"Vegyen Viagrát, Rolex-órát olcsón" - ehhez hasonló hirdetésekkel szinte mindenki találkozott már elektronikus levelesládájában.  A Cisco cég biztonsági tanulmányából azonban az is kiderül, hogy a legális hirdetőkhöz hasonlóan a spammerek is kezdenek célzott marketingre váltani a jobb hatékonyság elérése reményében.

A hálózati eszközöket gyártó cég által kiadott éves internetbiztonsági tanulmány szerint az idén már naponta mintegy 200 milliárd darab kéretlen levelet küldtek szét a spammerek a világhálón, ami a tavalyra becsült érték duplája. Tovább rontja az összképet az is, hogy egyre nagyobb arányban landol a felhasználók postafiókjaiban személyre szabott levélszemét, amely nagyobb eséllyel képes átjutni a spamszűrő rendszereken.

Hogy miként tudják személyre szabni a kéretlen reklámot a küldők? Az AP hírügynökség beszámolója szerint többek közt online adattolvajlás útján, amelynek során nem csupán a leendő célpont e-mail címét, hanem egyéb személyes adatait is megszerzik - például azt, hogy hova járt iskolába, vagy melyik banknál vezeti számláját. Az ilyen üzeneteket ráadásul gyakran olyan jó hírű webmail-szolgáltatásokról küldik szét, mint a Gmail vagy a Microsoft Live mailje, ezeket ugyanis rengetegen használják mindennapjaik során, így lehetetlen egész tartományukat letiltani egy levelezőszerverről. Az üzenetekben kiküldött hiperlinkek gyakran profi kivitelezésű webhelyekre vezetnek, amelyeken vagy kicsalják a látogató adatait, vagy kártékony szoftvereket juttatnak a PC-jére.

A Cisco adatai szerint az ilyen módon kiküldött, kvázi célzott marktinget alkalmazó spamek az összes levélszemét 0,4 százalékát teszik ki. Ez ugyan kevésnek tűnhet, de ha figyelembe vesszük azt, hogy a teljes internetes e-mailforgalom 90 százalékát a kéretlen reklámok teszik ki, már jóval drámaibb a helyzet: becslések alapján 800 millió ilyen profi kivitelezésű csalárd spamet küldenek ki a netezőknek. Egy évvel ezelőtt a támadások e típusa még a teljes levélszemét 0,1 százalékát tette ki.

A hagyományos e-mail mellett most már az sms-t is alkalmazzák a netes csalók, akik a mobiltelefonra küldött üzetenetkben például Google-szolgáltatások jelszavait, vagy céges adatokat kérnek ki arra hivatkozva, hogy egy hivatalos hatósági ellenőrzéshez van szükség azokra.