip szinten érzékelni az utólagos módosításokat, beavatkozásokat. Ezek befejezése viszont még évekre van.

Nem jó a minőségvizsgálat

Az Egyesült Államokban napirenden van a kérdés, hogy Kínát megakadályozzák a túlságosan is gyors fejlődésben és a csúcstechnológiához való hozzáférésben. Az Intel például gyárat épít Sanghajban, de a létesítmény nem fog olyan csúcstechnológiákat használni, mint amilyeneket a chipgyártó óriás más gyáraiban láthatunk - a Fab 68 processzorok tokozását fogja végezni, tehát a CPU-k magját máshol állítják majd elő, és azok készen érkeznek Kínába. Még így is vannak, akik azon aggódnak, hogy a jelenlegi amerikai chipes csúcstechnológia mögött több generációval lemaradt kínai gyártási technológia miatt nem éppen a legjobb ötlet egy "potenciális ellenség kezébe adni azokat az eszközöket, amelyekkel az USA készíti a csúcstechnológiáját".

Ugyanakkor a potenciális veszély mellett valódi, kézzelfogható probléma a katonai minőségű alkatrészek hamisítása. A hibás alkatrészeket nem tisztaszobákban és chip szinten módosítják, hanem kis műhelyekben építik ki öreg nyomtatott áramköri lapokból - majd úgy kozmetikázzák azokat, hogy új, katonai minőségi elvárásoknak megfelelő alkatrészeknek tűnjenek. A probléma jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olyan beszállítóktól származó komponensek mondtak csütörtököt, mint a Boeing, a Raytheon, a BAE, a Northrop Grumman vagy a Lockheed. Ez azt sugallja, hogy az alkatrészek eredetiségének vizsgálatára nem fordítanak a cégek megfelelő figyelmet, és jelentős mennyiségű hamisított alkatrészt építenek be létfontosságú rendszerekbe. Ennek az ár az oka; a költségcsökkentés nevében a szövetségi kormány számos autentikációs eljárást egyszerűsített, vagy éppen épített le.

A Skype is először csak gyanús volt

Hogy az aggodalmak nem alaptalanok, az is alátámasztja, hogy bebizonyosodott: a Skype kínai partnere, a TOM Online olyan Skype-változatot kínál letöltésre, amely kiszűr és rögzít bizonyos szöveges üzeneteket, melyek "politikailag érzékeny" témákat érintenek. Mi több, ezeket a személyes felhasználói adatok mellett bárki számára elérhető szervereken tárolják.

A kínai felhasználókat nem lepte meg igazán a hír, ez csak a nyugati világban vert hullámokat. Közöttük már legalább két éve terjed, hogy a TOM-féle Skype klienst érdemes elkerülni, de a botrány akkor robbant ki, amikor a pletyka be is bizonyosodott. A Skype hitelessége és szavahihetősége sokat romlott a botrány kapcsán, miszerint ennyire lelkesen szolgálják ki Peking igényeit.