Ingyenjáték: feszültségoldó lövöldözés a haverokkal

2008.10.17. 17:33

Várkastélyok udvarán lehet rakétavetővel, golyószóróval vadászni a haverokra a Sauerbraten című FPS játékban. Klassz ingyenes játékprogramokat felvonultató cikksorozatunk első részéből kiderül, hogy nem kell feltétlenül több százezer forintos PC ahhoz, hogy egy jót játsszunk.

Régen nem igaz, hogy a videojátékokat kedvelő emberek magunknak való, szomorú, magányos lények lennének. Korunk fejlesztői tudják, hogy egymás ellen játszani jóval szórakoztatóbb, mint a gép által irányított közepesen buta robotok felett győzedelmeskedni. Jelen cikkel induló sorozatunkban hetente egy ingyenes több játékost fogadni képes szoftver ajánlunk hétvégi LAN-partira vagy a következő heti üresjáratok kitöltésére. A programokhoz, játékokhoz nem kell drága és erős hardver, az átlagos irodai PC-ken is élvezhető sebességgel futó szoftverekel kezdünk, amelyeket saját bőrünkön is tesztelünk.

Sauerbraten: önfeledt gyilkolászás

A rajnai marhasült nevét kölcsönvevő Sauerbraten FPS nem egy bonyolult játék. Alkotója, a Far Cry megalkotásán is munkálkodó Wouter van Oortmerssen sem próbálja komoly dolgonak beállítani a művét. A programozó a WikiQuotes szerint a következőképpen foglalta össze játékát: "Még több dolgot ölsz meg. Vége." És itt a még több csupán arra utal, hogy már a Cube nevet viselő előző részben sem volt az élmény holmi történetnek alárendelve.

A program a Quake stílusú lövöldözős játékok hagyományát folytatja. A játékosok avatárjai csak távolról emlékeztetnek az emberre - alapból egy kibernetikus tuninggal ellátott ogréval vagyunk - a sebesülés és a halál nem jár vérrel, a feltámadásra pedig csak másodperceket kell várni. Még a fegyverek felvétele is stilizált, különböző logójú dobozokat kell összegyűjteni a lőszerhez jutáshoz, a stukker pedig automatikusan jár hozzájuk. A fegyverválaszték klasszikus: pisztoly, sörétes, géppuska, rakétavető és valami íjpuskára hasonlító lassan töltő szerkezet, ami iszonyatosan nagyot üt. Egyedül a bujkálós játékosok kedvence, a távcsöves puska hiányzik, ennek a beszerzéséhez ingyenes mod-csomagokat kell telepíteni. A játék iszonyatosan pörgős, könnyű zsigerből, reflexekre hagyatkozva játszani, ráadásul az a vád sem érheti, hogy igazából erőszakos lenne, kibersport ez a szó legnemesebb értelmében.


Gyengébb PC-n is elfut, jobb konfiguráción pedig még szép is a Sauerbraten

Partijáték hálózatra

Otthoni hálózaton is remekül lehet játszani a Sauerbratent, nem szükséges nyilvános szerverhez csatlakozni. A kiszolgálót a játék könyvtárában található server.bat fájllal lehet elindítani, ezután már csak a klienseknek kell megmondani a Server browserben, hogy a helyi hálózaton is keressenek szervert. A rendszer beindításához két percre sincs szükség, és máris kezdetét veheti a baráti gyilkolászás.

 

A szokásos mindenki mindenki ellen (free for all) és az ellenfél zászlajának megszerzéséről szóló capture the flag játékmód kínál néhány érdekességet a Sauerbraten. Vannak olyan módok, ahol nem az ellenfél lelövéséért jár a pont, hanem egyes bázisok megszerzését és megtartását díjazza a játék. Az orgyilkos játékfajtában pedig a csak a kijelölt játékos leterítéséért jár a pont. Mindegyik típusnak létezik olyan verziója is, ahol a játékosnak különösen kell figyelnie a bőrére, mert a kidobós játék szabályaihoz hasonlóan egy lövésbe is bele lehet halni.

Nagy nyitott terek

Az aréna játékok ugrálós őrülete ugyan jórészt hiányzik a játékból, a meccsek többsége ennek ellenére sem kazamatákban, egymásba futó pincerendszerekben játszik. A Sauerbratennel érkező pályák szerkesztői jó ízléssel bánnak a nyílt terekkel, hagyják a játékost várárokban úszni vagy a szabad digitális ég alatt szaladgálni sörétes puskával a kezében. Egyedül a felhasználók realitásérzékét nem szolgálják ki, a legnagyobb esések sem vonnak le az életerőből, erre csakis a többi játékos jól irányzott lövései képesek.

Forrás: [origo]
Leshet az ellenfél, hogy ki lövi fentről

A szépen kidolgozott terek és a játék közben szóló tempós rockzene hamar karneválhangulatot teremt bármely társaságban. A program pedig hagyja, hogy egymás hajóját a zászló megszerzéséért megtámadó kalózzá vagy a kastély folyosóit feldúló várvédő harcosokká váljunk egy-két órára.

Játékgép sem kell hozzá

A Sauerbraten nem kivételez, minden elterjedtebb platformon és operációs rendszeren hajlandó elindulni a powerPC-s Macintoshtól a windowsos PC-kig. A játék erőforrásigénye sem nevezhető hatalmasnak, egy ötéves PowerBookon és a szabvány irodai gépeken ugyanolyan jól futott. A szépen csillogó víz és a hangulatos árnyékok élvezetéhez azonban már szükség lehet erősebb videókártyára.

Forrás: [origo]
Csendélet támadás előtt

Nem kell azoknak sem elkeseredniük, akiknek nincs telepítési jogosultságuk az irodai gépükre. Az internetről ingyenesen letölthető linuxos játékos DVD-k megoldást jelenthetnek a problémára. Természetesen az IT részleg meggyőzése arról, hogy a Sauerbraten nélkülözhetetlen program, még mindig könnyebb útnak számít.

Nem minden hardvernek barátja a Linux

A Linux-Gamers.net-ről letölhető lemezzel tettünk egy rögtönzött LAN-parti keretében próbát, ám az újabb számítógépekkel folymatosan problémákba ütköztünk. Az első meglepetést a wifi okozta, illetve a wifi támogatás teljes hiánya. Drótos hálózaton példásan teljesít a rendszer, azonban a vezeték nélküli kártyákról tudomást sem vesz. Aki arra számít, hogy a barátaival minden kényelmetlenség nélkül össze tud szervezni egy kellemes fél órás lövöldözést az otthoni wifin, nagyot fog csalódni.

A live DVD minden további nélkül remekül elindult a szerkesztőség átlagosnak mondható irodai gépein, szóba állni sem volt hajlandó a fiatalnak a legjobb indulattal sem mondható 3 gigahertzes Pentium D processzort és Radeon X1600-as kártyát tartalmazó  tesztgépünkkel, és erős akadásokkal, képregény üzemmódban működött csak a tesztben résztvevő Penryn processzoros X3100-as videokártyával szerelt laptopon.

A hardvergyártó a bűnös?

A rossz eredményeket valószínűleg az elégtelen vagy egyáltalán nem létező driverek okozták. Azokon a gépeken, ahol a rendszer felismerte a videokártyát, majd némi Richard Stallmann-t idéző fenyegetőzés után telepítette a zárt forrású meghajtóprogramokat, sokkal jobban mentek a játékok. Az instant játékot ígérő lemezeket csak a korosabb gépekkel és jól bekábelezett hálózattal felszerelt irodákban dolgozóknak ajánljuk. A parti beharangozása és a lemezek nagybani sokszorosítása előtt érdemes egy gépen kipróbálni, hogy működnek-e elfogadható sebességgel a játékok.

Cikksorozatunk következő részében is maradunk a lövöldözős játékoknál, jövő pénteken egy képregények világát idéző, rendkívül pörgő ritmusú, ugyancsak ingyenes játékprogramot mutatunk majd be.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK