Tizenkét évvel az után, hogy az IBM szuperszámítógépe sakkban megverte Garri Kaszparov világbajnokot, a cég által kifejlesztett mesterséges intelligencia újabb, az emberi elme elleni megmérettetésre készül: ezúttal az idehaza "Mindent vagy semmit" címen ismert amerikai Jeopardy vetélkedőműsorban.

Az IBM kutatói közel két éves munkával fejlesztették ki a Watson névre keresztelt szoftvert, amely cég szakemberei szerint immár készen áll arra, hogy emberi játékosok ellen mérkőzzön meg a népszerű kvízműsorban. A cég 1997-ben a Deep Blue néven ismert szuperszámítógépet vetette be Garri Kaszparov sakkvilágbajnok ellen, akit sikeresen le is győzött egy szabályos, hatjátszmás páros mérkőzésen.

A feladat ezúttal nehezebb, mint annak idején: Watson dolgát ugyanis megnehezíti, hogy ezúttal nem egy matematikai módszerekkel viszonylag jól körülírható játékban kell megfelelnie, hanem emberi logikával kell majd gondolkodnia, igazi emberekkel, emberi módon kell majd kommunikálnia - ráadásul mindezt igen gyorsan. A Jeopardy-ban (vagy Mindent vagy semmit!-ben) a játékosoknak széles témakört lefedő, esetenként némileg elvont kategóriákban kell a megválaszolandó kérdéseket kiválasztaniuk, amelyeknek már megfogalmazása is rendszerint vicces, ironikus - és önmagában is egy kis fejtörő. Az IBM szakemberei a New York Times hasábjain adtak némi fogódzót ahhoz, hogy megértsük, hogyan veheti fel a versenyt a mesterséges intelligencia az emberi tudással és szellemességgel.


Az IBM bemutatófilmje Watsonról

A Watsont futtató szuperszámítógép jelentős párhuzamos adatfeldolgozó és analitikus képességgel bír majd, amely a gépek hagyományos erőssége az emberi játékossal szemben. A feladat nehézsége éppen ezért inkább abban rejlik, hogy a gép (szemantikai képességei révén) képes legyen feltárni a szavak mögöttes jelentését, megfejteni a játékban előforduló nyelvi fordulatokat, értelmezni a kétértelmű kifejezéseket és fejtörőket, valamint elválasztani egymástól a releváns és irreleváns tartalmakat.

Nem az interneten keresgél majd

A gépnek egy ilyen folyamat során kell majd előállítania a helyes választ úgy, hogy nem lesz az internetre csatlakoztatva: Watson, csakúgy, mint emberi játékostársai, csupán a merevlemezein előre rögzített tudásanyagra támaszkodhat. A rendszer a cég közlése szerint saját magabiztossági faktorral is rendelkezik majd, vagyis statisztikai módszerekkel kalkulálja majd ki, vajon mennyire lehet biztos abban a válaszban, amit adni készül.

Noha a fejlesztők által adott névről doktor Watson, Sherlock Holmes hű segítőtársa juthat eszünkbe, a szoftvert az IBM egyik alapítója, idősebb Thomas J. Watson után keresztelték el. A rendszer alapjául szolgáló technológiát a számítógépgyártó az üzleti intelligencia-megoldások terén kamatoztatja majd. A szoftver "hivatása" így nem az lesz, hogy show-műsorokban szerepeljen, hanem az, hogy magas szintű analitikus és adatkezelő képességei, valamint mesterséges intelligenciája révén segítse az üzleti döntéshozást. Ehhez lényegében ugyanaz kell, mint ami az IBM számára remek reklámlehetőséggel kecsegtető kvízjátékhoz: a szoftvernek a lehető leggyorsabban kell előásnia egy adott szituációban a megfelelő információt, és ennek segítségével az adott üzleti döntés meghozatalához szükséges választ.

Arról, hogy az USA-ban jelenleg a CBS televízión látható Jeopardy Watsont is szerepeltető epizódjára mikor kerül majd sor, még nincs információ - most még csak annyi derült ki, hogy a műsor készítői belementek a játékba.