Leáldozott a modemes csalóknak

2001-ben indult, a károsultak nagy száma miatt 2005 környékén nagy visszhangja volt a sajtóban, majd elcsendesült a betárcsázós csalásnak nevezett visszaélési forma. Azért még októberben is került fel csaló szám a tiltólistára.

Október elején került fel utoljára hívószám arra a feketelistára, amelyet a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) kebelén működő hírközlési fogyasztói jogok képviselőjének irodája állít össze és frissít négy év óta. A listán azok a számok szerepelnek, amelyekről bebizonyosodik, hogy az úgynevezett betárcsázós csaláshoz használják őket. A számok jegyzékét közzéteszik az interneten, de fontosabb, hogy azt a telefontársaságok között is köröztetik, így azok megakadályozzák, hogy közvetlenül tárcsázhatók legyenek - azaz valaki áldozatául essen a trükkös csalásnak.

Az egész világot behálózzák

A jegyzékbe bekerült utolsó szám egyébként valahol Bulgáriában "csöng", de a lista földrajzilag színes képet mutat, Ausztriától kezdve a Vatikánon át számos nyugat-európai ország szerepel rajta, nem beszélve az afrikai, óceániai egzotikus helyekről vagy éppen az Iridium és EMSAT műholdas rendszerekről, ahova szintén befuthat egy-egy hívás. A teljes listán több mint 350 szám, illetve számmező szerepel; ezekkel próbáltak visszaélni a netezők kárára. A legtöbb tiltott szám meglepő módon tavaly került fel: összesen 123, a legkevesebb pedig idén: mindössze 10.

Jelentősen csökkent, sőt, mára gyakorlatilag megszűnt a betárcsázós csalásokkal kapcsolatos fogyasztói bejelentések száma - tájékoztatta lapunkat Takács Péter, a hírközlési fogyasztói jogok biztosa. Idén egyetlen - egyébként nem egyértelműen a betárcsázós csaláshoz sorolható - bejelentés érkezett ebben a témában az NHH-hoz, míg a csúcsidőszakban, 2004 környékén a beérkezett több mint 300 panasz zömét ezek adták. Takács szerint a visszaélés visszaszorításához hozzájárult az NHH és a civil szervezetek által folytatott felvilágosító kampány, valamint az is, hogy már elenyészően kevés a modemes internetet használó felhasználó.

Tizedannyi modemes

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2003-ban volt a legtöbb modemes előfizető, számuk meghaladta a 350 ezret, azóta, a széles sávú hozzáférési lehetőségek elterjedésének és az árak csökkenésének hatására évről évre kevesebb a számuk: 2006-ban már kevesebb, mint százezren, idén júniusban pedig már csak 28 ezren hallgatták az internetre kapcsolódáskor a modem ciripelését. A ma modemezők száma tehát kevesebb mint egytizede az öt évvel ezelőttinek - kevesebben futhatnak bele egy csaló programot terjesztő weboldalba.

Maga a csalássorozat egyébként még 2001-ben kezdődött azzal, hogy élelmes külföldi vállalkozások emelt díjas telefonszámokat béreltek, és az internet nem túl szalonképes oldalain elhelyeztek olyan kis szoftvereket, amelyeket a gyanútlan - és felelőtlen - előfizetők a gépükre töltve és telepítve feltárcsázták ezeket a számokat. A telefontársaságok közti nemzetközi megállapodások szerint a külföldi hívások úgynevezettt végződtetési díjait mindig átutalják egymásnak a szolgáltatók, így függetlenül attól, hogy szándékos vagy "nemakarom" tárcsázásról volt szó, a hívás árát az előfizetőnek mindenképpen ki kellett fizetni.

A csalásról 2004 elején kezdett cikkezni a sajtó, addigra már több modemes internetező pórul járt, nemritkán százezres nagyságrendű telefonszámlát kapva. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek az úgynevezett dialer programok, amelyek a gépre telepítve hívogatták a külföldi emelt díjas számokat, elsősorban pornó- és warezoldalakról töltődtek az internetezők gépére, méghozzá a felhasználók aktív közreműködésével. Ezért elképzelhető, hogy sokan nem is tettek panaszt, "benyelték" a kisebb túlszámlázást annak érdekében, hogy ne derüljön ki, milyen oldalakat is látogattak.