Csemege az új Ubuntu

Új verzió tölthető le az egyik legbarátságosabb Linuxból, az Ubuntuból: a 8.10-es verzió számos hasznos újítást tartalmaz, de próbáink során az is kiderült, hogy van még mit csiszolni rajta. Noha az új "Ubi", ha egyszer belőtték, zokszó nélkül szolgál a mindennapokban, immunis a vírusokra is, telepítéséhez lehet, hogy fel kell hívni az informatikus haverokat - ha viszont van egy üres CD-je, kockázatmentesen kipróbálhatja a Windows egyre komolyabb alternatívájának tekinthető, teljesen ingyenes operációs rendszert.

Az Ubuntu első verziója még 2004-ben jelent meg, egy átlagfelhasználó számára azonban csak másfél-két éve mertük ajánlani a Canonical cég ingyenes operációs rendszerét - a céget egyébként tulajdonosáról, Mark Shuttleworth neve kapcsán is ismerhetik az olvasók, ő volt ugyanis a második űrturista milliárdos. Legutóbb májusban teszteltünk Ubuntut, most azonban megérkezett a legújabb kiadás, amely a mindennapi használat során is érzkelhető újdonságokkal szolgál a felhasználóknak, kipróbáltuk a 8.10-es verziót.

Legalább olyan szép mint a Windows

Ahogy a korábbi verziók esetében, a mostani verziót is CD-re írható képfájl formátumban lehet beszerezni teljesen ingyen: a 700 megabájtos állományt a Szoftverbázison is elérhetővé tettük. Már tavaly karácsonyra is az Ubuntut ajánlottuk olcsó PC összerakását bemutató cikkünkben, a kezelőfelület azóta is tetszetős, a gombok, ablakok, menük egyáltalán nem fapadosak, ezt a Linuxot tehát nem lehet azzal vádolni, hogy fapados kinézete elrémíti a kezdő felhasználókat. Az Ubuntu egyik előnye, hogy kockázatmentes kipróbálási lehetőséget biztosít használójának: telepítőlemezéről a PC-n végzett bárminemű módosítás nélkül elindítható egy alaprendszer, de Windows alól is elvégezhető a telepítés, ilyenkor az Ubuntu egy saját mappába kerül, egyedül az általa használható lemezterületet kell megadni, ez optimálisan legalább 6-8 gigabájtot jelent.

Pendrive-ra is felrakható vészhelyzet esetére

Egy új lehetőség, hogy a 8.10-es változatot akár egy legalább 1 gigabájtos pendrive-ra is fel lehet telepíteni: : ha van tartalékban egy használaton kívüli meghajtó, érdemes rávenni az Ubuntut, mert például arra is lehet használni, hogy idegen számítógépről biztonságosan netezzünk, de ha a Windows vírus, féreg vagy egyéb métely miatt elhasal, akkor is jól jöhet, csak be kell dugni, és már lehet is használni - ráadásul az USB-s háttértárra a CD-től eltérően például dokumentumok, beállítások is elmenthetők.

Itt lehet pendrive-ra telepíteni az Ubuntut pár klikkeléssel (még több kép)

Ehhez először a lemezről el kell indítani a Linuxot, abban pedig a Rendszer, Adminisztráció menüponton belül kell kiválasztani a Create a USB startup disk menüpontot. Itt egyben azt is megtapasztalhatja a felhasználó, hogy bizony a magyarítás nem száz százalékos, bár szerencsére a rendszer mindennapos használathoz szükséges részei magyarul kommunikálnak az emberrel. A winchesterre történő telepítés is elég barátságos, akár Windows mellé is fel lehet pakolni az Ubuntut, ráadásul az egész dolog minimális beavatkozást igényel, a billentyűzetkiosztást, tartózkodási helyet, órát kell beállítani, semmiféle hackertevékenységet nem igényel.

Mobilinternet és wifi: egyszerű is, meg nem is

Fontos újdonsága a legújabb kiadásnak, hogy a hálózati beállításokat sokkal kényelmesebb elvégezni benne, mivel ugyanazon a felületen lehet megadni a vezetékes, vezeték nélküli és mobilinternetes kapcsolatok használatához szükséges paramétereket -ez nagyon fontos, mivel manapság a legtöbb PC-vel az internetre csatlakoznak.

Kábeltévés netkapcsolat esetében eddig sem kellett sokat teketóriázni az Ubuntuval, elegendő volt az Ethernet-kábelt csatlakoztatni. DSL-internet birtokában már a szöveges konzolba begépelt paranccsal lehetett elvégezni a hálózati beállításokat, az új verzióban végre ezt is normális, grafikus felületen lehet elvégezni. A wifin való internetezés egyszerűsége viszont kétesélyes, nagyban függ attól, hogy az adott gépben milyen gyártmányú lapka biztosítja az átvitelt. A standard Intel típus esetében nem sokat kell variálni, esetünkben a Dell gyártmányú laptopon viszont külön kellett aktiválni az ehhez szükséges illesztőprogramot, amit a Rendszer, Adminisztráció, Eszközmeghajtók pontban lehet elvégezni. Ugyanitt tudtuk a noteszgépben lévő ATI videokártyát kihasználó drivert is telepíteni, ez ugyanis az operációs rendszertől eltérően nem nyílt forráskódú, az egész machinálásra tehát leginkább jogi okokból van szükség.

Egyből menne a mobilnet, ha jók lennének a beállítások (még több kép)

Egyre népszerűbbek a mobilinternetes modemek, ezeket eddig elég komplikált volt beállítani, az új Ubuntuban azonban már ez is leegyszerűsödött. Mint kiderült, némi szépséghibával. Tesztelőnk egy T-Mobile web'n'walk box USB-modemet dugott rá laptopjára: korrekt módon automatikusan felismerte az eszközt a Linux, és a hazai szolgáltatók listája is megjelent a képernyőn, csak ki kellett választani az operátort. Az egyetlen gond, hogy a T-Mobile esetében konkrétan rosszak a beégetett beállítások, így a kapcsolat nem működött. A hasonló cipőben utazók kedvéért segítünk a hiba orvoslásában: a beállítások hozzáadását követően a kapcsolatkezelő ikonjára kell kattintani jobb gombbal, itt kiválasztani a Kapcsolatok szerkesztése pontot, ott pedig a Mobil széles sáv fület. Itt a Szerkesztés-t választva eljutunk a beállításokig, ahol Felhasználónév és a Jelszó melletti szövegeket egyszerűen ki kell törölni. Némi vigaszt jelent, hogy ez a beállítás eddig az általunk próbált összes Linuxban tévesen szerepelt.

Nem nyúlja le a haver a privát fotókat

Hatalmas ötlet az új vendégfiók bevezetése: ez akkor hasznos, ha valaki csak egy pillanatra szeretné használni számítógépünket, hogy mondjuk megnézze a leveleit, vagy chateljen egy ismerősével. Noha vadidegeneket feltehetően senki nem szokott PC-jéhez engedni, az Ubuntuban adatait biztonságban tudhatja. Ilyen esetekben ugyanis elég rákattintani a jobb felső sarokban elérhető menüben a Vendég-munkamenet gombra, ilyenkor a rendszer zárolja a hozzáférést a tulajdonos minden privát adatához, netezni azonban engedi a jóbarátot. A megnövelt privacy egyébként az ő előnyeit is szolgálja: kilépését követően az ő jelszavai, s a felkeresett honlapok listája is törlődik, mindkét fél intim szférája sértetlen marad.

A Vendég-munkamenettel nem nyúlják le adatainkat (még több kép)

Ugyancsak az adatok védelmét szolgálják az újonnan bevezetett titkosított könyvtár: az ebbe helyezett fájlokat az Ubuntu rejtjelezi, így ezekhez például egy laptoptolvaj sem tud hozzáférni. Az ötlet nem rossz, mivel azzal, hogy a rendszer csupán egy mappát, nem az egész merevlemezt titkosítja, nem foglal le túl sok erőforrást.

Szintén a használatot könnyíti az, hogy a beépített fájlkezelő már a Firefoxhoz hasonló füles üzemmódot is kínál, a multimédiás lejátszószoftver is elég jól működik, s persze alapból a rendszer része a képszerkesztő, CD-író, nettelefonos alkalmazás, és ingyenes OpenOffice is. Ebből még csak a régi, 2.4-es verzió került bele, a sok újdonságot kínáló 3-asból még nem készült el a magyar verzió. Az új szoftverek hozzáadását a menüben saját felület szolgálja, a letöltést az operációs rendszer maga elvégzi, ugyanitt lehet eltávolítani is a felpakolt szoftvereket.

Nem rossz, de csiszolandó

Összességében az Ubuntu ingyenességéhez képest egy nagyon komoly képességekkel bíró operációs rendszer, amelyet még a kártevők is kevésbé fenyegetnek a Windowsnál. Használatát leginkább az bonyolítja, hogy bizonyos részei zárt forráskódúak, ezeket az elemeket pedig a felhasználónak manuálisan kell aktiválnia, általában valamilyen használati feltételek elfogadása mellett. Ezen kívül még továbbra is kell csiszolni a legfurcsább szituációkban jelentkező inkompatibilitási problémákon, ha ilyenbe botlik az ember, érdemes a magyar Ubuntu közösség segítségét kérni. Búcsúzóul szolgálunk még egy ilyennel: az Ubuntu időnként idegesítően megcsipogtatja a PC Speakert, a nemkívánatos hangeffektet az alábbi parancssal lehet száműzni: sudo modprobe -r pcspkr (A parancsot az Alkalmazások, Kellékek, Terminál ablakába kell begépelni.)