Bár a netbookok elterjedésének nem a Linux rendszerek, hanem az öregecske Windows XP lett a győztese, legalább féltucatnyi szabad operációs rendszer közül választhatnak a Microsoft szoftverét lecserélni vágyók. Kipróbáltuk a mindig úton levő, webes szolgáltatásokba beköltözött, Twitteren és Facebookon beszélgető felhasználóknak szánt Jolicloudot és néhány szokványosabb felépítésű rendszert.

Nem gyártottak még annyira nagy merevlemezt, amit ne lehetne telerakni nem szívesen törölt, egyszer még jó lesz, és hátha még kell jellegű adatokkal. A tipikus netbookba ráadásul nem is ilyen elképzelhetetlenül nagy winchesterek kerülnek, csupán 120-160 gigabájtosak, amiket tényleg nem kihívás belakni. Az örökös tárhelygondokkal küzdő felhasználókat az adatokat a webes szolgáltatások távoli szerverein tároló cloud computing megoldások húzhatják ki a pácból. Ráadásul nem csak az adatokat lehet feltölteni a felhőbe, az alkalmazások is futhatnak az adatközpontokban lakó számítógépeken. A netbook lassabb processzoron gyengébben teljesítő Office csomagot le lehet váltani a Google Dokumentumokkal, az Outlook vagy a Thunderbird helyét átveheti valamelyik online naptár, még képet is lehet szerkeszteni a böngészőben, a drága és erőforrás-igényes Photoshopot Aviary-ra cserélve. A felhőben lakó alternatívák közös jellemzője, hogy nem veszik annyira igénybe a felhasználó számítógépét - ezért is elég használatukhoz egy apró netbook - hiszen a számítások nagyobbik része a szerveren zajlik. Ma már igazi szuperszámítógépet is lehet úgy bérelni a könyváruházával elhíresült Amazontól, hogy a felhasználó processzorok és üzemórák után fizet csupán, a nagyvasakat pedig sosem látja.

A válogatásunkban a szereplő merevlemezekkel és folyamatosan pörgő processzorokkal megrakott felhő szolgáltatásait különböző fokig igénybe vevő netbookos operációs rendszerekben nem csak az alkalmazásokat lehet kicserélni internetes megfelelőjükre. Mélyen beléjük vannak építve olyan funkciók is, amiknek nincs asztali megfelelőjük. Bár van ezer kliensprogram, twitterezni csak akkor lehet, ha a felhasználó folyamatosan online, hiszen csak így követhető a barátok és ismerősök folyamatosan érkező szövege. Internet nélkül még a Facebook vagy az iWiw sem létezik. A netbook operációs rendszerekbe - az öreg XP-vel szemben - ezek a funkciók bele vannak építve: a böngésző elindítása nélkül lehet csiripelni, képeket feltölteni közösségi oldalakra, követni, hogy mi történik az ismerősökkel. Nem munkára, inkább a mindennapi életre vannak kihegyezve a netbookos Linuxok. Iroda helyett inkább kávéházba, egyetemi könyvtárba, otthoni kanapéra vagy kocsmateraszra valóak, még akkor is, ha mellesleg mindazt a munkát is el lehet velük végezni, mint egy Windows-zal telepített nagy laptoppal.

Moblin, a jövő, ha egyszer elkészül

Szerényen, béta címke mögé bújik az Intel hordozható kütyükre és netbookokra 2007 óta fejlesztett Linux rendszere. Félkész állapota ellenére a Moblin 2.0-t bárki letöltheti, hogy belekóstoljon a jövőbe, abban azonban kételkedünk, hogy bárkinek ez a rendszer ragadna meg a gépén.

Az Intel rendszerének fejlesztői is belátták, hogy a kicsi, 7-10 hüvelykes, maximum 1024x600 pixel felbontású kijelzők aprók a több ablakos munkához. A Moblin a legtöbb szoftvert teljes képernyőre kényszeríti, egyedül talán a renitens chatprogram kivétel a szabály alól. A rendszer nyitóképernyője meglepő módon nem az alkalmazások között enged válogatni, hanem a naptárban szereplő eseményekből és a legutóbb használt dokumentumokból. Itt lehet elolvasni a Twitteren vagy Last.fm-en ismerősök legújabb írásait is.

 


Lóti-futi rendszer lesz a Moblin 2.0

 

A Moblin többi menüje sem a szokásos csoportosítást használja. A kijelző tetejéről előpattanó sávban mikroblogot, ismerősöket, médialejátszót is találunk, mielőtt megnyithatnánk a programokat tartalmazó fület. A rendszer akkor kényelmes, ha a mindennapi feladatokra, zenélésre, facebookozásra, és a napi teendők áttekintésére akarja használni a tulajdonosa a gépet, nem pedig a szokásos számítógépes munkákra. Az újfajta menük nagy hátránya, hogy az egyes funkciók közti váltáskor az animáció meglehetősen lomha, az viszont mindenképpen dicséretre méltó, hogy a nagy ikonok és a jól elosztott felület miatt akár érintőképernyővel is kényelmes lehet a Moblin.

A hibák egy részét meg lehet bocsátani a rendszernek, a következő generációs operációs rendszer fejlesztői elsősorban nem konyhakész szoftvert, hanem a gyártók rendelkezésére álló alapot akartak létrehozni. Bármennyire elnézőek is vagyunk a barátságos külsővel felruházott Linux-szal, egy dolog biztos: mindennapi használatra még nem alkalmas. Az első testreszabott Moblint használó kütyüt azonban nagyon várjuk.

Easy Peasy, a Linux-őrülteknek

Új nevet és logót kapott a tavaly rovatunk által már korábban kipróbált Ubuntu Eee rendszer, egy ideje már Easy Peasy néven fut. A névcsere mellett tekintélyesen el is hízott az apró gépekre szánt szoftver, a telepítő mérete már meghaladja egy CD méretét. A szoftver legutóbbi letölthető verziója nem mentes a furcsa hibáktól. Már az USB kulcsos telepítőt elkészítő Unetbootin segédprogram sem igazán boldogult a rendszert tartalmazó képfájllal, később pedig a sikeres - DVD-ről történő - telepítés utáni rendszerfrissítés csúnyán szétszedte az operációs rendszer szépen megtervezett felületét.

Forrás: [origo]
Szép, de hisztis az Easy Peasy

A szoftvercsomag pedig kézenfekvő választás lehetne a mindenféle hackelés és telepítgetés nélkül linuxozni vágyó netbook tulajdonosoknak. Az Easy Peasy alapból tartalmazza a netezéshez és filmnézéshez fontos kodekeket és a netes telefonáláshoz szükséges Skype-ot. Az operációs rendszer jelen formájában nem kényelmes, de a projekt vezetőjének blogja szerint a következő verziót feltelepítőknek már nem kell majd böngészőt nyitni ha a webes szolgáltatások használatához, mert lesznek erre a célra készült alkalmazások a csomagban.

Jolicloud a Facebookolóknak

Zárt, csak fejlesztőknek ajánlott alfa állapotban van - azaz nagyon nincs még kész - Tariq Krimnek, a Netvibes alapítójának új projektje, a Jolicloud netbook operációs rendszer. A jelölés persze félrevezető, az Ubuntu Netbook Remixre épülő szoftver a néhány apróságtól eltekintve teljesen késznek hat, jól működik. Apróbb gondokkal - például csak parancssorban aktiválható wifi kártyával - még lehet benne találkozni, ám ha egyszer csatlakozik a Jolicloudot futtató masina az internethez, akkor már ügyesen kiszolgálja a felhasználót.

Az operációs rendszer a szokásos linuxos programokkal érkezik, amik lehetővé teszik, hogy szöveget szerkesszen, netezzen, chateljen vagy képeket töltsön le digitális kamerájáról a felhasználó. Az egyetlen extra a My Jolicloud ikon, ami a szoftverek telepítésére, ismerősök bejelölésére és a saját profil beállítgatására lehet használni. A kiválasztható szoftverek között vegyesen vannak ismert asztali programok - például a videók lejátszására használt VLC, vagy a windowsos programok futtatását lehetővé tevő Wine - és külön ikonnal a menübe illeszthető webalkalmazások is.

Forrás: [origo]
A Jolicloudnak mindegy, hogy webes vagy asztali-e a program

Külön programként települ a Twitter, a Facebook, a Digg, de saját ikont és böngészőt kapott a világ minden tudását -de legalábbis az összes Star Trek rész tartalmát - tároló Wikipedia is. Aki az adatait webes szolgáltatásban tárolja, az néhány ilyen majdnem-alkalmazás telepítése után be is lakhatja a frissen megvásárolt netbookját, nincs szüksége az adatok merevlemezre másolására. A Jolicloud alkotói ebben a tekintetben a tegnap bejelentett Google Chrome OS-hez hasonló rendszert csináltak, igaz, a böngészőnél azért több alkatrészből áll a Linux alapú szoftvercsomag.

Crunchbang a hackereknek

A többi olcsó notebookra szánt rendszertől eltérően a Crunchbang Linux nem a barátságos Netbook Remix felületet választotta alapul. A csapat által létrehozott operációs rendszer fekete alapon fehérbetűs állapotjelzők - processzor, memória, merevlemezek telítettsége - és teljesen letisztult dizájn jellemzi. Ikonoknak nyoma sincs, mindent az egér jobb gombjára feltűnő menüből lehet indítani, az egész rendszer azt sugallja, hogy a böngészéshez is parancssort használók számára építették.

Forrás: [origo]
Fekete alap, fehér betűk, mint a filmekben a hackereknek

A színtelen, teljesen üres asztalnál semmi sem jelzi jobban, hogy a netbook verzióban Cruncheee-nek nevezett szoftver nem a mindennapi felhasználóknak készült. Ráadásul a rendszerből szinte teljesen hiányzik az egységes beállító felület is, a felhasználónak már akkor is a különböző paramétereket tartalmazó konfigurációs fájlokban kell turkálnia, ha a rendszer nyelvét át akarja állítani. A lecsupaszított Linux előnyöket is hordoz magában, a Crunchbang a csekélyebb teljesítményű Atom processzoron is rendkívül gyors, igaz ez a hardver képes lenne futtatni a valóban a hackerek igényeire szabott BackTrack disztribúciót is.

Legelőször menteni kell

Mivel a körképünkben javasolt összes operációs rendszer félkész, és ennek megfelelően küzd is gyerekbetegségekkel, mindenféle linuxos kalandozás előtt érdemes elmenteni a netbookkal érkező eredeti operációs rendszert. Gyártója válogatja, hogy jár-e a masinához a visszaállítást megkönnyítő lemezcsomag, vagy a felhasználónak magának kell elkészíteni a DVD-ket. Ártani semmiképp nem árt, ha a kísérletezés idejére kölcsönkérünk egy külső, USB-s DVD meghajtót, ami az adatok lementése mellett akkor is hasznos lehet, ha a kis Linuxokat a legújabb, és a netbooktulajdonosok egybehangzó véleménye szerint a gyengébb gépeken is remekül futó Windows 7-tel írnánk felül.